Felejtsd el a vegyszereket: ezekkel a növényekkel minden kártevőt elűzhetsz a kertből

Ha el akarod kerülni a vegyszerek használatát a rovarok és más nem kívánt látogatók elriasztására a kertben, próbáld ki ezeket a kártevő-ellenálló virágokat. Bónusz, hogy nemcsak kártevőmentes marad a kerted, de más növényeket is megóvhatsz így a fertőzéstől. A Balcony Garden Web cikke szerint, ezek a gyönyörű virágok illatuk, színeik és alapvető összetevőik révén ellenállnak a bosszantó bogaraknak. Nézzük meg, mit érdemes ennek mentén ültetni a kiskertbe.

A legjobb kártevő-álló virágok:

1. Körömvirág

Az igénytelen és bőséges virágot hozó körömvirág kiváló védelem a kártevők ellen! Az őszirózsafélék család tagja, virágai fényesek, színesek és ehetők is. A kártevők azonban utálják tüzes virágainak és összetört lombjának erős, pézsmás illatát. Ezek a virágok a fonálférgeken kívül számos kártevőnek ellenállnak, és szúrós illatuk kiválóan távol tartja a nagyobb állatokat is.

2. Sétányrózsa

A következő a legjobb kártevő-ellenálló virágok listáján a Sétányrózsa. Ez az évelő cserje magasra is megnőhet. A gömb alakú, érdes, kerek levelei is illatosak, ezzel elűzi a kártevőket. Magas metanolkoncentrációjával a leveleiben ez a kártevőriasztó olyan erős, hogy egyesek még a gallyait is kihelyezik a lakásban, hogy megakadályozzák a poloskák bejutását. Ez a növény azonban köztudottan mérgező, tehát óvatosan ültessük

3. Krizantém

A számtalan árnyalatú, mutatós virágfejekkel csak úgy tűnhetnek, mint egy szép dísznövény, a valóságban pedig a kártevők rémálmai. Ez a növény egy piretrin nevű vegyületet tartalmaz, amely megtámadja a rovarok idegrendszerét, és még a nőstény szúnyogokat is elriasztja!

4. Muskátli

A muskátlik az embert és a beporzót is elcsábíthatják különféle illatanyagaikkal, de hatékonyan elhárítanak néhány olyan súlyos kártevő problémát, amelyek más növényeket is érinthetnek. A bársonyos levelekkel és rózsaszín, fehér és levendula színű fürtökkel ezeket a növényeket gyakran használják a zöldségfélék megvédésére a bogarak, káposztaférgek és szúnyogok ellen.

5. Zsálya

A menta család tagja, és számos virágzó fajtája létezik. Azonban szinte mindegyik híres erőteljes, pézsmás és földes aromájáról. Az olyan fajok, mint a mexikói bozótzsálya vagy a kulináris zsálya, csípős illóolajokkal rendelkeznek, amelyek rovarölő tulajdonságaikról ismertek, intenzív illatukkal elűzik a lepkék, legyek, nyulakat is.

6. Macskamenta

A macskamentát azért hívják így, mert a macskákat vonzza az illata! Illatos, ehető leveleit levesekhez és egyéb ételekhez is használják. Az apró lila virágokkal, a macskamenta iridoidokat tartalmaz, amelyek beindítják a rovar védekező mechanizmusát, és elmenekül a növénytől.

7. Rozmaring

A rozmaring a mentacsalád legnépszerűbb tagja, aromás, tűszerű leveleiről ismert. Erős, a zsályához hasonló illata természetesen taszítja a kártevőket, például a levéltetveket, szúnyogokat és a káposztamolyokat. Ez az örökzöld fűszernövény kiváló társnövénye olyan zöldségeknek is, mint az édes paprika, elriasztja a rájuk fanyalodó kártevőket.

Néha, mi magunk okozzuk a növénypusztulást?

Meglepő lehet a felismerés, de a növények sem egyformán jól jönnek ki egymással. Vannak olyanok, amelyeket egyenesen tilos egymás mellé vetni, mert mondhatni összevesznek, de valóban rosszul hatnak egymás növekedésére és így a terméshozam is csökken vagy használhatatlanul silány minőségű lesz. Persze mi magunk is rájövünk ezekre a praktikákra idővel, de mennyivel jobb, ha hosszú évek kínlódását és sok befektetett pénzt spórolhatjuk meg magunknak, ha időben tájékozódunk!

Fokhagyma és hüvelyesek/spárga: A fokhagyma, erős illatának köszönhetően rendkívül hatékony a rovarok távoltartásában. Remek társai a paradicsomoknak, retkeknek, rózsáknak és a káposztaféléknek. A hüvelyes növények azonban nem nőnek megfelelően a közelében, nem fejlődik ki rendesen a hüvely és benne a termés, így gyengébb termésre lehet számítani. A spárgáktól szintén érdemes távol tartani őket.

Spenót és burgonya: A spenót jól kijön a hüvelyesekkel, az eprekkel és a káposztafélék családjának legtöbb tagjával is. A krumplikat azonban már nem igazán tűri meg a közelben, amire saját, sekély gyökérzete lehet a magyarázat. A krumplik, habár sokkal nagyobbak a spenótoknál, általában a felszínhez közel terjesztik szét gyökereiket. Nagy valószínűséggel a vízért és tápanyagért folytatott verseny az ok, ami miatt nincsenek jó viszonyban egymással. A krumplik levélzete továbbá hajlamos eltakarni a napfényt a spenótok elől.

Paradicsom és burgonya: A krumplifélék és a paradicsomok is a burgonyafélék családjába tartoznak, ezért ugyan azok a kártevők és fertőzések is veszélyeztetik őket, például a krumplibogár és a penészgomba, így jó ötlet külön tartani őket.

Tök és sütőtök: Ez az ízletes zöldség a babokat, a hagymákat, a dinnyéket és a retkeket is a barátai között tudhatja, és kedveli a rovarriasztó macskamenta, bársonyvirág, sarkantyúka és hasonló illatos növények társaságát is. Az egyszerű tökök azonban nem érzik jól magukat a sütőtökök és krumplik közelében.

Eper és káposzta: Ezek a növények szeretik a bokros babokat és hasznos számukra a fokhagymák, a kakukkfű és a zsálya rovarriasztó hatása. A kártevő-mágnesként funkcionáló káposztafélék azonban egyértelmű okokból nem jó társak az eprek mellé.

Paprika és bab: A paprika és a bab is fogékony az antraknózis fertőzésekre. Így ha valamelyik növény megkapja ezt a betegséget, akkor könnyen fertőzött lesz a mellé ültetett másik növény is.

Káposztafélék és szőlő: A szőlő közelébe vetett káposzta magvak, nem tesznek jót a bornak. A szőlőnek ugyanis savanyúbb lesz az íze, ha valamilyen káposztafélét ültetünk a közelébe. Így a bor íze is rosszabb lesz, ezért ha finom házi bort szeretnénk inni, kerüljük a káposztafélék ültetését.

Dinnye és burgonya: A dinnyék éppen olyan jó társaik lehetnek a kukoricáknak, ahogy a tökök is. Mivel szétterjednek a talaj felszínén, segítenek elfojtani a gyomokat. Ha mindez nem lenne elég, hatalmas leveleik szigetelő réteget képeznek a talaj felett, melegen tartva ezzel a többi növény gyökereit, amikor az idő hűvösebbre fordul. A dinnyék a napraforgók és paradicsomok társaságát is kedvelik, de a krumplikkal már nem jönnek ki valami jól.

Fejes káposzta és brokkoli: A brokkoli akadályozza fejes káposzta magok csírázását és az esetleg kikelt növények növekedését. Ennek az az oka, hogy a fejes káposzta érzékeny a brokkoli által kibocsátott vegyianyagokra.

Bab és karfiol/hagymafélék: Hüvelyesekként a babok képesen nitrogénnel dúsítani a talajt, amiben nőnek, így kiváló társai lehetnek más zöldségeknek, például a spenótnak, az uborkának, a kukoricának vagy a krumplinak is. A babokat azonban nem ajánlott a káposzták és a hagymák családjának képviselői közelébe ültetni. Ilyenek a karfiol, a brokkoli, a kel, a kerti zsázsa, a mustár, a fokhagyma, a metélőhagyma és a póréhagyma is.

Brokkoli és babfélék/eper/bazsalikom: Ez a zöld növény szereti az illatos gyógynövények társaságát, mint a mentafélék, azonban nem kedveli a bazsalikomot, a babféléket, a borsókat, a paradicsomokat és az epreket sem.

Címlapkép: Getty Images