Világszerte egyre több gazda áll át a megújuló mezőgazdaságra egyrészt fenntarthatósági, másrészt pedig költséghatákonysági célok miatt.
A regeneratív mezőgazdaság a gazdaság teljes ökoszisztémájának helyreállítására és javítására törekszik olyan módon, hogy rendkívül nagy figyelmet fordít a talaj egészségére, tápanyag-utánpótlására és a talaj szerkezetére. Ez az elv a természetes ökoszisztéma-folyamatok helyreállításával és javításával támogatja az természetes ellenálló képesség kialakulását. Emiatt javul a termelékenység, az inputoktól való függés pedig csökken - írja az Agrárszektor.
A regeneratív talajgazdálkodás során ezeket a folyamatokat alkalmazzák:
- A talajművelést minimalizálják, vagy teljesen elhagyják. Nincs, vagy minimális a biológiai és a kémiai bolygatás és emellett lényegesen csökkentik a műtrágyák és a szintetikus növényvédő szerek alkalmazását.
- Fontos szerepet játszik a talajtakarás, amelyet főként a növényzet segítségével oldanak meg. Ez nem csak a talaj javításában játszik szerepet, de a gyomszabályozásban, a vízmegtartó képesség növelésében a tápanyag-felhalmozódásban is segít. Emellett az erózió okozta károk ellen is védenek.
- A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozók körében nagy figyelmet kap a sokféleség növelése, illetve megőrzése.
- A gyökérzet hosszú ideig való talajban hagyása megfelelő életteret biztosít a talaj mikroorganizmusainak.
- A szemléletben az állattartás összekapcsolódik a növénytermesztéssel, az állatok közvetlen tápanyagot tudnak szolgáltatni a talajnak és ezáltal a növények számára is.
Egyre több gazdálkodó követi azt az utat a fenntarthatóság és a költségeik csökkentése érdekében, hogy regeneratív módszerek alkalmazásába kezd. A regeneratív mezőgazdaság alapja a megfelelő talajhasználat. Az elmúlt 150 évben a talajaink elvesztették szén- és humusztartalmainak 50 százalékát, ehhez a csökkenéshez pedig rendkívüli módon hozzájárult az intenzív talajművelés gyakrolata. A nem megfelelő időben végzett talajmunkák lényegesen rontanak a talajok szerkezetein.
A rosz időjárási körülmények között végzett talajmunka talajtömörödéshez, rögösödéshez vezethet, de a talaj vízgazdálkodására is negatív hatással tudnak lenni. A regeneratív talajgazdálkodás egy komplex dolog. A módszer lényege, hogy a talajt nem, vagy csak minimálisan bolygatják, de ide sorolható a takarónövények alkalmazása, a természetes folyamatokra való támaszkodás.
Fenntartható talajművelés
A hagyományos talajművelés során többféle talajműveléssel találkozhatunk, például szántás, tárcsázás, lazítás. Ezek a folyamatok ronthatják a talaj szerkezetét.
Azért rombolja, mert például a talajban lévő szármaradványokat páldául ekével egy vonalban, egy helyre leforgatunk, tehát nem homogénen osztjuk el, akkor a bomlási folyamatok helyett inkább rothadási folyamatok indulnak el, ezért az adott talaj mikrobiológiája sokkal gyengébb lesz
- fogalmazott Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője.
A regeneratív mezőgazdaság és ezen belül a talajgazdálkodás egyik alapelve, hogy a talajt folyamatosan be kell takarni. Ezek lehetnek az adott növény szántása után fennmaradt növénymaradványok, de lehetnek más takarónövények is. Ez védelmet nyújt a szél ás a víz okozta eróziótól, csökken a talaj hőmérséklete is és ezek a növények természetesen táplálják a talajban elő mikroorganizmusokat. Sok talaj 10 százalék alatti szervesanyagtartalommal rendelkezik, pedig ez a talajélet szempontjából létfontosságú.
A gyökerek melletti egy milliméteres zóna mikrobiológiailag sokkal aktívabb, ráadásul a gyökerek jelenléte lazítja is a talaj szerkezetét és ezáltal vízgazdálkodásra is jó hatással van. Talajtakarónövények alkalmazásával a talajban egy úgynevezett önbeálló, egyensúlyi állapot jöhet létre, amely hosszú távon fenntarthatónak mondható.
Címlapkép: Getty Images