Ne dobd el, őrületes kincs az őszi avar: íme, a piliszentkereszti sztárkertész sokat érő titka

Nyakunkon az első komolyabb éjszakai fagyok, a hobbikertészek ugyan már hetek óta zsákszámra gereblyézik össze az avart, de a java még hátra van! Jobb esetben műanyag zsákokba vagy a komposztba gyűjtik, rosszabb esetben egyszerűen a szabadban raknak egy nagy tüzet és alágyújtanak. Holott az egyik legnagyobb kincs, amit a természet adhat nekünk, az az elszáradt falevél! Helyette vesszük a drága mulcsot és komposztot, mikor ingyen a kukába dobjuk ezt az értékes tápanyagot.

A pilisszentkereszti kertész, Szomorú Miklós - akivel még a nyáron ITT interjúztunk - a Facebook-oldalán közétett videójában mutatta be, mennyire egyszerű őszi falevéből mulcsot készíteni. A lehullott levelek ugyanis fantasztikus forrásai a talajnak, ha megfelelően hasznosítjuk őket. Az ősszel készített levélmulcs nagyszerű lehetőség arra, hogy gondoskodjunk kertünk talajának minőségéről, védelemről és tápanyagellátásáról - de erről mindjárt részletesen is szólunk!

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni: a legnagyobb felelőtlenség elégetni!

Nem vita tárgya, tény, hogy a legrosszabb ötlet alágyújtani az összegyűjtött avarnak, ugyanis jelentősen rontja a települések levegőminőségét: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti – de erről korábban a HelloVidék itt írt.

Több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy tilos és büntetendő, vagy engedélyezett-e Magyarországon az avarégetés. A szabályozás ugyanis elég felemásra sikeredett: bár a parlament által 2020 nyarán elfogadott módosítás értelmében 2021. január elsejétől (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében) országszerte tilos az avar- és a kerti zöldhulladék égetése, egy 2020. decemberi kormányrendelet szerint, amíg veszélyhelyzet áll fenn, továbbra is az önkormányzatok hatásköre, hogy engedélyezik-e, és milyen feltételekkel.

Így tehát az, aki zöld hulladékot szeretne égetni, előbb a helyi önkormányzati hivatalban érdeklődjön, megengedett-e, és ha esetleg igen, mikor lehet a szabályoknak megfelelően elégetni a faleveleket, kisebb ágakat.

Sokkal jobb ötlet zöldhulladékként gyűjteni

Égetés helyett egyre több önkormányzat rendszeresen, évente több alkalommal is szervez zöldhulladék-gyűjtést, amelynek keretében a lakosok ingyenesen helyezhetik ki a zöldhulladékot (pl. lehullott levelek, fűnyesedék, ágak). A gyűjtés időpontját a helyi önkormányzatok hirdetik meg, és a pontos időpontokról általában értesítést küldenek a lakosoknak. (A zöldhulladék kezelésére vonatkozó konkrét szabályok településenként eltérhetnek, ezért érdemes a helyi önkormányzat weboldalán vagy tájékoztató anyagaiban utánanézni a pontos részleteknek.)

A lehullott leveleket, lenyesett ágakat, vagy hajtásokat égetés helyett komposztálhatjuk is.

Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy alkalmas eldugott helyet a kertben, ahol nemcsak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai biohulladékot is gyűjthetjük itt, és ebből pár év alatt kiváló tápanyagforrás lesz a növényeknek. (A komposztálás témakörében a HelloVidéken bővebben ITT is olvashatsz...)

Van még egy remek megoldás: készítsünk levélmulcsot!

Szomorú Miklós kertész – ahogy a lenti Facebook-on közzétett videóból is kiderül – nem égeti el, de nem is komposztba rakja az elszáradt levélhalmokat, hanem talajtakaró mulcsnak használja. Olyannyira bejött neki az avar újrahasznosítása, hogy máshonnan is hozat magának már száraz faleveleket.

A levélmulcs ugyanis olyan természetes takaróanyag, amely a lehullott levelek lebontásával készül. Ez a talajtakaró réteg több szempontból is jótékony hatással van a kertünkre: véd a hidegtől, tápanyagokkal látja el a talajt, és segít fenntartani a megfelelő nedvességtartalmat. De miért érdemes ősszel levélmulcsot készíteni? Lássuk csak, összegyűjtöttünk pár érvet, ami emelett szól:

• Tápanyagokban gazdag: A lehullott levelek kiváló szerves anyagforrások, mivel lebomlásukkor ásványi anyagokat juttatnak vissza a talajba. A komposztált levelek lassan felszívódó tápanyagokat biztosítanak, amelyek hosszú távon javítják a talaj minőségét.
• Talajvédelem és szigetelés: Az őszi levélmulcs réteg segít megóvni a talajt a téli fagyoktól. Ahogy a mulcs rétege melegen tartja a talajt, a növények gyökerei is védettebbek lesznek, ami különösen hasznos az évelő növények számára.
• Gyomelnyomás: Az őszi levélmulcs elfojtja a gyomnövényeket azáltal, hogy megakadályozza a gyommagok csírázását. Ez a természetes gyomelnyomó réteg csökkenti a gyomlálási munkát tavasszal, amikor a növények újra életre kelnek.
• Talajnedvesség megtartása: A levélmulcs réteg segít megtartani a talajban a nedvességet, mivel csökkenti a párolgást. Ezzel a módszerrel a növények könnyebben átvészelhetik a szárazabb időszakokat is, mivel a talajban több nedvesség marad.
• Talajszerkezet javítása: A lehullott levelek szerves anyagokat biztosítanak a talaj élővilágának, például a gilisztáknak és más hasznos mikroorganizmusoknak. Ezek az élőlények lebontják a mulcsot, így javítva a talaj szerkezetét és levegőztetését, ami kedvező a növények gyökereinek.

Lépésről-lépésre: így álljunk neki!

A levélmulcs készítése egyszerű, és kevés eszközt igényel:

1. Gyűjtsük össze a leveleket! Használjunk lombseprűt vagy levélfúvót a levelek összegyűjtéséhez. Az egészséges, nem beteg leveleket válasszuk ki, mivel ezek megfelelőek a talajba juttatásra.
2. Aprítsuk fel a leveleket! Bár a levelek aprítás nélkül is alkalmazhatók, az aprított levelek gyorsabban bomlanak le, és egyenletesebben terülnek szét. Használhatunk fűnyírót vagy kerti aprítógépet erre a célra.
3. Majd egyszerűen terítsük szét! A mulcsot helyezzük el az ágyásokban, fák körül és a növények gyökérzónájában. Ideális vastagság 5-10 cm, mivel ez elegendő vastagság a talaj védelmére.

Címlapkép: Getty Images