Súlyos dolog derült ki a közvilágításról: rengeteg magyar nem is sejti, mennyire veszélyes
A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, pedig ugyanannyira oda kellene figyelni rá, mint a többi szennyező forrásra. A fény hatással van a növényekre, állatokra és az emberekre is. Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, vagy akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti. Mit gondolnak erről a szakemberek? Magyarországon mekkora problémát jelent? Most kiderül.
Több külföldi cikkben olvastunk már arról, hogy hatással van a fényszennyezés az egyes madarakra és életmódjukra. Egy korábbi vizsgálat szerint kutatók azt találták, hogy a texasi San Antonio városmagjában egész évben élő két gyakori énekesmadárnak, a Northern Cardinalnak és a Carolina Wrennek körülbelül 5%-kal kisebb volt a szeme, mint a kevésbé fényes külterületről származó ugyanazon faj tagjainak. Érdekessége a kutatásnak, hogy a kutatók viszont nem találtak szemnagyságbeli különbséget két vándormadárfaj, a festett sármány és a fehérszemű vireo között, függetlenül attól, hogy a város melyik részén éltek az év nagy részében.
Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a városokban élő és mindig itt tartózkodó madarak idővel alkalmazkodhatnak a városi területekhez, de a vándormadarak nem alkalmazkodnak, valószínűleg azért, mert ott, ahol telelnek, kevésbé valószínű, hogy ugyan olyan nagy az ember okozta fény- és zajterhelés. Viszont ez megnehezítheti számukra a városi élethez való alkalmazkodást a szaporodási időszakban
- mondta Jennifer Phillips, a Washingtoni Állami Egyetem vadökológusa.
Míg más tanulmányok azt vizsgálták, hogy a városi fény hogyan befolyásolja a madarak „hajnali énekét” és a cirkadián ritmusát, ez az első olyan tanulmány, amely összefüggést mutat a szem méretével kapcsolatban. A kisebb szemméret lehetővé teheti a madarak számára, hogy megbirkózzanak a világosabb és állandóbb fénnyel városi környezetben
- mondta Phillips Todd Jones, a tanulmány szerzője és a Smithsonian's Migratory Bird Center posztdoktori munkatársa. Kiemelte azt is, hogy a nagyobb szemű madarakat némileg elvakíthatja a városi fények csillogása, vagy nem tudnak jól aludni, ami hátrányos helyzetbe hozza őket a városi területeken.
Nem tudjuk, hogy ezek a környezeti hatások jó vagy rossz következményekkel járhatnak-e a vándor madarakra nézve, tekintve, hogy a városi környezet nem fog egyhamar változni. Így tehát fontos lenne átgondolni, hogyan lehet kezelni az ilyen környezetet és hatásait az olyan madarak számára, amelyek nem alkalmazkodnak túl jól a városi környezethez
- tette hozzá.
Mi a helyzet Magyarországon?
A természetes éjszakai környezetet és az élővilágot, az ökológiai szolgáltatásokat, sőt az emberi egészséget is veszélyeztető fényszennyezés mennyisége az egész világon, így hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben. Mivel a fénynek „árnyoldalai is vannak”, ilyenkor a fényszennyezés csökkentésének és a természetes éjszakai táj, a sötét égbolt megőrzésének fontosságára is fel kell hívni a figyelmet.
Különösen fontos ez a Hortobágyi Nemzeti Park szempontjából, mely Nemzetközi Csillagoségbolt-park címmel is büszkélkedhet. Az igazgatóság részt vett a Night Light Interreg programban, melynek egyik luxemburgi eseményén figyeltek fel az ottani helyes világítási útmutatóra. Az igazgatóság kezdeményezésére az Agrárminisztérium Környezetügyért felelős Államtitkársága messzemenő anyagi és szakmai támogatásával, a téma legavatottabb szakembereinek bevonásával elkészült „A fényszennyezésről – világosan!” című útmutató a mesterséges éjszakai világítás felelős, természetkímélő alkalmazásának elősegítésére.
A HelloVidék megkereste a Hortobágyi Nemzeti Parkot is a téma kapcsán
HelloVidék: Mit tapasztalnak, hogyan hat a fényszennyezés a madarakra illetve, vannak-e már észlelhető változások ezzel kapcsolatban?
Hortobágyi Nemzeti Park: A madarak esetében a fényszennyezés-zavaró fények által okozott leggyakoribb problémák: költési időszakban a költőhely választás, bioritmus, táplálkozás. Vonulási időszakban pedig a tájékozódási problémák, "csapdába ejtő” fény, „kényszerleszállás”, ütközések kivilágított épületekkel. A fentiek közül kiemelnénk a költőhely választást, pl. megfigyelések szerint hogy a madarak 300-500 méterrel távolabb választottak költőhelyet a kivilágítás utáni időszakban, mint előtte, bár az élőhely nem változott. A madárvonulás esetében a fényszennyezés zavarja a tájékozódást, hiszen számos esetben a csillagok alapján tájékozódnak az éjjel is vonuló madarak. Előfordul, hogy a fényhatás miatt megszakítják a vonulást, esetleg nem megfelelő területre szállnak le, és mivel egy „tankolással” meghatározott távolságot képesek repülni, ez akár idő előtti kimerüléshez, pusztuláshoz is vezethet. Orientációs vizsgálatok kimutatták, hogy a vonulók akár 180°-kal is eltértek eredeti irányuktól.
HelloVidék: A madarak mellett milyen más állatokat zavarhat meg a fényszennyezés?
Hortobágyi Nemzeti Park: Számos élőlénycsoport veszélyeztetett, pl. denevérek, kétéltűek, kiemelten az éjszaka aktív ízeltlábúak. Főbb problémák az élőhelyről való elvonzás, a tápláléklánc megzavarása, kevesebb idő a táplálkozásra, ütközés, eltérítés, élőhelyfragmentáció, nő a kitettség a ragadozóknak, megzavarja a tájékozódást és a vonulást, elvakít (10-40 perc!), szaporodó partnerek szeparálása, a szaporodás, ivadéknevelés megzavarása, a kommunikáció megzavarása, megváltoztatja a kompetíciós (versengési) viszonyokat.
HelloVidék: Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben már megjelenik a fényszennyezés problémája is, tehát van arra törvényi előírás, hogyan kell telepíteni a világítótesteket. Ezzel kapcsolatban tudnak esetleg valamilyen információt adni?
Hortobágyi Nemzeti Park: A fenti jogszabály bár helyesen definiálja a fényszennyezést és előírja, hogy az építményt úgy kell megvalósítani, hogy fényszennyezést ne okozzon, általános és szankciót nem tartalmaz, így egyelőre lényeges hatása nincs. A védett természeti területek vonatkozásában a 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 35. § (1) d) pontját tapasztalataink szerint a Zöld Hatóság (Kormányhivatal illetékes osztálya) eredményesen alkalmazza, csakúgy, mint a HNP vonatkozásában az Agrárminiszter 45/2020. (IX. 21.) AM rendeletét a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetének kijelöléséről. Utóbbi konkrét világítási előírásokat és világítási szinteket tartalmaz. A hatósági előírások betartását Igazgatóságunk a Zöld Hatósággal együttműködve rendszeresen ellenőrzi, így a Hortobágyi Csillagoségbolt-park vonatkozásában már lehet némi előrelépésről beszélni.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)