Így úszhat el az egész éves termés: ezt rontja el a legtöbb hobbikertész

Nagyon nem mindegy, mikor végezzük a metszést

Ahogy a portál írja, a tavaszi metszések alkalmával nagyon fontos a helyes időpont megválasztása. Különösképpen igaz ez gyümölcsfáinkra. A gyümölcsfák általános fás metszése a fák nyugalmi időszakában, így a gyakorlatban a téli időszakban az almatermésűeket szokás metszeni, itt kórtani problémáktól nem kell tartanunk.

Az almástermésűeket (alma, körte. birs, naspolya) nyugodtan metszhetjük az enyhébb téli napokon is, vagyis akár januári napon, amikor a napi hőmérséklet nincs fagypont alatt, ugyanis nem érzékenyek a főként csonthéjasokat támadó gutaütés betegségre.

A csonthéjasok már sokkal érzékenyebbek a metszés idejére, itt lehetőség szerint a rügyfakadástól kezdhetjük a metszést, máskülönben a fa életét veszélyeztető kórokozók támadhatják meg a metszett felületen keresztül, melyek jellemzően a fertőzését és korai pusztulását okozzák. A csonthéjasok esetében a gutaütést okozó baktérium és gomba a télen elvégzett metszés következtében keletkező sebzési felületeken fertőz. Ebből kifolyólag télen ne végezzük el a csonthéjasok (kajszi, őszibarack, mandula, cseresznye, meggy) metszését, mert akkor a gomba (Cytospora cincta) és a baktérium (Pseudomonas syringae) bejut a sebzésen és onnantól a fa lassú halálra van ítélve. Csonthéjasok esetében a tavaszi metszéseket általában a nedvkeringés megindulásakor végezzük el, amikor a rügyek megduzzadnak, vagy akár kipattannak.

Általános aranyszabály, hogy a tavaszi lemosó permetezést előzze meg a metszés, így a takarításra szánt permetlével történő ágmosdatás is segít egy kicsit a vágási sebek kezelésében.

Mire figyeljünk a metszés során? Mi az a tíz, aranyszabály, amit be kell tartanunk? Erről még többet az Agrárszektor teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images