Rengeteg magyart kisegíthet anyagilag ez a tevékenység: régen minden vidéki portán művelték

Az Egyesült Államokban készült felmérés alapján a korlátozások hónapjaiban jelentősen emelkedett a gazdálkodási kedv a lakosság körében. A 330 millió fős országban 18,3 millióan kezdetek kertészkedésbe, többségük a fiatalabb, ezredfordulós, az ún. „Y” generációból került ki. A változások hatására a 2021-es évben már az amerikai háztartások 55%-a folytatott kertészeti tevékenységet, és további 20%-a fontolgatta, hogy a közeljövőben elkezdi azt. A bővülés ugyanakkor már a járvány előtti időszakban is megfigyelhető volt, az élelmiszertermesztéssel foglalkozó háztartások száma 36 millióról 42 millióra nőtt mindössze 5 év alatt.

A fiatalok (18–34 évesek) között egy év alatt 65%-os volt a növekedés, és 29%-os arányt értek el a kertműveléssel foglalkozó amerikaiak között. A lakosság azon része, akik már korábban is kertészkedtek – korosztálytól függetlenül – 42%-kal több időt töltöttek hobbijukkal a járvány idején. Ugyanezen időszakban a kertészeti felszerelések globális online értékesítése megduplázódott.

Egy átlagos amerikai kiskert 600 dollár terményt hoz egy év alatt, ami a háztartások átlag fogyasztásának közel egy-másfél havi költségével egyezik meg. Eközben 70 dollár költséggel jár, vagyis 1 dollárnyi befektetés 8-9 dollárnyi élelmiszert biztosított. További hozadék, hogy a zöldségtermesztésben részt vevő gyermekek hajlandóbbak megenni ezt a típusú élelmiszert. Ugyanez a megközelítés működik a felnőtteknél is.

Azok számára, akik nem rendelkeznek saját kerttel, megoldást jelenthetnek az ún. városi közösségi kertek, amelyekre már Magyarországon is vannak példák.

A NASA támogatásával készült tanulmány alapján, amennyiben az amerikai városi parkok gyepesített részének mindössze 10%-t alakítanák át a közösségi élelmiszertermelés specifikus megoldásaival, akkor az jelentős mennyiségű öntözővíz megtakarítása mellett 2 millió ember élelmezésére is elegendő lenne. Az így létrejövő kertek vadon élő állatok menedékei lehetnének, és permakultúrás elven működnének. (Utóbbi kifejezés olyan mezőgazdasági termelő rendszerre utal, amely rendelkezik a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával.)

A kertészek 30%-a a járvány után kívánja növelni kertészeti tevékenységét, és 59% -uk azt tervezi, hogy a tevékenység szintje változatlan marad. Más felmérések szerint a hobbikertészek 38%-a nem akar visszatérni arra a fogyasztási szintre, amelyet a koronavírus-járvány előtt folytatott, hanem saját kertjére kíván támaszkodni.

Európai országokban végzett felmérések azt mutatták, hogy a világjárvány fontos pszichológiai lökést adott az otthoni kertészkedés felé, amelyet elsősorban élelmiszerbiztonsági aggályok indítottak el. 10%-os növekedés volt megfigyelhető a háztáji gazdálkodás esetében az európai országokban.

Mi jellemző Magyarországon?

Az 1970-es és ’80-as években nagy népszerűségnek örvendett a zártkerti termelés. Majd a rendszerváltás után folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. 2010-ben még 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérték fel, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, jellemzően konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület, akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7%-át tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0%-ra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma 210 ezerre csökkent.

Éppen emiatt a KSH 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is figyelte meg. Ugyanakkor a társadalom egy része körében a 2008-as válság, majd a következő években az egyre népszerűbbé váló a környezetvédelem és a fenntarthatósági szempontok változást indítottak el. A valódi áttörést azonban Magyarországon is a 2020-as események hozták el.

A kertészeti árudákban a gyümölcsfák egyre népszerűbbek a tuják helyett. A paprika, a paradicsom és az uborka töretlenül a legkeresettebb növények, mind a kertekben, mind az erkélyeken. Ez a kiskertek mellett a piacok reneszánszát is elhozta, mivel a vásárlók igyekeztek kerülni a zárt tereket és a tömeget.

A kormányzat 2010 után több formában támogatta a háztáji gazdálkodást, amely programok célja többek között a társadalmi integráció, egyes vidéki települések felzárkóztatása, de a gyermekek egészséges életmódra nevelése is előtérbe került.

2013-ban a kiskerti termelés újraindításáról egyeztett az agráriumért felelős minisztérium vezetése és többek között egyeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A minisztérium olyan programot dolgozott ki, amely több tízezer termelőnek biztosít jövedelemszerzési lehetőséget ezen a területen. A siker érdekében vetőmagjuttatással, az állattartás támogatásával, valamint az integráció segítésével igyekeztek hozzájárulni a program sikeréhez.

A helyi termelési lehetőségeket keresik egyes települések önkormányzatai is. Így a kis önellátó gazdálkodás települési szinten is megvalósul. A kormány különféle megoldásokkal, egyebek között mintaprogramok finanszírozásával támogatja, hogy önellátó, kis háztáji gazdaságok jöjjenek létre, illetve a helyi termelési lehetőségek bővüljenek. A kis településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megélhetést biztosít a helyieknek, segíti a lakosság helyben tartását.

Szociális földprogram támogatja a háztáji gazdálkodást. A cél az, hogy a kerteket a falvakban minél több helyen megműveljék. A háztáji munka, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés, állattartás, komoly bevételt, illetve megtakarítást hozhat a családoknak. A program akár 28 ezer embert is segíthet. A program 2010 óta folyamatosan alakul, figyelembe véve a korábbi évek tapasztalatait. A kezdeményezés erősíti a társadalmi befogadást is, nem véletlen, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős terület hirdeti meg azt. Pozitívan befolyásolja a korábban passzív családok megítélését, hogy részt vesznek a munkában, a termelésben, ráadásul a gyerekek is jó mintát látnak.

Szintén a 2010-es évek elején indult az óvodai és iskolai kiskert program. A gyerekek a kertészkedésen keresztül kedvelik meg a maguk által felnevelt zöldségeket, amely széleskörű összefogásban és több civil szervezet közreműködésével valósult meg. Azok intézmények jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek szabad földterülettel, és fontosnak tartják a gyerekek környezeti nevelését. Az ún. Fagyos Szentek utáni időszakban a nyertes óvodák palántákat, szerszámot és szakmai segítséget kapnak. Ültetés után a gyerekek közösen nevelik fel a zöldségeket. Kerttől függően akár naponta fogyaszthatnak friss zöldséget.

Címlapkép: Getty Images