Íme, a vidék bakancslistás kertje: ezer színben virágoznak most a páratlan rododendronok

Az ország legkülönbözőbb tájegységeiben összesen 34 különleges arborétumot találni. A legtöbb botanikus kert olyan sajátságos park, amelynek állománya jellemzően nem homogén, akár kis területen is számtalan szemet és lelket gyönyörködtető növénytársulást találunk, köztük ritkaságokat is. Ezeket az arborétumokat többféle céllal alakítják ki, például ritka, máshol honos fajok bemutatására, veszélyeztetett fajok megmentésére, vagy akár oktatásra is. Nem egy vidéki arborétumban komoly tudományos munka is folyik. Ilyen Szombathelyen a Kámoni Arborétum, ami a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetéhez tartozik, és kutatóhelyként is működik.

Itt található az ország legnagyobb fenyő-, illetve rhododendron és azálea-gyűjteménye

Emellett megtekinthető a magyar nemesítők fajtáiból kialakított lombos és fenyőgyűjtemény is. Tavasszal a közel 2 hektárt kitöltő hóvirág és tőzike foltok fogadják a látogatókat. Emellett Szombathely közkedvelt rendezvényhelyszíne, szabadtéri kiállításoknak, zenei programokat is helyet ad, évszaktól függetlenül üde színfoltja a városnak, de a klímakutatással kapcsolatban is komoly tudományos kísérletek folynak itt – mesélte a HelloVidékkel Németh Gábor Péter kertészmérnök arborétumvezető, akivel a tavaszi botanikuskertet is bejártuk.

Ez Magyarország örökzöldekben leggazdagabb arborétuma

A 27 hektáros fás-gyűjteményes kert 5 kilométernyi kavicsos sétaúttal Szombathely Kámon és Herény városrészeiben fekszik. 110 féle magnólia, az ország legnagyobb rhododendron fajtagyűjteménye, 110 féle bangita, bazsarózsa, hortenzia, kora tavasszal több hektárnyi virágszőnyeg, famatuzsálemek, japán juhar fajtagyűjtemény és még megannyi botanikai érdekesség várja a látogatókat.

Németh Gábor Péter a Hellovidéknek elmesélte, az arborétumban 2010-2011 között óriási növényrekonstrukció történt, amelynek eredményeként a kert nemcsak rendezett lett és új szolgáltatásokkal bővült, hanem fajtagazdagsága és növényállománya is jelentősen növekedett, négy évszakos virágzó gyűjtemény lett. Ebben az időszakban a kert növényállománya mintegy 22.000 db új egyeddel gyarapodott, így már több mint 500 féle különböző fás növény található

Mára az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás lett

Komoly problémát okoz a klímaváltozás mellett az egyre szélsőségesebb időjárás is. Ahogy az arborétumvezető fogalmazott, nem csak a mediterrán jellegű klímára kell felkészülniük, hanem arra is, a nagy meleg után hirtelen lehűlés következik. Egyik évben a szárazság, a másikban a túl sok csapadék okoz gondot. Hónapokon át nem hullik semmi, aztán egy nap alatt rekord mennyiség esik. Egyre gyakrabban előfordul az is, hogy az arborétum területén az egyik nap még 30 fok körüli értékeket mérnek, másnap hajnalban pedig fagypont körül alakult a hőmérséklet. A növények számára ez a szélsőség óriási kihívást jelent.

Idén azt látják, hogy minden sokkal gazdagabban virágzik, mint szokásosan. Például a babérmeggyen a fehér virágoktól alig lehet látni a bokrokat. Hasonlóan bő virágzást tapasztaltak a liliomfáknál, most a virágos somoknál és a havasszépéknél is – lenyűgöző. Talán ez tél kevésbé volt fagyos, és volt elég csapadék – magyarázta a szakember, bár a pontos okát nehéz megállapítani, de a látvány mindenképpen szembeötlő.

Ahogy egyre szélsőségesebb az időjárás, úgy hanyatlanak a fenyőfélék

Ahogyan már említettük, a Szombathely kertvárosában található többhektáros arborétumban az ország legnagyobb fenyőgyűjteménye található, de tudnunk kell, hogy a hazai klímaváltozás egyik nagy vesztesei ezek a fajok:

Ha csak a lucfenyőket vesszük alapul: ez a faj inkább a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. A szú 100 éve is támadta a fenyőféléket, ám ideális körülmények között a fa sikeresen tudott védekezni. Amikor a kártevő támadt, a fa gyantával zárta el a járatokat, így azok nem okoztak visszafordíthatatlan károkat. Ha a fa kondíciója romlik, immunrendszere legyengül. Így, ha támadás éri, már nem tud hatékonyan védekezni, mivel hiányzik a megfelelő mennyiségű gyanta. Ha pedig nem érkezik elegendő csapadék, a fenyő nem tud elegendő gyantát termelni, ami elősegíti a betegségek elterjedését.

- magyarázta a szakember.

A Kámoni Arborétum az 1950-es és a 60-as években is a nyárfa és a fenyőnemesítés központja volt (aztán a nyárfanemesítés Sárvárra került.)

A háború után kiemelt jelentősége lett ezeknek fanemesítéseknek, hiszen a Trianon után Magyarország elvesztette fenyvesei nagy részét. Az ipari fára azonban óriási szükség volt, ezért is lett kiemelt kutatási téma a fenyőnemesítés. Az 50-60-években ültetett lucos fái közül azonban mára már nagyon sok elpusztult. A tavalyi év ugyan egészen jó alakult, kisebb lett a szúkár, de sokkal több csapadék kellett volna ahhoz, hogy vitálisak legyenek.

Németh Gábor Péter szerint azonban nem mondható el, hogy nincs létjogosultsága a hazánkban a fenyőféléknek, csak megfelelő fajt vagy fajtát kell választani:

A lucfenyőt már nem választanám, helyette inkább valódi ciprusokat ültetnék. A fenyőfélék között is léteznek kiváló fajok, például a cédrusok, amelyek különösen ígéretesek a jövő szempontjából, valamint a hosszútűs fenyőfélék között is találunk remek lehetőségeket. A jegenyefenyő-félék közük is nem egy remek választás lehet, mert karógyökeret nevelnek, ami által a mélyben lévő nedvességet is fel tudják hozni.

A klímaváltozás nem kíméli az arborétum egyik legszebb színfoltját, a Dendrokolor sziklakertet sem

Németh Gábor Péter elmondta, hasonló a helyzet a tujáknál, ezek is a megszenvedik a klíma átalakulását. Immunrendszerük le van gyengülve, így a gyengültségi kórokozók képesek elpusztítani őket. Amikor a 2010-es évek elején felújították az arborétumot, az egyik új látványosság a tóban visszatükröződő dendrokolor sziklakert lett. Az éghajlatváltozás hatása itt is szembetűnő: a felújítás során Retkes József kertészmérnök remek ötletének köszönhetően megtartották a sziklakertet, de pachwork-szerűen, az egyszerűbb fenntarthatóság érdekében 50-70 négyzetméteres foltokba ültettek 16 féle növényfajtát, színes csoportokat alkotva. Azonban senki sem számított arra, hogy a klímaváltozás miatt az eredeti koncepció megborul. Bejött a puszpáng betegsége. Hiába választották az ellenállóbb fajtát, az is tönkrement. A tuják is szenvedtek, mára hatalmas barna foltok borítják őket, már nem díszítenek. Ma már, 10 év távlatából látni, hogy annak idején jó ötlet volt, csak a fajtaválasztáskor nem számoltak a klímaváltozással.

A hazai tölgyesek lehetnek a következő áldozatok

Nemcsak a fenyőfélékkel, hanem az őshonos tölgyeinknél is kezdenek előjönni a problémák. Hosszú távon óriási kihívást jelenthet ez a hazai erdőgazdálkodás számára. A cser, a kocsányos és a kocsánytalan tölgyek is érzékelhetően nehezebben alkalmazkodnak. A Kámoni Arborétumnak hatalmas tölgygyűjteménye van, ahol a legöregebb fa egy 230 éves kocsányos tölgy.

Az arborétumban jelenleg is folynak klímakutatással kapcsolatos kísérletek tölgyfajokkal és fajhibridekkel, amelyek várhatóan egyre jobban fogják elviselni az egyre szélsőségesebb hazai klímát. A két -három klímazónával melegebb térségből behozott tölgyek jobban alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. A szélsőségesebb időjárási feltételekkel rendelkező Törökországból és Kisázsiából, ahol kevesebb csapadék van, hoznak be tölgyeket, tesztelik azokat az itthoni körülmények között. Bár csak 10-15 év múlva láthatják, hogy hogyan reagálnak ezek a fák a különféle környezeti kihívásokra és betegségekre, azért a szakemberek reménykednek abban, hogy a tesztelt tölgyfajok és fajhibridek segíthetnek a klímaváltozás következményeinek kivédésében.

Ahogy Németh Gábor Péter fogalmazott, más növények esetében, nemcsak az arborétumokban, de a háztáji kertekben is alkalmazkodni kell a változó éghajlathoz:

Húsz évvel ezelőtt a babérmeggyre még azt mondták volna, hogy nem ajánlják a hazai kertekbe, manapság már teljesen természetes, hogy kiültetik. 10 évvel ezelőtt még a korallberkenyét sem javasoltuk, most már azt is bátran ajánljuk. Fügét ültetünk, már az sem meglepő, ha Magyarországon pisztáciát, gránátalmát vagy datolyaszilvát szüretelünk. Mi itt az arborétumban is napi szinten azt tapasztaljuk, haladunk egy irányba, de nem tudjuk kiszámítani, mi lesz 10-15 év múlva, óriási kihívásokat jelent ez.

- mesélte.

A klímaváltozással érkeznek az új növények is, például a selyemmirtusz, vagy a selyemakác, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak a kertben. Ma már látjuk, hogy a korábbi nagy felújításkor a hortenziák közül is jóval többet kellett volna ültetnünk, hiszen virágzásuk időzítése pont olyankor, nyár közepén van, amikor mások már levirágoztak. Ezek a növények hosszú időn át színesíthetik kertjeinket, és ellenállnak a klímaváltozásnak is

- tette hozzá a szakember.

Ilyenkor mindenki a rhododendronok tömeges virágzására kíváncsi

Az arborétum egyik legcsodásabban virágzó bokrai most a rhododendronok (havasszépék), amelyek őshazája a Távol-Kelet. A japán és a kínai császári kertekben is ott pompázott, a kínai kertkultúrában szintén hamar teret hódított. A kertészeknek köszönhetően a növény az egész világon elterjedt, főként a párásabb, nem túl meleg területeken találkozhatunk vele. Magyarország nyugati területei kínálnak megfelelő környezetet számukra. Csodás gyűjtemények vannak a hazai arborétumainkban is, ezek közül kiemelkedik a Kám melletti Jeliben, illetve a szombathelyi Kámoni Arborétumban.

Az ország legnagyobb rhododendron fajtagyűjteményével büszkélkedhetünk. Léteznek köztük lombhullatóak, ezeket hívják hagyományosan azáleának, de vannak az örökzöld fajták is. Mindkettő a savanyú talaj szereti. A lombhullatóak kevésbé kényesek, az örökzöldek viszont igényesebbek, a savanyúbb talajt, a párásabb klímát és a félárnyékos helyeket szeretik. Az örökzöldek lombjaikkal meghálálják a nagyobb törődést, hiszen egész évben pompásan díszítenek. Az lombhullatóak kevésbé érzékenyebbek, igaz, nem örökzöldek, de tavasszal szinte nem lehet látni a bokrokat a sok virágtól.

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás szerencsére nem érinti hátrányosan a rhododendronokat, hiszen idén is csodálatosan virágoznak. Egyes lombhullató fajtok/fajták már két hónappal ezelőtt virágba borultak, közben már az örökzöldek virágzása is elkezdődött. Épp a leglátványosabb időszakban járunk, amikor mindkét fajta együtt pompázik.

Rákérdeztünk a látogatószámra is

Németh Gábor Péter még elmondta, hogy az arborétum már korábban is kedvelt és gyakran látogatott hely volt Szombathelyen. A Covid időszakában azonban hirtelen még nagyobb lett irántuk az érdeklődés, hiszen egyike voltak azon helyeknek, amelyeket nem kellett bezárni. A fokozottabb érdeklődés azóta is tart, sőt, enyhe emelkedés is tapasztalható, jelenleg évente több, mint 30.000-en látogatnak ki hozzájuk.

Három héttel ezelőtt, egy vasárnap, még a hidegbetörés előtt rekordot döntöttek: egyetlen nap alatt 3000 ember váltott belépőjegyet.

Az arborétum látogatószáma azonban erősen függ az időjárástól, ám éves szinten viszonylag jól kiszámítható. Tavasszal, amikor a hagymás növények kibújnak a földből, elkezd növekedni a látogatószámuk, majd a liliomfák tömeges virágzásával tovább emelkedik. Ilyenkor, amikor a rhododendronok virágba borulnak, éri el a csúcsot. Az őszi lombszínek megjelenésekor ismét tömegesen térnek vissza, hogy megcsodálják a változatos színeket.

Az infláció hatása azonban őket sem kerülte el, ezért szükségessé vált a belépőjegy árának emelése; a felnőttek jegyének ára 1000 forint. A látogatókat mélyen érintet-te, hogy a korábbi kedvezmény, amely lehetővé tette a nyugdíjasok ingyenes látogatását, már nem fenntartható. Nekik most már ugyanúgy belépőjegyet kell váltani-uk, amelynek ára 2024-ben 800 forint lesz, akik viszont többen érkeznek, sokféle családi és csoportos kedvezmény kapnak.

Novemberig egy nagyszabású szabadtéri képzőművészeti bienálét is tartanak

A Grazi Botanikus Kert időszaki kiállításainak a szombathelyi arborétum először 2022-ben a kortárs képzőművészeknek is teret adott. Április végén újabb szabadtéri tárlat nyílt, amelynek címe: Elferdített világ. A bienálén közel 100 alkotás foglalkozik napjaink társadalmi, környezeti, világpolitikai kihívásaival, osztrák, szlovák, moldáv, bajor, iráni, német, és persze magyar művészek részvételével. A sétányokon, kint a szabadban egészen novemberig láthatóak a speciális szabadtéri festmények, amelyek aztán a Grazi Botanikus Kertbe, majd Salzburgba kerülnek. Az Arborétumhoz egyébként tartozik egy 800 négyzetméteres látogatóközpont, ahová rendszeresen szerveznek konferenciákat és egyéb tematikus programokat is.

Címlapkép és fotók: Pais-H Szilvia