Veszély a magyar kertekben? Ezeket a növényeket soha ne ültesd el

Tegyünk a növényvakság ellen

Érdekes módon az emberek ismerik az autójuk típusát, a parfümjük fajtáját, sőt ruhából és cipőből sem mindegy sokaknál, hogy milyen márkájút hordanak. Azonban sokszor nem tudják, hogy melyik fajta burgonya jó főzve, és melyik sütve. Azt sem, hogy melyik alma milyen ízű, hatású, pedig ezek a táplálékaink. És még nagyobb gond, hogy növényvásárláskor arról sem tájékozódik a többség, hogy allergén-e az adott növényfaj? Mert lehet az szép, ha közben az egészségünkre megy. A jelenségnek neve is van: növényvakság. Az emberek többsége nem ismeri az őt körülvevő gyakoribb növényeket sem. Ez pedig azért probléma, mert ha valaki allergiás például valamelyik fa virágporára, és ismerné, hogy az a faj hogy néz ki, akkor lehet, hogy nem abban az utcában sétáltatná a kutyáját, ahol olyan fák élnek, hanem pár utcával arrább menne, és ezzel sok kellemetlenségtől óvná meg magát.

Vagy sokan kedvelik a rutát (Ruta graveolens), mint fűszert, de kevesen tudják, hogy a növény érintése nyáron fényérzékennyé teszi a bőrt, tehát ha hozzáérünk, és utána napfény éri a bőrfelületet, az súlyos, égéshez hasonló nyomot hagy.

Mi ültetjük az allergén növényeket

A közelmúltban tartott előadást Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ aerobiológusa allergén növények témában. Ebben arra a fontos problémára is felhívta a figyelmet, hogy sok allergén növényt ültettek korábban a közterületekre és a kertekbe, előbbieknél már javul a helyzet, de a házikertekben nem. Ennek oka, hogy valakinek megtetszik valami, beülteti a kertjébe, de nem néz utána, hogy ennek lehetnek-e kellemetlen következményei. A pollenallergiás emberek tudják, hogy ez az állapot mennyire meg tudja keseríteni az életet. Akkor amikor az adott növényfaj a pollenjét szórja, érdemes naponta hajat mosni, gyakrabban ruhát mosni, nedves takarítást végezni a lakásban. A lakásban nem utcai ruhában mászkálni és a párnahuzatot is gyakran cserélni, mert enélkül lehet, hogy éjjel is megkapjuk a pollendózist, mondjuk a nem mosott hajról a párnára, onnan a légutakba kerülve. Hasznos lenne, ha az emberek a saját kertjükbe nem ültetnének allergén növényeket.

Egy felmérésben az emberek 26 százaléka mondta azt hogy nem ismeri fel azokat a növényeket melyekre allergiás, 26 százalékuk talán, és 48 százalékuk felismeri. Növényvásárlás előtt pedig az emberek 76 százaléka nem ellenőrzi, hogy allergén e az adott növény, csupán 26 százalékuk foglalkozik ezzel. Emellett az sem segíti az edukációt, hogy rengeteg allergiát enyhítő szer reklámjában olyan virágok láthatóak, melyek nem allergének, csak jobban mutatnak a képen. Az allergén növények virága rendszerint szélbeporzású, hiszen ezek sokkal több pollent termelnek. Ezek nem szép, nagyon egyszerű virágok, ellentétben a rovarbeporzásúakkal, melyek színükkel, szép formájukkal csalogatják a beporzó rovarokat. E fajok sokkal kevesebb pollent termelnek, hiszen a rovarbeporzás egy célzottabb, kevéssé pollen pazarló módszer, mint a szélbeporzás

- mondta a szakember.

Vannak durva példák

A telkek (nem allergén) fákkal, bokrokkal történő körbeültetése is segít az allergénmentesebb környezet kialakításában: egyetlen fa akár 100 kg port és allergén pollent köthet meg a lombozatával egy év során. A kertekben, közterületeken megtalálható allergén fákat most már nem kiirtani kell, csak ha elpusztulnak akkor helyettük nem allergéneket kellene ültetni.

Elrettentő példa a lándzsáslevelű éger (Alnus x spaethii=A. subcordata x A. japonica) esete, ugyanis vizsgálatok szerint ennek a pollenje elleni antigén termelődött és vált kimutathatóvá svájci városokban élő iskolás gyermekek vérében. Ott, ahol ilyen fasorok voltak.

Egy száztagú, 10-15 méter magas fasor esetében a pollenhozam évente a 10 ezer kilogrammot is elérheti. Külön gond, hogy nincs „pihenőidő”, mert még alacsony, 5 fokos napi átlaghőmérséklet mellett is magas (70 pollen/m3) pollenkoncentráció mérhető e fák mellett, sőt a pollenszórást fagypont alatti hőmérsékleten is folytatja még a hóborította fa is. Magyar Donát kiemelte: fontos fordulóponthoz érkeztünk, mert a klímaváltozással változik hazánkban a növényzet. Az allergén és invazív növényeket ne engedjük be, ehelyett a nem allergén és hasznos növények terjedését segítsük elő. Az újonnan betelepített növenyfajok rövid időn belül súlyos egészséget terhelő allergénné válhatnak, ilyenek már most is a: kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), fényeslevelű fagyal (Ligustrum lucidum), ártéri japánkeserűfű (Reynoutria japonica), kerti seprőfű „nyári ciprus”, (Kochia scoparia f. trichophylla). Tanulhatunk mások rossz döntéseiből, ilyen például Hitachinaka, Japán város esete, ahol a japánciprussal (Cryptomeria japonica) faipari célokból nagy területeket ültettek be, mely faj mára Japánban első számú allergénné vált. Ma minden ötödik japán ember allergiás rá (ezért jártak a covid előtt is maszkban a japánok).

A olajfa pedig a mediterrán térség első számú allergén növénye, mely nálunk is egyre több kertben megtalálható, hiszen már probléma nélkül áttelel. Csak a nem allergén fajtáját telepítsük, ilyen az Olea europea ‘Swan Hill'.

A vörös cédrus vagy virginiai boróka (Juniperus virginiana L.) is erős allergenitású, anafilaxiát is okozhat, és emellett kontakt dermatitiszt, azaz a levél, kéreg, gyanta, fűrészpor érintése érzékenyek esetén bőrgyulladást okoz. A nálunk is a gyors növekedése miatt gyakran ültetett Leyland-ciprus (Cupressocyparis leylandii) ‘Leighton Green' változata kétlaki, a porzós példány annyi pollent termel, hogy egy kis légmozgásra olyan, mintha füstölne a fa (nálunk a tiszafáknál (Taxus baccata) láthatunk ilyet.) E Leyland ciprusnak már halálos áldozata is volt, amikor egy labda berepült a növény ágai közé és az utána siető gyerek megfulladt a pollentől olyan mennyiségben lélegezte be.

Javulhat a helyzet, ha teszünk érte

Magyarországon a tavalyi 509/2023 (XI. 20.) sz. kormányrendelet, előírja a gyógyhelyek közterületén az allergén növényzet felmérését és szabályozását. Fontos tehát az allergén terhelés csökkentése a közterületeken, de a magánkertek allergén kibocsátásának a csökkentése is, a tájékozottság és vásárlói tudatosság. Hasznos lenne a témában a vevők tájékoztatása virágüzletekben, kertészeti árudákban. Az allergén növények felismerése fontos a betegek számára, így csökkenthetik a pollenexpozíciót, az allergiás tünetek mérsékelhetők, kialakulásuk megelőzhető. A biodiverzitás megőrzése is fontos szempont, mert az allergén növényfajok/fajták ültetését korlátozó intézkedések miatt csökkenhet a zöldfelületek biodiverzitása, ami növényvédelmi, természetvédelmi kockázattal jár!

Kis mennyiségben, bizonyos helyekre, szórványosan továbbra is ültethetők allergén fafajok. De hasznosabb új, nem allergén fajok és fajták nemesítését, telepítését szorgalmazni. Kellenek az olyan új kertészeti változatok, melyek nem, vagy csak kevés pollent termelnek. Ilyenek ahol a virág hiányzik, leszárad vagy kleisztogám (zártan önbeporzó), a porzók szirmokká fejlődnek (pleniflora vagy pompon virágú fajták), vagy a pollenkibocsátást más genetikailag stabil tulajdonság gátolja, de a stabilan egylaki fajok termős példányai, azaz egy stabilan nőivarú kertészeti változat is iedális

- emelte ki a szakember.

Címlapkép: Getty Images