Ezt rontja el sok kerttulajdonos: tuti tippek, amitől dús és méregzöld lesz a gyep

Legyen strapabíró, ne kelljen állandóan öntözni, viszont egész nyáron át maradjon buja és zöld. Nőjön lassan, legyen könnyen kezelhető, ne kelljen folyton nyírni, és véletlenül se dugja fel a fejét semmilyen haszontalan kóró… Csak pár elvárás, aminek minden gyepnek meg kéne felelnie. De hogyan maradhat üde és szép a füvünk? Hogyan álljunk neki a gyep telepítésének? Mit kezdjünk a vakondokkal? Mikor vegyük elő a fűnyírót?

Íme, néhány jó tanács, amire érdemes odafigyelni!

Első lépés, hogy megnézzük milyen fekvésű a kertünk, mikor süti a nap, mennyi csapadék van, vagy tudjuk-e megfelelően öntözni. Ennek függvényében kell kiválasztanunk a magot, hogy szárazságtűrőt vagy árnyéktűrőt vegyünk. Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy milyen a talaj a kertünkben – kezdte a tudnivalókkal Kósa Dániel kertészmérnök.

A második mozzanat, hogy elő kell készíteni a talajt. Ennek úgy kell nekiállni, hogy megismerjük a kertünkben lévő talaj összetételét. Homokosabb talajunk van, vagy agyagos, és ezekhez viszonyítva kell az összetételén javítani. Általános szokás, hogy a homokos talajokat olyan anyaggal dúsítjuk, ami segíti a vízmegtartást, az agyagosabb részeket pedig homokkal keverjük, ami segíti, hogy a víz jobban visszahúzódjon. Ilyenkor érdemes feltölteni trágyával is a földet, hogy legyen miből táplálkozzon a növény

- tette hozzá a szakember.

Fontos az átforgatás, hogy jól összekeverjük a kiszórt anyagokat a talajjal, nagyjából 20-30cm mélységben. Ezután enyhén tömörítsük, mivel a túl laza talaj sem jó. Ha valaki azon gondolkodik, hogy öntözőrendszert szeretne kialakítani, annak ebben a munkafázisban kell a szakembert hívni, ugyanis ilyenkor könnyű kiásni a csövek helyét, és beszerelni az öntözőfejeket. Ha készen vagyunk, akkor jöhet a fűmag kijuttatása, amit végezhetünk kézzel is, bár ekkor nem tudjuk annyira egyenletesen szétoszlatni. Használhatunk hozzá kézi szerszámot, bár ennek megvásárlása nem biztos, hogy jó befektetés, mivel néhány alkalommal lesz rá csak szükségünk.

Mennyi fűmagot vegyünk?

Az, hogy mennyi mag kell 1 m³- területre, ez aszerint változhat, hogy milyen fűmag-félét választunk. Nagyjából úgy kell számolni, hogy 1kg fűmag, olyan 30-35 m³-re elegendő.

Kiszórás után, tette hozzá Kósa Dániel, ha igazán szeretnénk kedveskedni a magoknak, és a lehető legjobb csírázást elérjük, akkor egy gereblyével dolgozzuk bele enyhén a felső 1-2 centiméterbe. Ezután szórjunk rá még egy kevés homokot, 2 cm vastagon, majd hengereljük el. Ez az utolsó mozzanatnak köszönhetően nehezebben fog kiszáradni.

A csírázás ideje alatt fontos, hogy mennyit öntözzük

A vetett fűnek szinte azonnal kell tápanyagutánpótlás. A legjobb, ha egy jól előkészített termőtalajra kerül a fű, azon szépen elindulhat a növekedés. A vetett füvet telepítés után naponta 4-6-szor is érdemes meglocsolni, hogy bár ez annak függvényében is változhat, hogy milyen gyorsan szárad ki a talaj.

Fontos viszont, ami később is igaz lesz a fű öntözésére, hogy a két öntözés között legyen ideje felszáradni a földnek.

- emelte ki Kósa Dániel.

Összességében egyébként a tavaszi és az őszi időszakokban a gyepet elegendő az 2-3 naponta egyszer megöntözni. (A nyári gyepöntözésről a HelloVidék ITT írt.) Ha esik az eső, akkor természetesen nem. A locsolást – főként nyári időszakban - az esti vagy a hajnali órákban érdemes megejteni, hogy a nap ne égesse ki a füvet. Természetesen az aktuális hónap hőmérsékleti és csapadékossági sajátosságát megfigyelve.

Mikor vegyük elő a fűnyírót?

Ha elkezdett nőni a fű, akkor fontos, hogy ne kapkodjuk el az első nyírást. Lehetőleg akkor álljunk neki, amikor már megerősödött egy kicsit. Kósa Dániel szerint „olyan 15cm magasság elérésekor kezdjünk bele”.

A tavaszi első vágás és gyep szellőztetése, ha már több éves a gyep, akkor kell megtenni, ha már tartósan 10-12 fok felé emelkedik a hőmérséklet. Fontos, hogy a szellőztetés előtt vágjuk le, hogy a gép minél hatékonyabban tudjon dolgozni.

Fontos még, hogy havonta-kéthavonta egyszer élesítsük ki a fűnyíró késeit!

Ha kevés az időnk, ültessünk gyepszőnyeget?

Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető szerint 100 négyzetméterig hathatós megoldás lehet a gyepszőnyeg is, mert szinte azonnal szép és használható pázsitot kapunk. Előnye továbbá, hogy már egy másfél éve gondozott fű kerül a talajra, az idő pedig megfizethetetlen: sok hónapnyi munkát, locsolást és gyomirtást megspórolhatunk vele.

Nagyságrendileg nincs is akkora különbség, mintha fűmagot vetnénk, a gyepszőnyeg négyzetmétere ugyanis 2000-2700 forint körüli összegre jön ki, nagyjából ugyanazon előkészületeket igényi, mind a vetett fű. Ha mégis a fűmagra szavaznánk, akkor annak összköltsége 1300 forint / négyzetméter, körülbelül fele annyiba kerül, mint a gyepszőnyeg. Ebben az árban a fűmagon túl már azt is belekalkuláltuk, hogy a fűmagot, míg szőnyeg lesz belőle, trágyázni és locsolni is kell. A gyepszőnyeg nagy előnye még az, hogy lerakás után azonnal mutatós az eredmény, néhány nappal később pedig már használhatjuk is.

Akinek 1000 négyzetméteres (vagy annál nagyobb) a kertje, ott már meggondolandó, hogy gyepszőnyegben vagy fűmagos vetésben gondolkodunk, mert nagyságrendnyi a különbség. Ezért is egyre inkább elterjedt az a megoldás, hogy az előkertben, a belépőnél gyepszőnyeget fektetnek le, hátul a kertben pedig elszórják a fűmagot.

Mi lehet a megoldás vakondok ellen?

A vakond védett állat, ha megjelenik a kertben, bajosan lehet elüldözni, ellene semmilyen mérget vagy irtószert nem vethetünk be. Boross Dávid szerint ezért is érdemes még a gyep telepítése előtt, a vetett fű vagy a gyepszőnyeg alá vakondhálót tenni. Szintén nem egy megfizethetetlen összegről van szó – 6-7 ezer forintos tétel - de rendkívül hasznos lehet, hiszen a háló miatt a vakond nem tud feljönni, máshol, a kertünkön kívül keres magának ásnivalót. Az elektromos vakondrisztókat már kevésbé tartja hathatós megoldásnak a szakember, amelyik ugyanis csendes, az a tapasztalatok szerint nem működik, amelyik pedig hangosabb, azoknak a zaja bennünket, embereket és a háziállatokat is zavarhatja.

Vizsgáljuk meg, nem beteg-e a füvünk

Ha halványabb, sárgás foltok jelenek meg a gyepen akkor valószínűleg a pázsit tápanyaghiányos. Jellemzően a vas és a nitrogén hiányzik a talajból. Enyhe vashiány esetén a gyep megsárgul, de súlyos vasklorózis miatt a gyep el is halhat.

A moha feltűnése savasságot jelezhet. A gyepnek a semleges pH a hasznos, így ebben az esetben ajánlott a talaj meszezése.

A fű gyomlálására is érdemes odafigyelni

Ha a gyepet jól ápoljuk és rendszeresen nyírjuk, nem sok bosszúságunk lesz a gyomokkal. Ha mégis valami nem tetsző üti fel a fejét, gyomirtó helyett késsel kiszurkálhatjuk őket vagy tőlevélrózsájuk közepére konyhasót szórhatunk.

Csúnya foltok javítása

A pázsiton néha durva, csomós növekedésű füvekből foltok jelennek meg. Ilyenkor a töveket késsel kanyarítsunk ki, majd emeljük ki, helyükre pedig fűmag, nedves tőzeg és jó minőségű talaj azonos arányú keverékét vessük.

Címlapkép: Getty Images