Bár a háziméhek által termelt mézet sokan szívesen fogyasztják, a beporzók tevékenysége ennél sokkal tágabb és fontosabb. Sok növény megporzásához külső segítségre, beporzó állatokra van szükség. Ezen fák, cserjék, vadvirágok teremtik meg részben a táplálékhálózatok alapját, így a földi élet fenntarthatósága is nagyban függ a beporzóktól. Az állati beporzású növények táplálkozásunk alapkövei, de emellett gyógyszerek, bioüzemanyag, rostszálak, épület- és bútorfa alapanyagai is lehetnek. Mi történne, ha a beporzók eltűnnének a föld színéről? Cikkünkben ennek jártunk most utána.
Ahogy azt az Ökológiai Kutatóközpont írja felhívásában, a méhek a mérsékelt égövön a legtöbb növényfaj számára a legfontosabb beporzó szervezetek, de rajtuk kívül legyek, nappali és éjszakai lepkék, speciálisabb esetekben darazsak, bogarak is végezhetnek beporzást, főleg a trópusi területeken madarak, emlősök, hüllők között is találunk beporzókat.
A beporzók helyzetéről azonban egyre aggasztóbb hírek látnak napvilágot mindenfelé, sorsukért egyre több ember aggódik. Ennek hátterében, többek között, a beporzók számára fontos fészkelő és táplálkozó helyek eltűnése, a virágforrások csökkenése áll. A beporzó rovarok védelméért viszont szerencsére bárki tehet a kertünkben, erkélyünkön való virágok ültetésével, melyeket ha okosan választunk ki, tavasztól őszig gondoskodhatunk róluk.
Nagy a baj, de sokat tehetünk, mi magunk is
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a HelloVidéknek elmondta, a zárvatermő növények majdnem 90%-a, azaz az ismert növényfajok közül több mint 300 000 állati beporzású. A mezőgazdasági növénykultúrák, a világviszonylatban 100 leggyakoribb kultúrnövény esetében ez az arány 70%-os, de ha a szélesebb körben hasznosított növények (takarmány, gyógyszer, aroma, ruha és fa alapanyag stb.) egészét nézzük, akkor a beporzók ökoszisztéma-szolgálatatása még fontosabb. Az európai kultúrnövények 84%-a, a kontinens vadvirágainak 78-80%-a rovar beporzású.
Csak Európában mintegy 2000 beporzórovarfaj, többségük a méhek közül kerül ki; Magyarországon eddig több mint 700 vadméhfajt írtak le, világviszonylatban ennek a rovarcsoportonak a létszáma mai ismereteink szerint több mint 20 000 faj. De a beporzók sora a rovarvilágon belül is jóval szélesebb: zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék, bogarak, szúnyogok stb.; az állatok országát alapul véve pedig a változatosság még nagyobb, hiszen számos madár- (nektármadarak, kolibrik, Magyarországon cinegék, poszáták) és emlősfaj (denevérek, repülőkutyák és -rókák) is végez beporzást
- mondta a szakember.
Hozzátette, figyelembe véve, hogy milyen sok állatcsoport végez beporzást és, hogy a tevékenységük a beporzott növényeken keresztül a természeti rendszerek milyen nagy részére hat közvetetten, ökológiai szerepük alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen.
Sajnálatos módon tudjuk, hogy a beporzó rovarok, elsősorban a méhfajok eltűnése milyen mezőgazdasági problémát okoz - Kína Szecsuán tartományában évtizedek óta kézzel porozzák meg a munkások a gyümölcsfákat. Ezt a munkát azonban szántóföldi növények esetében nyilván nem lehet elvégezni emberi erővel
- emelte ki Orbán Zoltán.
A beporzók védelméhez természetbarát mezőgazdaságra van szükség, ami elsősorban ezt jelenti, hogy a rendelkezésre álló területnek csak maximum 70%-át szántjuk fel, a többit meg kell hagyni/vissza kell állítani természetes állapotába, hogy ott az adott élőhelyre jellemző növények és növényzet fejlődhessen. Emellett csökkenteni kell az agrárkemikáliák használatát. Lakott területeken az első tevékenység megfelelője a meghagyú fűnyírás, hogy a lágyszárúak virágozni tudjanak (beporzólegelők). Emellett rendkívül látványos, ugyanakkor nagyon egyszerű és olcsó lehetőséget kínálnak a méhecskehotelek (darászgarázsok), hiszen a körülöttünk élő méh- és darázsfajok leglaább 90%-a magányosan él. Számukra jelentenek nélkülözhetetlen szaporodóhelyet a fúrt lyukak és különböző vastagságú nádszálak képezte méhecskehotel utódbölcsők.
- hívta fel a figyelmet a szakember.
5 élelmiszer, ami eltűnne beporzás nélkül
Ha a méhek és nélkülözhetetlen társaik eltűnnének, nem lenne, ami megtermékenyítené a növényeket, gyümölcsöket. Ez a változás a teljes ökológiai rendszert felborítaná… A tányérunk is másképp nézne ki! Melyek azok az élelmiszerek, amelyektől búcsút inthetnénk beporzás nélkül? Lássuk!
Kávé
Számos trópusi és szubtrópusi területen termesztenek kávécserjéket, a növény termésének magjai a kávébabok. A kávéfa fehér vagy rózsaszín virágainak beporzását főként rovarok, többnyire a vadméhek segítik elő. Jó tudni, hogy a reggeli életmentő kávénkat nekik (is) köszönhetjük.
Csokoládé
A kakaónövény számára is nélkülözhetetlen a rovarok általi beporzás. A növény megtermékenyítését méhek és szúnyogok egyaránt segítik, a beporzott virágokból pedig kakaóbabok fejlődnek ki, amelyekből később előállítják a kakaót. Beporzók nélkül kedvenc csokoládénk, csokoládés süteményeink, sőt, a kakaó sem létezne.
Alma, körte
Egy körteültetvénynek kétszer akkora méhcsaládra van szüksége a megtermékenyüléshez, mint más gyümölcsfa fajtának. A méhek a virágok belsejében, a porzós és termős részek közötti porzásban vállalnak aktív szerepet. Jó tudni azt is, hogy az almafák beporzás nélkül sokkal kevesebb termést hoznának, ha egyáltalán teremnének.
Eper
Bár az eper képes önbeporzásra, valamint a szélbeporzás is segíti a virágok megtermékenyülését, a lédús és édes eprek növekedéséhez a méhek munkája is elengedhetetlen. A beporzók kipusztulásával az eper nem tűnne el teljesen, de az ültetvények terméshozama drámaian csökkenne, így nehezebben és drágábban tudnánk hozzájutni.
Paradicsom
A paradicsom az eperhez hasonlóan önporzó növény, azonban az egészséges és gazdag termés előállításához beporzók munkájára is szükség van. Beporzás nélkül a termelés jelentősen csökkenne, a paradicsomos szószoktól és mártásoktól, a saláták és szendvicsek fő alapanyagától vehetnénk búcsút.
Mit tehetünk a hétköznapokban?
A családokban élő, köztudottan agresszív telepes méhek és darazsak mellett a csoport mintegy 90%-át magányosan élő fajok alkotják. Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló, szelíd, nem támadékony rovarok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Jelenlétük nagyon fontos a lakott területeken is, mivel faj- és méretgazdagságuk alapvető fontosságú a változatos virágméretű növényfajok beporzásában, amit a házi méhek egymagukban nem tudnak elvégezni. De, hogy védhetjük meg a hasznos méheket és, hogy segíthetünk nekik a beporzásban?
Íme néhány hasznos tanács:
- Ültessünk virágokat, gyümölcsfákat! Ha nincs kertünk, a kis erkély, a gang, vagy akár az ablakpárkány is alkalmas lehet. A beporzó-barát növények többsége balkonládában is komfortosan érzi magát.
- Hagyjunk saras-vizes területet a kertünkben! Ezzel a sárral építkező rovaroknak alapanyagot, egyébként pedig itatót biztosítunk.
- Nyírjuk ritkábban a füvet! A beporzók számára számos fontos élelem - például a cickafark, a vörös- vagy fehérhere - eleve terem sok kertben.
- Kerüljük a mérgező növényvédő szerek használatát! Vegyszerek nélkül is lehetséges gazdálkodni, kis és nagy léptékben egyaránt.
- Hanyagoljuk az éjszakai fényt a kertünkben! A beporzó rovarokat fényszennyezés is veszélyezteti, ha mindenképpen szeretnénk éjszakai lámpát a kertbe, győződjünk meg róla, hogy nem válik rovarcsapdává.
- Vásároljunk mézet és méhészeti termékeket hazai termelőtől! A méhészek elősegítik a méhek egészségét és munkáját. Mézvásárlással a méhcsaládok életben tartását is támogatjuk!
Címlapkép: Getty Images