Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most. A kertészeti trendek jönnek és mennek. De sokkal fontosabbak azok a változások, amelyeket a globális felmelegedés okoz. Arról, hogy mi vár a kertészetekre, a magyar kertekre a következő években, Ott Bernadett, a Bokréta Garden ügyvezetője mesélt a HelloVidéknek.
HelloVidék: Mit látnak, mit hoz a jövő a kertészetek, kertek, növénytermesztők életében?
Ott Bernadett: A kertészek hozzá vannak szokva, hogy mindig alkalmazkodni kell a növények igényeihez. Ahogy az éghajlatunk egyre melegebbé válik, ez is csak egy olyan változó helyzet, amihez idomulni kell. Vannak előnyei is. Például ma már az ország jelentős részén nem kell teleltetni olyan növényeket, ami egy-két évtizeddel korábban biztosan elfagyott volna. Ugyanakkor a nyári forróság és a több településen is előforduló öntözési tilalom, amivel párhuzamosan a talajvíz egyre csökkenő szintje is párosul már jóval nagyobb és nehezebben megoldható dolgok. Nem is szólva a szélsőséges időjárási jelenségekről, amelyek igen jelentős károkat képesek akár néhány perc leforgása alatt okozni a kertekben. Mindannyian láttunk már jégesőtől letarolt kertek képeit. Ott nincs mit tenni. De a kollégák mindent megtesznek, hogy életben tartsák a növényeket, még ha ilyen kihívások is érik őket.
HelloVidék: Mire kell már most előre felkészülni?
Ott Bernadett: A vízhiányra. Igazán nem szeretnék világvége hangulatba taszítani senkit, de ma már mindenki számára nyilvánvaló lehet, hogy egyre melegebbek a nyarak, egyre kevesebb csapadék hullik a téli időszakban. A kutakban egyre alacsonyabb a vízszint. Ebben javulást inkább csak tendenciálisan, évtizedek alatt várhatunk akkor is, ha most azonnal megszüntetnénk minden, ezt kiváltó folyamatot.
HelloVidék: Milyen változások jöhetnek, milyen fejlesztéseket kell végrehajtani a kertészeteknek, kertbarátoknak, hogy alkalmazkodjanak a változó klímához?
Ott Bernadett: A víz gyűjtésben és a telekre lehulló csapadék talajban megtartásával tehetünk talán a legtöbbet. Azt az esőt, ami hozzánk esett, ne vezessük ki a telekről (a legtöbb helyen ma már ezt önkormányzati szabályozás tiltja is), hanem, ha nem is hatalmas tartályokban, de a talaj mélyebb rétegeiben elszikkasztva őrizzük meg! Ha valamelyik növényünket kicseréljük, akkor a régi helyére válasszunk szárazságtűrő taxonokat! Azokat az örökzöldeket, melynek a kártevői már nálunk is, az enyhébb telek miatt, áttelelnek, kerüljük, hiszen csak rendszeres kártevőirtással tudjuk egészségesen, vagy inkább tünetmentesen tartani.
HelloVidék: Mit tapasztalnak most a kertekben? A mostani kánikula milyen kihívást jelent, hogyan oldják meg?
Ott Bernadett: Komoly fizikai terhelést jelent ilyen időjárási körülmények közt kerti munkát végezni. Minden tiszteletem a kollégáké, akik az elmúlt hetek forróságát nem hogy elviselték, de sorra készültek az újabb kertek. Igaz, hogy ilyen időben ha munkaszervezéssel megoldható, akkor nem végeznek ültetési munkákat, hiszen egy új helyre tett növény számára a begyökeresedés volna a fő feladat. Ha az energiái javát a levelek életbentartására kénytelen fordítani, hogy védekezzen a forróság ellen, akkor az eredés nehézkes lehet. De persze egy kertben számtalan feladat adódik ahhoz, hogy ebben a melegben se tétlenkedjenek. Hűtött víz, kertész kalap, időnként egy kis hűsítő locsolás és nincs akadály.
Milyen lesz a kertünk 2050-ben?
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most. A kertészeti trendek jönnek és mennek. De sokkal fontosabbak azok a változások, amelyeket a globális felmelegedés okoz.
A Treehugger cikke szerint a kutatók olyan modelleket fejlesztettek ki, amelyek megmutatják, hogyan változnak a hőmérséklettel, csapadékkal és egyéb tényezőkkel kapcsolatos feltételek egy adott területen az elkövetkező években, így a tudósoknak meglehetősen világos elképzelésük van az egyes területeken, országrészeken végbemenő változásokról. Azt persze még nem tudni, hogy a kertészetek, és mi, házi kertészek, mennyire leszünk képesek reagálni azokra a változásokra, amelyekről tudjuk, hogy már a kapuban kopogtatnak, vagy már éreztetik hatásukat.
Klímaváltozási trendek, amelyek alakítják kerteinket
A világ szinte minden részén érezhető a változás. Ahogy a globális hőmérséklet tovább emelkedik, ugyanazok a hőmérsékleti változások kisebb léptékben már a házi kertjeinkben is láthatók lesznek. Az, hogy milyen kihívást jelent az emelkedő hőmérséklet, attól függ, hogy hol élünk, de még egy kis hőmérséklet-változás is, amelyet nem érezünk jelentősnek, nagy változást hozhat a kertben – az általunk termesztett növények és az élővilág szempontjából, melyekkel megosztjuk a kertünket.
A csapadék egy másik nagy dolog. Egyes kertek sokkal többet kapnak, mások sokkal kevesebbet. Természetesen ennek mélyreható hatásai vannak arra, hogyan kertészkedünk és mit termeszthetünk. Az éghajlatváltozás egyre gyakrabban hoz szélsőséges időjárási eseményeket is. Tehát erre fel kell készülnünk kertünket is.
Az éghajlat változásai gyakran azt is jelenthetik, hogy a korábban egy adott helyen virágzó növények már nem boldogulnak ugyanúgy. És előfordulhat, hogy egy adott kertben új növényeket kell ültetnünk, amelyeket korábban nem lehetett ott termeszteni.
Elfogadjuk a változást vagy harcolunk ellene?
Amikor megpróbáljuk elképzelni, hogyan néznek ki a kertek 2050-ben, nem csak azt kell vizsgálnunk, hogy addigra hogyan változnak a környezeti feltételek. Arra is gondolnunk kell, hogy a kertészek hogyan reagálnak a változó bolygónk hatalmas kihívásaira. Az egyik kulcskérdés az, hogy a kertészkedés a nagyobb biológiai sokféleség és a fenntarthatóság felé halad-e, vagy a kertészek nem fogadják el az új irányokat, melyek a fenntarthatóság irányába vezetnek, és maradnának az általuk megszokott módszereknél.
Mindannyiunk felelőssége, hogy megpróbáljuk megbizonyosodni arról, hogy az új irányok hasznosak és eredményesek. A megfelelő megközelítéssel gondoskodhatunk arról, hogy kertjeink szépek és termékenyek maradjanak, sőt még a minden eddiginél jobbak legyenek.
Címlapkép: Getty Images