Nem csak hatalmas károkat okoz, csípni is képes ez a poloskafajta: te láttad már a kertedben?

Egyre több tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy Európa szerte számos invazív rovar pusztítja az erdőket. Áprilisban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) publikált arról, hogy a kártevők ellen miként lehet védekezni az erdővel borított területeken. A kiadványukban felhívták a figyelmet arra is, hogy az invazív rovarok évente több millió hektárnyi erdőt károsítanak meg. Ezek a károk pedig egyre csak fokozódnak az éghajlatváltozással és a nemzetközi kereskedelemmel együtt, megkönnyítve a pusztító rovarok elterjedését.

A tanulmány szerint a legsúlyosabb problémát és a legnagyobb károkat jelenleg a csipkéspoloska okozza. Az Észak-Amerikából származó rovar tömeges megjelenését viszont nagyon hamar, már Nagy Britanniában, Szlovákiában és számos más európai országban is igazolták.

Hazai viszonylatban rengeteg településen elindultak az irtással, visszaszorítással kapcsolatos munkák.

• Ahogy a boon.hu írja, ellepték a kellemetlen poloskák a platánfákat, a balkonokat, a száradó ruhákat Miskolc minden részén. A sétálóutcán járva magukról a kis rovarokat leseprő embereket láthatunk.
• Zalaegerszegen is felütötték a fejüket a kártevők, itt a lemosó permetezésen kívül a platánfákat nem permetezik Zalaegerszegen, nem szeretnének erős kémiai szereket használni. A fák lombozatát ugyan károsítja a platánpoloska, de az életét nem veszélyeztetni.
• Veszprém vármegyében is többen jelezték, hogy a csipkéspoloskák megjelentek. Az elmúlt napokban volt, aki a kertjében, más az ablakpárkányán, száradó ruhákon találkozott velük, de az igazi veszélyt az erdőkben jelentik.
• Bonyhádon még májusban adtak ki közleményt arról, hogy elkezdik a csipkéspoloska elleni permetezést.

Mit mondanak a szakértők?

Ennek mentén arra voltunk kíváncsiak: mekkora veszélyt jelent a csipkéspoloska? A HelloVidék a témával kapcsolatban Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdezte.

HelloVidék: Mit lehet tudni erről a fajról?

Braunmüller Lajos: A tölgy-csipkéspoloska invazív faj, amely Észak-Amerikában őshonos, és onnan került át Európába az ezredfordulón. Eleinte a délebbi országokban tűnt fel, de rendkívül gyorsan terjedt, 2013 óta Magyarországon is megfigyelhető, ráadásul gyorsan az egész országot belakta. Terjedésének legfőbb oka, hogy idehaza nincs természetes ellensége, bár egyes ragadozó rovarfajok zsákmánynak tekintik, ez nem tudja megfékezni a szaporodását. Kedvez neki az is, hogy nincsenek Magyarországon igazán kemény telek, ezért a fák kérge alatt, odvakban különösebb probléma nélkül áttelel. Április környékén, vagyis a tölgy hajtásaival nagyjából egyidőben jelennek meg téli pihenőjük után, és rögtön meg is támadják a fákat, majd párosodni kezdenek.

HelloVidék: Milyen növényekre jelent leginkább veszélyt?

Braunmüller Lajos: Leginkább az erdészetekben okoz jelentős kárt, mert a fő táplálékát a tölgyfélék levelének nedve jelenti. A kocsányos, valamint a kocsánytalan és a csertölgy egyaránt megfelelő neki, de más fafajokat, így a hársfát, a juhart és egyes gyümölcsfákat is kedveli. A levelek nedveinek szívásával lassan tönkreteszi azokat, hiszen jelentősen rontja a levél fotoszintetizáló, illetve párologtató képességét. Szélsőséges esetben egy-egy fa leveleinek jelentős része is tönkremehet. Magyarországon becslések szerint mintegy 600 ezer hektárnyi olyan erdő van, amelynek fajok szerinti összetétele olyan, hogy az áldozatául eshet a csipkéspoloskának. A faj ezzel nem csak a tölgyeseket veszélyezteti, hanem az ilyen erdőkben jellemző ökoszisztéma egészét is, azzal, hogy például a gubacsdarazsak természetes élőhelyét károsítja.

HelloVidék: Hogyan lehet ellene védekezni? Lehet-e egyáltalán?

Braunmüller Lajos: Mivel igazi természetes ellensége nincs, ezért arra kár alapozni, hogy majd valahogyan megtalálja a kiegyensúlyozott helyét az európai ökoszisztémában. Mesterséges védekezés egyelőre nem ismert, az erdészetek más területeken dolgozó szakemberek bevonásával jelenleg Európa-szerte igyekeznek megoldást találni a problémára. Nehezíti a védekezés kidolgozását az is, hogy még ha lenne is rendelkezésre álló, környezetbarát és hatékony kémiai anyag ellene, akkor sem lenne egyszerű megoldani a többmillió hektárnyi érintett európai erdő kezelését. Ilyen anyag megléte esetén is legfeljebb a városi parkok, kisebb kirándulóerdők és egyedi fák kezelése tűnik elképzelhetőnek.

Irtani jelenleg nem lehet

Az a probléma, hogy alapvetően ez egy Észak-Amerikából származó faj. Az ilyen inváziós fajok sokszor azért tudnak sikeresen károkat okozni, mert míg véletlenül behurcolják őket egy új területre, addig a természetes ellenségeiket nem. Ezt ökológiai szaknyelven szokás úgy is nevezni, hogy „megszökik” a természetes ellenségei elől, hiszen azok nem jönnek utána. A legtöbb invazív faj esetében ugyan ez történik. Éppen ezért elég gyorsan és hamar terjednek, irtásuk pedig szinte lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Parkokban, kertekben elviekben lehetne permetezgetni, de ennek elég sok aggályos vonatkozása van.

Egyrészt a permetezés nagyon költséges, a hatékonysága is megkérdőjelezhető, és ami talán a legfontosabb, hogy ezeknek a szereknek nagyon durva mellékhatásai lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a permetezés hatására veszélybe kerülhetnek a tölgyfákon élő rovarok és egyéb élőlények is. Egy erősebb permetszer a beporzó rovarokra is nagyon veszélyes lehet. Hiszen, ha egy parkot lepermeteznek, az ott gyűjtögető, élő méhek akár ki is pusztulhatnak.

Ez a probléma fokozottabban jelentkezik az erdőkben. Egy erdőben, főként jelen esetben egy százezer hektáros területen szóba sem jöhet a permetezés, a fent említett problémák miatt. Most úgy néz ki, hogy nagyon kevés esély van arra, hogy „a természet megoldja” a problémát. Éppen azért, amit említettünk: nem élnek itt a csipkéspoloska természetes ellenségei, amik kordában tartanák a létszámát.

Ha ez nem lenne elég, még csípni is képes!

Ahogy arról korábban beszámoltunk, ez a csipkéspoloska képes apró csípésekre is. Azt nem lehet állítani, hogy veszélyes lenne, de érzékeny bőrű embereknél a csípés körül kipirosodást is eredményezhet.

Miután más fákon nem él meg, a lakott területek, parkok, fasorok platánjainak tömeges károsítójaként van jelen évtizedek óta. Ahol az emberek jelentős számban érintkeznek velük, ott nagyon zavaró a jelenlétük, apró, szúrós csípésük ráadásul bőrgyulladást is előidézhet.

Címlapkép: Getty Images