Elárulta a hazai sztárkertész: ezt rengetegen elhibázzák kora tavasszal, végzetes lehet a termésre

A gondos hobbikertészek a téli metszést bizonyára már elvégezték, de akik még nem fogtak hozzá, ők sincsenek lekésve róla. De mielőtt nekiállnánk, előtte azért nézzük meg, melyek azok a növények, amiket ilyenkor februárban kell metszeni. A HelloVidék erről kérdezte Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnököt, aki pár gyakorlatias ötlettel is szolgált.

Ezek nem mások, mint az almatermésűek - ezek azok a növények, amiket ilyenkor februárban kell metszeni. Ebbe a csoportba soroljuk az almát, körtét, birset, naspolyát. Ezeket a gyümölcsöket mélynyugalmi állapotban kell metszenünk.

Mélynyugalom egy olyan állapot egy növény életében, amely a lombhullás befejezésével kezdődik, és egy genetikailag kódolt időszak. Ez azt jelenti, hogy fajonként és fajtánként is eltérő lehet a hossza, és míg a kényszernyugalmat általában a hőmérséklet oldja fel, erre nincs hatással. Mélynyugalomban a növényben nincs nedvkeringés, épp ezért nem is tud megfagyni.

- közölte Kósa Dániel, aki azt is tanácsolta a HelloVidék kertészkedő olvasóinak, hogy a metszést mindig olyan napokra időzítsük, amikor a napközbeni hőmérséklet 0°C felett van.

Fontos jó tanács még, hogy a metszés megkezdése előtt élezzük meg a szerszámokat, valamint több fa metszése esetében célszerű alkoholos fertőtlenítővel kezelni az eszközeinket két növény metszése között.

A koronaformáktól függően eltérő lehet a metszés is

Ahogy Kósa Dániel elmondta, jellemzően az almatermésűeknél a kombinált koronaforma jellemző, a metszés menetét ezen koronaforma kialakítása mentén vesszük végig:

A kombinált koronaforma, ahogy a neve is sejteti, két kialakulást ötvöz. Az első, amit ki kell alakítani, az egy álsudaras orsó, vagy ágemeletes koronaforma, amelyeken 2-3 emeletet alakítunk ki. Amennyiben ez megvalósult, utána kivágjuk a sudarat, és nem nevelünk a helyére álsudarat, ezt úgy nevezzük, hogy kikatlanozzuk. A tematikában a friss ültetéstől haladunk évente, valamint a kialakított koronaforma metszését vesszük végig.

Első azaz az ültetés évében, a fő feladat a drasztikusabb visszametszés, és az első ágemelet kialakítása. Ezt úgy tudjuk elvégezni, hogy a törzsmagasság felett 4-6 rüggyel elmetsszük a fát, majd az itt kihajtott rügyekből alakítjuk ki az első ágemeletet. Erre 3-5 hajtásra lesz szükség, melyeket a térben egyenlő számban kell elhelyezni. Az első évben, valamint a második évben ezeknek a karoknak a metszése, alakítása a cél.

A második évben el kell kezdeni nevelni az álsudarat, amelyet körülbelül 80-100cm-re nevelünk, és ugyanúgy, ahogy az ültetéskor 4-6rüggyel felette metsszük. Ezt annyiszor ismételjük meg, amíg a kívánt emeletszámot el nem érjük, majd a legvégén a katlanozáskor annyi a feladatunk, hogy kivágjuk a sudarat, de már nem nevelünk helyette másikat.

Egy koronakialakítás általában 4-6 évbe telik, ez alatt termőre fordul a fánk, és a kialakítás közben már tudunk betakarítani gyümölcséből.

A termő korú, valamint kialakított koronaforma esetén más a teendőnk

Ahogy Kósa Dániel a HelloVidéknek elmagyarázta, első körben szemrevételezzük a fát, megnézzük vannak e nem kívánatos meredeken feltörő visszahajtások, vagy sérült, elszáradt részek. Ezeket ki is vehetjük teljesen tőből. Minden egyes fajnál tudnunk kell, hogy mely hajtásokból alakulnak ki a termőrészek, és ezek arányára is figyelnünk kell, nehogy túl sok legyen, amivel aztán megboríthatjuk a fa termőegyensúlyát.

A második lépésben ezeket a hajtásokat válogatjuk, valamint a hosszabb hajtásokat vágjuk vissza. Ezeket úgy tegyük meg, hogy nagyjából a hajtás 1\3-ada kerüljön levágásra, maximum és indokolt esetben a fele. Az óvatosabb metszés azért fontos, mert minél drasztikusabb a metszés annál erősebb a következő évben a hajtásnövekedés.

Amikor idősödik a fánk, figyelnünk kell a termőkarok ifjítására, melyet szintén emeletenként egy-két kart, fánként maximum 2 emeletet ifjítsunk egyszerre. Ezt úgy végezzük el, hogy amikor kivesszük a termőkart, vagy karokat, akkor utána ne sokat metszünk már a fán. Mire a fa elér abba a korba, hogy ifjítani kelljen, addigra elérte a 12-15 éves kort. Ezért ezek már olyan vastag ágak, hogy nem a tövében kell elvágni, hanem inkább az alkarnyi ágaknál vágjuk vissza, és ott ifjítsunk.

- tanácsolta a kertészmérnök.

A metszés során fától függően szükség lesz metszőollóra, karos ollóra, nagyobb fáknál fűrészre. Abban az esetben, ha a metszési seb felülete nagyobb egy 100ft-osnál, akkor mindenképp használjunk sebkezelőt, mellyel lezárjuk a sebet, és így a kórokozók nem tudnak bejutni a növénybe.

A gyümölcsök másik kategóriája a csonthéjasok

Ezek közé soroljuk a kajszit, őszibarackot, szilvát, cseresznyét, és a meggyet. Ezeket pirosbimbós állapotban kell metszeni, mégpedig azért, mert a számukra legveszélyesebb betegségegyüttes a gutaütés hideg időben, a sebfelületen keresztül fertőz - közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel.

Ez alapján, hiába enyhült az idő, még várnunk kell a metszésükkel.

A koronaforma fajonként eltérő, őszibaracknál, és bizonyos esetben kajszinál katlan koronára, cseresznye és meggy, valamint a kajszit sorolhatjuk ide is orsó, szilvánál váza korona a jellemző.

Az orsó koronaforma kialakítása hasonló a kombináltéhoz, melyet az almatermésűeknél jellemeztem, csak az utolsó lépést a kikatlanozást nem végezzük el rajta.

A katlan korona kialakítása merőben eltérő. Ennék a koronaformánál alacsony törzsön 3-5 vázágat nevelünk, melyeket minél jobban próbálunk kiteríteni, hogy a napfény bejusson a korona belsejébe.

Hogyan is álljunk neki?

• Első évben a 40-60 centiméteres törzsmagasság felett 4-6 rüggyel elmetsszük. Ha ebben a magasságban vannak már ágak, akkor azokat 2-4 rügyre visszavágjuk.
• Második, harmadik, negyedik évben a vázágak kialakítása folytatódik, ne metszünk erőteljesen, a hajtások maximum felét távolítsuk el. Fontos, hogy mindig a kifelé néző rügyre metszünk, így biztosítva a megfelelő terítést. Túl gyenge metszésnél viszont felkopaszodik a vázág, ami nem szerencsés, nehéz későbbiekben megifjítani. A felfelé irányuló hajtásokat távolítsuk el.
• Ötödik évtől folyamatosan metsszük, állítsuk be a termőegyensúlyt. Alapvető szabály, hogy a vázágon alkaronként legyen egy elágazás, a termő vesszőkön pedig kis araszonként. Így elérhető a megfelelő kialakítás, nem lesz túl sűrű, sem felkopaszodott a fa.
• Idősebb korban próbáljuk folyamatosan ifjítani a régi vázágakat, biztosítsuk a megfelelő utánpótlást.

Metszéskor itt is ügyeljünk arra, figyelmeztetett a szakember, hogy élesek legyenek a szerszámok, az ágakat egy vágással vágjuk át. Ha kell gondoskodjunk, hogy közben ki tudjuk fenni az ollókat. Legyen kéznél mindig fertőtlenítő, erre legjobb a tiszta alkohol. A metszés megkezdése előtt permetezzük be, vagy mártsuk bele az ollót. Ezzel biztosítjuk, hogy semmilyen kórokozót nem viszünk fel a sebre. Minden fa metszése előtt ismételjük meg a műveletet. Legyen kéznél sebkezelő is, és minden nagyobb felületet alaposan kenjünk be.

Milyen és menyibe kerül egy profi metszőolló?

Metszőollót – az online áruházak kínálatát elnézve – akár már 2-4 ezer forintos áron is beszerezhetünk magunknak, azonban a kertészek óva intenek az elhamarkodott vásárlástól.

A profibb ollók 20-30 ezer forintnál kezdődnek, de ez csak a kezdet, a határ tényleg a csillagos ég:

többszázezer forintos áron is vásárolhatunk akkus- elektromos változatokat. (Egy db FELCO elektromos metszőolló Power+ akkumulátor (880/194): 651-860 ezer forintos áron kapható, a MAKITA ennél olcsóbb, az „csak”, típustól függően 360-460 ezer forint az Árukeresőn.)

A jó minőségű metszőolló ismérve pedig, hogy könnyű, ergonomikus, minden alkatrésze cserélhető, balesetmentes és gyors munkát, valamint sima, roncsolásmentes növényi metszéslapokat nyújt. Ezért alapvető követelmény vásárláskor, hogy az eszköz ne csak a használat, hanem a használója szempontjából is tökéletes legyen. Ehhez nélkülözhetetlen egy éles, megfelelő penge, ami nem kopik hamar. Emellett ergonomikusan kialakított nyelek a kényelmes fogásért, és prémium anyaghasználat a tartósságért.

Címlapkép: Getty Images