A vízszennyezésnek, a vízhiánynak, az árvizeknek és a biológiai sokféleség csökkenésének a kezelése érdekében hosszú távú stratégiára van szükség a vízügyi reziliencia terén.
A KÖTIVIZIG július 15-én déltől II. fokú vízhiánykárelhárítási készültséget rendelt el a nagykunsági, a zagyvai, a jászsági és a homokhátsági vízhiánykezelő körzetekben.
Lokálisan nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki több Pest vármegyei településen is, figyelmeztet közleményében a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik.
Szakértők szerint a Kárpát-medence 20, de akár 30 millió ember élelmezésére is képes lenne. Csak kikerültünk ebből a világszintű körforgásból, amit annak idején a KGST jelentett abban a modellben.
Az érintett településeken a közüzemi ivóvíz hálózatról tilos a locsolási és medencefeltöltési célú vízhasználat, tárolókból, hordókból viszont bármikor lehet locsolni, így érdemes ezeket a tilalmi órákon kívül feltölteni.
A Velencei-tó vízszintje némileg emelkedett az idei nyár végi mélyponthoz képest, ám még most is jelentős mennyiségű víz hiányzik a tóból, amin az utóbbi hetek ködös, csapadékos időjárása is csak keveset segített.
Pest megyében van olyan település, ahol vízszolgáltatással ugyan nincs gond, de a lakosok március 1-je óta nem kapnak számlát. A problémát az okozza, hogy az új szolgáltató nem volt felkészülve a komplex feladatra. Kérdés, mi lesz így, hogyan fizetnek Nagytarcsán a vízért.
Gyakorlatilag eltűnt a víz a a békésszentandrási Kőrös-duzzasztóból.
Egyre súlyosabb aszály sújtja Kelet-Magyarországot, a lehűlés, a hidegfront hozta esőfelhőkből is csak egy-két csepp szemerkélt ma ezen a vidéken. A kétségbeesés nem kicsi.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
Az országos tisztifőorvos jövő hét csütörtök éjfélig hosszabbította meg a harmadfokú hőségriasztást, a forró, aszályos időben pedig jelentősen növekedhet a vízfogyasztás. Az országos tisztifőorvos jövő hét csütörtök éjfélig hosszabbította meg a harmadfokú hőségriasztást, a forró, aszályos időben pedig jelentősen növekedhet a vízfogyasztás.
Karbantartási munkálatok miatt kedden és szerdán átmeneti vízhiány, nyomáscsökkenés és vízminőség változás fordulhat elő Tófejen, illetve a helyi vízműhöz tartozó további településeken.
A legnagyobb problémát az Alföldön okozza a szárazság, de a Dunántúlon is nagy szükség lenne a csapadékra: a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.
A csapadékban gazdag nyár után azt gondolhatnánk, hogy idén őszre helyrebillent a természet egyensúlya. A látszat azonban csal, hiszen a felszín alatt korántsem rózsás a helyzet.
Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem professzora a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián beszélt arról, hogy nagyon nagy baj van a klímaváltozás terén.
Takarékoskodásra szólította fel a fogyasztókat július közepén a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. az újabb hőhullámra készülve. A hazai vízhálózatokban mintegy 20 százalék a fizikai veszteség.
A kisebb tavak és patakok közül több már teljesen kiszáradt az országban, egyre kevesebb a víz a Velencei-tóban, a Tiszában és a Dunában is, de a legnagyobb tavunk, a Balaton állapota is egyre aggasztóbb. Íme, a bizonyíték!
A kiterjedt vízhiány megelőzése érdekében a vízfogyasztás csökkentését kéri több Pest megyei településen a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
Óriási a baj Baranya megyében, ráadásul megoldás sincs rá. Eddig több mint tíz horgásztó száradt ki a csapadékhiány miatt.
Budapest 2℃ (borult)