Ide menekülnek a stressz elől a kiégett pesti irodisták: gyógymódot rejt a békési tanya

A modernizáció, a technika fejlődése, valamint a változó élet- és munkakörülmények következtében egyre erőteljesebbé válik a vidéki lakosság városokba költözésének tendenciája. Az ország keleti szegletében élők számára jelenti a legnagyobb gondot a szülővárosban való boldogulás, ezért sokan mennek szerencsét próbálni egy-egy nagyobb centrumba, legyen az megyeszékhely vagy éppen a főváros és agglomerációja. Felgyorsult életünkből adódóan egyre távolabb kerülünk a XX. században még virágkorát élő tanyasi élettől, így az ott tapasztalt csend, nyugalom és egy rugalmasabb időbeosztás egyre inkább kuriózumnak, luxusnak számít.

A Hungarikum Bizottság 2016-ban a hungarikumok közé emelte a tanyát mint speciális gazdasági és létformát, ezért az állam pályázatokkal támogatja azokat, akik ezt az életformát választják a városi lét helyett. Bár egészen a mai napig képviseltetik magukat az önfenntartó vidéki gazdálkodók, akik kihasználva a XXI. század nyújtotta lehetőségeket, igyekeznek lépést tartani a korral, egyre nagyobb különbség tapasztalható a természethez közel élők és a nagy, sokszor százezres, milliós tömegeket magába foglaló települések között.

A tősgyökeres városiaknak a vidék gyakran csak turisztikai desztinációs célként jelenik meg, és hihetetlennek tűnhet a számukra, hogy alig száz évvel ezelőtt sokan ennyivel puritánabb körülmények közt élték az életüket. A betondzsungelekben nevelkedett gyerekek sokszor csak a hipermarketek polcain látják a tojást és a zöldségeket, a vidéken kapirgáló tyúkot pedig nem megkergetik, hanem sokszor egyenesen menekülnek előle. Ennek a tendenciának, a természettől, az autentikus tanyasi közegtől való eltávolodásnak kívánja elejét venni a békéscsabai 'Frankó Tanya - Haluskaház' tulajdonosa.

A hagyományőrzés jegyében

Bartolák Mária gyerekkorában sok időt töltött az akkor keresztapja tulajdonában lévő tanyán, mondhatni második otthonaként a tanyasi világban cseperedett fel. Az együtt töltött évekre és a szép emlékekre való tekintettel döntött úgy, hogy nem hagyja veszendőbe menni a XX. században létesült birtokot, hanem megőrzi azt a fajta hagyományt, amit a tanyasi élet képvisel. Az épületegyüttest a környékbeli tanya- és házbontások során beszerzett anyagokkal újította fel, hiszen nem szerette volna, ha az eredeti látványvilágon és hangulaton csorba esne a modern kori elemek beemelésével.

Mindemellett külön figyelmet szentelt egy új helyiség, a haluska szoba kialakításának, ahol a tót gyökereit ápolva szeretné minél több emberrel megismertetni egy szlovák tájétel, a haluska elkészítését. A tanyatulajdonos elmondta, mivel a keresztény tótok körében rendszeresek a pénteki böjtök, és számára is természetes, hogy szenteste is mellőzik a húsételeket, márciustól minden héten szeretne haluska-napot tartani. Manapság a háziasszonyoknak nincs elég idejük arra, hogy maguk készítsék el ezt a tésztaételt, viszont nem is olyan régen még tradíciónak számított.

Néprajzkutatók jegyezték fel, hogy Békéscsabán péntekenként az utcán is hallani lehetett a kések kopácsolását, ahogy az asszonyok vágták a haluskát; ez még régebbre tehető, mint a csabai kolbász története

– mondta el a HelloVidék kérdésére Bartolák Mária.

A haluskakészítő foglalkozások mellett, aki elég bátor kiszakadni a megszokott mindennapokból, akár élesben is megtapasztalhatja, milyen az élet az autentikus tanyasi világban. A Frankó tanya öt fő számára biztosít szálláshelyet, ahol akár egy egész család is eltöltheti a hétvégéjét. A hálószobák egyikében igazi szalmazsákos ágyon hajthatja fejét álomra a vendég, de az allergiától szenvedők számára a dunyhába burkolózás is garantáltan felejthetetlen élményt szerez majd. A kinti vécé mellett kényelmi szempont a kor követelményeinek megfelelően kialakított fürdőszoba, ám a tanyatulajdonos elárulta, egy kis „extrát” is csempésztek a tanya udvarára.

Viccesesen luxusnak szoktam nevezni a székely dézsát, mert persze azért meg kell dolgozni, hogyha fel akarjuk fűteni a benne lévő parajdi sós vizet. A téli hónapokban, amikor esik egy kis hó, a meleg vízben, dézsában ülve nézni a tájat gyönyörű, egyedi élményt nyújt

– mesélte Bartolák Mária.

Mindemellett hangsúlyozta azt is, hogy a tanyán nincs se wifi, se televízió, maximum csak egy régi rádió és bakelites lemezlejátszó szolgál szórakozási lehetőségként. Bár a fejlett technológiának köszönhetően vidéken sem hagyja cserben az internet a felkészültebbeket, egy ott eltöltött hétvége talán visszavezeti őket az igazi élményt jelentő kártyázáshoz, társasozáshoz, kiránduláshoz és az önfeledt beszélgetésekhez. Végső soron pedig a tanya digitális detoxikálóként nemcsak arra ébreszti rá a modernkor emberét, hogy kütyük nélkül is lehet boldogulni, hanem a családtagjaink, barátaink körében eltöltött idő fontosságára is felhívja a figyelmet.

A Frankó tanya – Haluskaház az Év Tanyája versenyen 2017-ben és 2018-ban is közönségdíjat kapott, ami jól tükrözi, hogy a városi életforma térnyerése ellenére sokan még mindig értékelni tudják a hagyományos létforma szépségeit. Bartolák Mária a HelloVidéknek azt mondta: „Nagyon büszke vagyok az elért sikerekre. Bár én sem tanyán élek, nagyon szeretném ezt a fajta életmódot képviselni és megmutatni mások számára, mert nem lehetetlen a tanyasi életforma. Fantasztikus a nyugalom, a csend, és az, hogy mindent meg tudunk termelni a saját magunk számára.”

Rendhagyó környezetóra a gyerekeknek

Mivel a tanya alig pár száz méterre van a várostól, biciklivel a kisiskolások is könnyedén meg tudják közelíteni, ezért kiváló helyszíne lehet az állat- és növényvilággal való ismerkedésnek. „Mindenképpen szeretném átadni a gyerekeknek a tanyasi életmód lényegét, hogy hogyan éltek régen, és hogy ennek van jövője” – mondta a tanyagazda. A gyerekek egy rendhagyó környezetóra keretében ismerkedhetnek meg a kertben termesztett zöldségekkel, megkóstolhatják a zsenge borsót, kihúzhatják a földből a répát, amibe egy gyors mosást követően akár bele is haraphatnak.

A színes növényvilág mellett az állatok is szép számban jelen vannak, többek között tyúkok, gyöngyösök, pulykák, malacok, kecskék és birkák rohangálnak az udvaron. „Nagyon jó dolognak tartom, hogy iskolai keretek között, de személyes tapasztalaton keresztül ismerik meg a növényeket és állatokat, azokat érzékelik, megtapinthatják” – emelte ki Bartolák Mária. A tanyagazda ugyanakkor azt mesélte, sok gyerek fél a szárnyasoktól, mert rendszerint csak az áruházak polcán, feldolgozott formában találkoznak velük. Bár a tankönyvi szövegek tényszerűen írnak a tanyasi háziállatokról, azokat megérintve viszont személyes élményhez tudják majd kötni például az olyan információkat, hogy miért nem ázik át a kacsa tolla, ha víz éri.

A tanyasi lét élhetősége

A magyar nemzet kulturális örökségének részét képező tanyákon a 2011-es népszámlálási adatokat tekintve Magyarország lakosságának a 3%-a él, ami külön-külön meghaladja a két legnépesebb megyeszékhely, Debrecen és Szeged népességét is. Sokan legyintenek a vidéki életre, mondván, hogy nevetséges, viszont a jelenkor tanyái már koránt sem azt a hagyományos vonalat képviselik, amit Bartolák Mária autentikus öröksége testesít meg.

Az ezt az életmódot választók a fennmaradás érdekében kénytelenek lépést tartani a korral, így nem zárkózhatnak el hermetikusan az elektromosság, az internet vagy éppen a vezetékes víz nyújtotta kényelemtől. Végtére is a vidéki élet választása a városba költözés helyett nem az elefántcsonttoronyba zárkózást jelenti, hanem sokkal inkább a közhellyé vált rousseau-i jelszavat idézi fel, vissza a természethez.

A tanyasiaknak jelentős helyzeti előnyük van a városiakhoz képest, mert a saját földön, saját kézzel gondozott növényekből és állatokból nyert élelmiszerekről pontosan tudják, hogy azok mit tartalmaznak, ezért jelentős szerepet játszanak a biogazdálkodásban és a hazai hústermelésben. A saját vagy bérelt földterületen termesztett növények, illetve a szabadtartású állatok napi szintű elfoglaltságot jelentenek, a saját részre megtermelt javakon túl pedig a felesleget a piacon tudják értékesíteni, ami külön bevételi forrást jelent a számukra.

Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a különböző pályázati lehetőségeknek köszönhetően lehetőségük van a napfény, a szél, a víz és biomasszára épülő rendszerek kiépítésére, ami nemcsak a felhasznált energiaszükségletüket képes megoldani, hanem ezáltal a különböző szolgáltatóktól való függésnek is elejét veszi. Az így lecsökkentett kiadások által pedig nagyrészt már csak a gazda odafigyelésén és szerencséjén múlik, hogy minél többet legyen képes kihozni önfenntartó gazdaságából.

Címlapképünk illusztráció