Új, ijesztő külsejű poloskafaj jelent meg Magyarországon: küszöbön az újabb invázió?!

Mit lehet tudni az új fajról?

A tavalyi évben hazánkban is újra feltűnt a Perillus bioculatus nevű ragadozó címerespoloska, melyet a burgonyabogár falánk pusztítójaként kíséreltek meg többször is betelepíteni Európába és hazánkba is. Bár a kísérletek jobbára kudarccal végződtek, valószínűleg a mediterrán területeken fennmaradt néhány kisebb állomány melyből a faj most - feltehetően a klímaváltozás "áldásos" hatásainak köszönhetően - spontán észak-nyugati terjedésbe kezdett.

A lakosság segítségét kérik

Mivel fontos biokontroll ágens és ismeretlen ökológiai hatású inváziós faj is egyszemélyben, ezért a Hun-Ren ATK Növényvédelmi Intézetében szeretnének minél többet megtudni terjedéséről, hazai ökoszisztémákban betöltött szerepéről. Könnyen felismerhető volta révén ehhez a közösségi adatgyűjtés (citizen science) eszközét is igénybe kívánják venni, ezért várják a fajjal kapcsolatos észleléseket, megfigyeléseket a hemiptera@atk.hun-ren.hu e-mail címre. A közölt adatok közt minden esetben szerepeljen a megfigyelés pontos helye, időpontja, illetve egy fotó a megfigyelt állat(ok)ról. Külön érdekes, ha táplálkozás közben sikerül "elkapni". Továbbá szeretnének példányokat is begyűjteni az ország minden részéből a faj inváziótörnetét célzó molekuláris biológiai vizsgálatok céljából.

Itt bukkantak fel az első példányok

Az izeltlabuak.hu oldalon bárki beküldheti, ha talált valamilyen fajt és segítséget kap az azonosításban is. Ennek mentén jelenleg 8 észlelést töltöttek fel a rendszerbe, amelyen az új poloskafaj, a Perillus bioculatus látható. A fotókra kattintva további részleteket tudhatunk meg, például azt, hogy az ország melyik részén volt az észlelés, ennek mentén azt láthatjuk, hogy péládul

Nyalkán, Deszken, Tápióságon, Békásmegyeren, Tabon, Magyarbólyon, Dunaföldváron is látták már felbukkanni az új poloskafajt, a Perillus bioculatust.

Megoldások poloskák ellen

A világ azon részén, ahol a kártevő nem honos, hanem inváziós fajként jelentős károkat okoz, gőzerővel folynak a kutatások a poloskák elleni védekezést illetően. Mivel a kártevők kora tavasztól a szezon végéig jelen vannak az szántóföldeken és az ültetvényekben egyaránt, és szelektív kémiai növényvédőszerek nem érhetők el ellenük a piacon, a nem szelektív rovarölőszerek bevetése az egyébként jól felépített integrált növényvédelmi rendszerek felborulását okozták: például az almaültetvényekben virágzás után a poloskák ellen használt nem szelektív rovarölőszerek használata következtében a pajzstetvek és a vértetű felszaporodását észlelték. Több kísérletben vizsgálták a káliszappan, azadirachtin, piretrin, és ásványi anyagok (például alumínium szilikát, kaolin) használatát. Keresték az élőhelyen azokat a ragadozókat és parazita életmódot folytató rovarokat, amelyek a poloskák tojásait, lárváit, imágóit ritkítják. Amerikai kutatások alapján megfigyelték, hogy a polifág ragadozók, fátyolkák, katicabogarak, fülbemászók, ragadozó pókok ritkítják a különböző fejlődési állapotú poloskákat, erre vonatkozóan európai adatok is vannak.

Ökológiai gazdálkodók legális technológiaként hajtatott és szabadföldi paradicsomban és paprikában piretrin hatóanyagú Pyregardot használhatnak a Fruitveb által kérelmezett szükséghelyzeti engedély alapján a poloskák ellen, legfeljebb 2 alkalommal. Más, tehát olyan, a növényvédőszer-felhasználásra vonatkozó szabályok szerint nevesített növényvédőszer-károsító-kultúra hármasban engedélyezett technológiai megoldás ökológiai termelők részére sajnos nincsen, de a következőkben áttekintjük, milyen megoldási lehetőségeket látunk.

A Pyregard természetesen más kultúrákban is használható. Szükséghelyzeti engedélye van több úgynevezett kiskultúrában, azonban más kártevők ellen. Ugyanakkor, ha adott időszakban poloskák vagy lárváik vannak a területen, nyilvánvalóan azokra is hatással lesz a növényvédelmi kezelés. Az engedélyokiratot a NÉBIH honlapjáról vagy innen érhetjük el. Az engedélyokirat tartalmazza az adagolásra, munka- és élelmiszerbiztonsági várakozási időre vonatkozó előírásokat is.

Mi van a házikertekkel?

Házikertekben használják az azadirachtin hatóanyagú neem-olaj alapú terméket, a Neem Azal-t is. Az azadirachtin alapjában véve a rovarok fejlődésére van hatással: a kártevők táplálkozását és vedlésüket gátolja, valamint termékenységüket csökkenti. Poloskák ellen jelenleg nincs engedélye, de már folynak az engedélyezéshez kapcsolódó kísérletek. Engedélyokirata szerint hajtatott termelésben paradicsomban tripszek és levéltetvek ellen használható, ha e kártevők ellen védekezni kell, a felhasználás jogosultsága indokolható.

A káliszappan, mint növényápolószer, így például a Biosol-Káliszappan – kiskertben a felhasználásra kész pumpás változatú kiszerelés – is használható. Alkalmas arra, hogy elsősorban a lágy testű rovarokat, köztük a levéltetveket és a levelek felületén lévő petéket és fiatal lárvákat gyérítse. A káliszappan hatásmechanizmusa nem teljesen leírt: a káliszappan bekerülve a rovarok tracheáiba, légcsöveibe, ott a sejtfalakat károsítja, vagy megoldja a rovar kültakaróján a fedő viaszréteget, így a rovar kiszáradását segíti, vagy blokkolja a tracheák kinyitását és ez vezet a rovar pusztulásához. Hasonló hatásokat várhatunk az olajat tartalmazó termékektől, például a paraffinolaj tartalmú Vektafid A/E-től illetve a narancsolaj tartalmú PrevB-2-től és Wetcittől is, de szintén elsősorban a peték és igen fiatal lárvák ellen. A káliszappan és az olaj tartalmú készítmények, ha hatnak, csak ritkítják, gyérítik a petéket, lárvákat, nem véletlenül növényápoló szer, EK műtrágya, segédanyag a besorolásuk. A káliszappannal kapcsolatban is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a növényápolószert használják, mert bár a háztartási mosogatószerek fizikai hatása hasonló, semmit nem tudunk a termékben található egyéb anyagok élelmezés-egészségügyi biztonságosságáról.

A kaolin alapú termékek hatása összetett: egyrészt legtöbbször abban az időszakban használják ezeket, amikor a növényt már védeni kell a hőtől és a napégéstől, és a növény felületére kijuttatott kaolin réteg mellékhatásként riasztja, táplálkozásában zavarja a poloskát. A növény felülete, kémhatása, színe megváltozik, valamint az igen finom szemcséjű anyag a rovarokat táplálkozásukban is zavarja. Magyarországon kaolin hatóanyagú növényvédőszert (Surround WP) a körtelevélbolhák ellen használhatnak, tavasszal, a virágrügyduzzadást követő időszakban, négy alkalommal, poloskák ellen ennek a terméknek itthon még nincs engedélye. Az észak amerikai termelők 25-50 kg/ha dózisban használják a poloska ellen. Vannak ugyanakkor más, kaolin alapú termésnövelő anyagként engedélyezett termékek, ezeket kisebb dózisban elsősorban napégés ellen forgalmazzák. Zárt termesztőberendezések, üvegházak, fóliák esetén a poloskák ellen is vektorhálóval kell védeni a bejáratokat. Kisebb számú növény esetén a terméseket egyedileg úgynevezett termésvédő hálóval is lehet védeni.

Van valamilyen környezetbarát módszer ellenük?

Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet korábban már írt arról, hogy védekezhetünk környezetbarát módon a különböző poloskafajok ellen. Ennek alapján a következőket tegyük:

• A lakásokba, ablakrepedésekbe behúzódó, telelni készülő, vagy telelő imágókat gyűjtsük össze porszívóval, sepréssel. Semmisítsük meg őket. Van természetes piretrin hatóanyagú bioicid háztartási rovarölőszer, ez azonban csak az épületekben, a címkének megfelelően használandó ellenük. A biocid nem növényvédőszer, tehát ilyen terméket haszonnövényen ne használjanak, akkor se, ha termék hatóanyaga alapján megfelelőnek tűnik! A növényvédőszerek esetén a címke tartalmazza azt a leírást, hogy milyen dózisban, milyen kultúrában és mennyi élelmezés-egészségügyi várakozási idővel használható. A biocidok esetén nincs várakozási idő, a terméket nem arra fejlesztették, hogy élelmiszernövényen használják, a hordozó és segédanyagokat, a kész terméket élelmiszerbiztonsági szempontból nem vizsgálták.
• Tavasszal és nyáron megjelenésüktől kezdve szisztematikusan gyűjtsük a poloska egyedeket, még akkor is, ha ez 2020-ban őskori módszernek tűnik. Különösen kiskertben lehet ez egy nagyon hatékony módszer. Legyen mindig kéznél egy mosószeres vízzel félig töltött edény (a mosószer miatt megváltozik a víz felületi feszültsége és nem tud kimászni az oldatból a rovar). Szedjük le a petéket és a csomóban található fiatal lárvákat és semmisítsük meg őket (nyomjuk össze). Ha csak kidobjuk a kukába, vagy a komposztra, valószínűleg kikelnek és újabb tápnövényt fognak találni. Ahol lehet használjanak rovarhálót, az 1mm x 3 mm-es lyukkal már nem engedi beköltözni a poloskákat.
• Csapdázzuk őket. Egyes megfigyelések szerint vannak olyan növények, amelyeket a poloskák különösen kedvelnek, ilyen például a tejesérésben lévő gabona, zöldbab, lóbab vagy a körömvirág. Csalogató növényként a kertbe ültetett növényekről azonban rendszeresen össze kell gyűjteni az odavonzott rovarokat. A sárga ragacsos lap sajnos nem vonzza a poloskákat.

Összefoglalásképpen tehát arra kell törekedni, hogy megakadályozzuk a rovarok betelepülését, valamint a csomókban található petékből kikelő lárvák szétszéledését. Hosszabb távon pedig abban bízhatunk, hogy idehaza is megkönnyítik dolgunkat a poloskák természetes ellenségei!

(kiemelt kép: Szerző: Dr. Savanya Imréné, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)