Virágos kertet szeretnél a pusztító hőségben? Ezzel a módszerrel nem lőhetsz mellé

A dézsás növények nem helyhez kötöttek, így mindig ott pompáznak, ahol éppen szeretnénk. A dézsás ültetésnek köszönhetően olyan növényeket is gondozhat a kertben, amelyek egyébként nem vészelnék át a telet. Nyáron a nyaralás hangulatát varázsolják a teraszra vagy az erkélyre, a fagyos évszakban pedig a téli menedékbe kerülnek. Azonban nem csak olyan mediterrán klasszikusok, mint a leander, az olajfa, a pálma és a citrusfa, érzik jól magukat cserépben, hanem számos más cserje, kis fa, évelő, rózsa, fűszernövény és nyári virág is nevelhető virágtartóban.

Mire érdemes figyelni?

Íme az OBI szakembereinek 3 tippje:

1. Kihasználatlan helyek ideális növénye

Minden kertben van olyan hely, amelyet nem könnyű teleültetni. A ház közvetlen közelében az alap és a csatorna szab gátat a gyökérképződésnek. A tetőeresz árnyékában pedig többnyire száraz marad a talaj. Dézsás növényekkel azonban színt és életet vihetünk a kertnek ezekbe a szegleteibe is. Hogy bukszushoz hasonló télálló bokrokat választunk, vagy minden évben nyári virágokkal és balkonnövényekkel gondoskodunk a kellő színpompáról, azt már a fantáziánkra van bízva.

Tipp: Azok a dézsás növények, amelyek kint maradnak télire, kevésbé fagytűrőek, mint kertbe ültetett társaik, mert a cserépben hamarabb átfagy a földlabda. Ez azonban nem jelent gondot, ha a védelmet nyújtó házfal mentén állítja fel a cserepet, vagy körbetekeri rostos anyaggal vagy jutazsákkal.

2. Szemfogónak beillő dézsás növények

Sok dézsás növény formára nyírható. A bukszust és a babért, a portugál babérmeggyet vagy a fagyalt gömb, kúp vagy sudaras alakúra nyírhatja. Némelyik növénynek, mint a képen látható hosszú szárú babérnak, művészien csavart törzse van. Mások pedig, mint a nagy bonszajnak minősülő erdei fenyő vagy a csipkés levelű magyal, ázsiai hangulatot varázsolnak a kertbe. A dézsás növényeket azonban úgy is elhelyezheti, hogy úgy tűnjön, mintha ágyásban nevelné őket. Így tudja benépesíteni kertjét olyan egzotikus növényekkel, amelyek szabadon ültetve csak egy idény erejéig ékesítenék kertjét.

Tipp: Még természetesebb hatást keltenek az ágyásban elhelyezett dézsás növények, ha a talajba süllyeszti a virágtartókat. A legegyszerűbb, ha csak valamivel nagyobb, üres dézsát tesz a talajgödörbe (föld nélkül, hogy ne alakuljon ki vízpangás), majd abban helyezi el a dézsás növényt. Így nem süllyed a peremen található föld a gödörbe. Ősszel egyszerűen ki tudja venni a növényt a gödörből, tavasszal pedig ismét elhelyezheti az ágyásban.

3. Nem a növényen, hanem a növénytartón van a hangsúly

Természetesen az agyag és a terrakotta a virágtartók örök klasszikusa. Rajtuk kívül azonban számos más, kiválóan alkalmas anyag létezik: ilyen a műanyag, a fém, a műkő vagy a fa. Az egyszerű műanyag virágtartók hátránya, hogy idővel érdessé és repedezetté válnak. Vannak azonban kiváló minőségű műanyag virágtartók, amelyek agyag- vagy kőcserepek imitációjaként készülnek. Külsőre alig lehet megkülönböztetni őket az eredetiktől, de azoknál jóval könnyebbek és egyszerűbben szállíthatók. A vasból készült fémtartók könnyen rozsdásodnak, ami nehezen eltávolítható nyomokat hagy a földön. Alátét használatával ez könnyen megakadályozható.

Tipp: A porózus terméskőből készült virágtartókat, mint amilyen a homokkő, célszerű télen fagymentes helyre tenni, mert széttörhetnek, ha megfagy bennük a föld és kitágul a termesztőközegben található víz. A gránitból vagy porfírból készült tartók kevésbé érzékenyek, mert ezek a kőzetek nem veszik fel a nedvességet.

Ezt érdemes dézsába ültetni

A legtöbb fűszernövény cserépbe vagy ládába ültetve is nevelhető. Különösen a hidegre és a fagyra érzékeny példányok, mint például a rozmaring, a babér, az olasz szalmagyopár (curryfű) és a klasszikusnak számító bazsalikom, jobban fejlődik cserépben, mivel ősszel be lehet vinni a házba, hogy ott töltse a telet. A korianderhez és a turbolyához hasonló, rövid életű fűszernövények nevelése szintén egyszerűbb cserépben. A betakarítás befejezését követően újrakezdődhet a vetés. Az ágyás hiányos marad a betakarítást követően, a teljesen leszüretelt cserepet azonban gyorsan félre lehet tenni.

Agyag vagy műanyag?

A különféle növénytartók választéka rendkívül széles és tulajdonképpen szinte bármilyen anyagú edény alkalmas erre a célra. Az agyagcserép nagyon mutatós, de megvan az a hátránya, hogy hamar elpárolog a víz a porózus falakon keresztül, ami a földlabda gyorsabb kiszáradásához vezet. Ezért gyakrabban kell öntözni. Ha növénytartóról van szó, rugalmasságát tekintve egyetlen anyag sem vetekedhet a műanyaggal. A műanyag könnyű és egyszerűen kezelhető, sokféle színben és formában kapható. Az ilyen cserépbe ültetett növényt ezenkívül nem kell olyan gyakran öntözni, mint az agyagcserépbe ültetettet. Szinte mindegyik modellhez kapható hozzá illő alátét, amely az agyag növénytartókkal ellentétben tényleg vízzáró.

Az agyagcserepek mutatósak, de törékenyek, a belésük ültetett növényeket pedig gyakrabban kell öntözni. A műanyag cserepek könnyűek és tartósak. A fém inkább kaspók esetén jöhet szóba.

A 10 legkedveltebb, cserépben nevelhető fűszernövény

1. Bazsalikom
2. Hegyi pereszlény
3. Olasz szalmagyopár
4. Turbolya
5. Koriander
6. Levendula
7. Babér
8. Oreganó
9. Rozmaring
10. Kakukkfű

Gondozzuk őket megfelelően

Ismerjük meg növényeinket

Függetlenül attól, hogy a növények a földben vagy dézsában nőnek, a kerti növények túlnyomó többségénél a talajigények "nedves, de jó vízelvezetésű talajt" írnak elő. Ez azt jelenti, hogy a talaj nem ázik vízben, nem tocsog, jól elvezeti a föld, de még így is a talaj enyhén nedves marad. Szerencsére a jó vízelvezetésre tervezett modern virágcserepekkel, dézsákkal, ládákkal ezt könnyen elérhetjük.

Mindannyian tudjuk, hogy a különböző típusú növényeknek eltérő lehet a talajnedvesség-igénye. Általános szabály, hogy a legtöbb virágzó egynyári növény nem szereti, ha a talajuk túlságosan kiszárad; a pozsgás növények jobban szeretik, ha a talaj kissé száraz; a zöldségek – különösen a lédúsak ( paradicsom , uborka , dinnye) – olyanok, mint a talaj, amelyet folyamatosan nedvesen kell tartani.

Egyes gyógynövények ( bazsalikom , rozmaring, kakukkfű, kapor, oregánó, koriander) akkor vannak a legjobban, ha a talaj kiszárad az öntözések között, ez fokozza ízüket. Más gyógynövények, mint például a petrezselyem , a zsálya és a metélőhagyma , jobban szeretik a nedvességet.

Válasszuk ki a megfelelő talajt

A virágföldgyártók számos különböző talajkeveréket kínálnak, hogy leegyszerűsítsék a dolgunkat. Az "általános virágföld" címkével ellátott termékek célja, hogy a legtöbb növény által kedvelt "nedves, de jó vízelvezetésű" minőséget biztosítsák. A „kaktusz és pozsgás növények” címkével ellátott virágföldek homokot tartalmaznak, amely gyorsabban elvezeti a vizet, ideális környezetet biztosítva a száraz körülmények között virágzó növények számára. Előfordulhat, hogy más virágföld-keverékeket is zöldségtermesztésre alkalmasként hirdetnek – ezeket a keverékeket úgy alakították ki, hogy valamivel jobban felszívják és megtartsák a vizet, mint a hagyományos virágföldek.

A „nedvességszabályozás” címkével ellátott talajok általában nagyobb százalékban tartalmaznak tőzegmohát , kókuszrostot és egyéb nedvesítőszereket. Állítólag "megakadályozzák a túlöntözést és az alulöntözést", de valójában a nedves talajt igénylő növényekhez, például zöldségekhez és egynyári virágokhoz a legalkalmasabbak.

Ügyeljünk arra, hogy egyes virágföldek idővel felszabaduló műtrágyákat tartalmaznak. Nincs ezzel semmi baj, feltéve, hogy a tápanyagok megfelelőek a nevelni kívánt növényekhez. Ha előre trágyázott virágföldet használunk, nem kell vízben oldódó növényi táppal trágyáznia a növényt.

A ládák földdel való feltöltése a kerti ágyásokból vagy a kereskedelmi forgalomban kapható "kerti talaj" címkével ellátott termékekkel több okból nem ajánlott. A kerti talaj nem biztosít megfelelő vízelvezetést vagy levegőztetést, túl nehéz és sűrű, könnyen tömörödik, a kerti ágyásokból közvetlenül vett talaj pedig szennyező anyagokat tartalmazhat, például a talaj által terjesztett betegségeket, rovarkártevőket és gyommagvakat.

A talajt öntözzük, ne a növények levelét, lombját

A növények a gyökérrendszerükön keresztül szívják fel a vizet, nem a leveleiken, száraikon vagy virágaikon keresztül. Ezért a megfelelő öntözés érdekében mindig a talaj közelében öntözzünk. A lombozat megnedvesítése növelheti a gombás és egyéb betegségek esélyét is.

A lombozat szárazon tartásának másik oka az öntözés során, hogy egyes növények – különösen a szőrös levelűek – érzékenyek a leégésre a forró napon. A vízcseppek az apró szőrszálakhoz tapadnak, és amikor a víz összegyűlik rajtuk, a vízcseppek mini nagyítóként működnek.

Címlapkép: Getty Images