Ez az ország első felújított aktívháza: rezsi nincs, multikomfortos

Az okos ház titkának nyitja az átgondolt, komplex és intelligens tervezési módszer. A Pécsi Tudományegyetem Kistelegdi István több évtizedes kutatómunkájának eredményét szabadalmaztatta Energia Design néven. Bármennyire is hihetetlennek hangzik elsőre, az ország első okosházának energiaszintje a nulla és a túltermelés szintje között van. Hogy ez mitől függ? Attól, hogy mennyire használják intenzíven a villamos áramot a főzés, mosás során a háztartási berendezések. Ez azért persze nem azt jeleneti, hogy a házban élők (aki történetesen a megálmodója és tervezője, Kistelegdi István és felesége) nem csinálnak abszolút semmit. Inkább a használói viselkedésmintát szimbolizálja, például, hogy mennyit tartózkodnak otthon, mit csinálnak és hogyan használják ezeket a gépeket.

Egy olyan házat kell elképzelni, ami több energiát termel, mint használ, ami azért is érdekes, mert egy teljeskörű átalakítás és felújításról van szó, ami valljuk be, hogy mindig nehezebb, mint az új építés. Összesen három dolgot veszünk elsősorban figyelembe, ezek az energia, a környezet és a komfort. Az egyik legfontosabb szempont a tervezés során, hogy érezzük jól magunkat az épületben. Ebben a házban egyszerűen jó élni, mert kitűnő a hőkomfort, a természetes megvilágítás, a fényjáték egy szolár kürtő szellőztető és bevilágító által, valamint a felületek és anyagok minősége. Én multikomfortnak hívom, mert az otthonomhoz hozzátartozik számomra a hőkomfort és a vizuális komfort, mely szerves része a szépség is, ami fizikailag és látványban is megjelenik

– mesélte kérdésünkre ifj. Prof. Dr. Kistelegdi Istvánt, a Pécsi Tudományegyetem Energia Design Tervező és Kutatócsoport vezetője.

A tervezésnél már tudatosan odafigyeltek a környezettudatosságra: megjelennek a környezetbarát anyagok, a padlókon az öko-minősítésű, részben újrahasznosított kerámia padlóburkolat, a hőkezelt homlokzati faburkolat. A felázást bio-mész alapú anyaggal oldották meg, amely a talajvíz ellen dolgozik és a kristályszerkezete kitölti a repedéseket, miközben kíméletesen szárítja a falat.

Az egészségesebb fagyapot hőszigetelés alkalmazása mellett a ház páratechnikailag szó szerint lélegzik. A belső vakolatba nyolc tonnányi modern vályog került, a házat ezzel egyaránt hűtik és fűtik. Az esővizet egy óriási ciszterna gyűjti, a hatékony fatüzelést egy finn és orosz tömegkályha kombinációja biztosítja, ami képes melegvizet előállítani, de sütni is lehet benne.

Az okos házak tervezését mi egyszerűen Energia Design-nak nevezzük, aminek az a lényege, hogy már a tervezéskor figyelembe vesszük az épületek energia és a környezet műszaki-mérnöki oldalát is, miközben nagy hangsúlyt kap, hogy maga az épület szép és jó is legyen, építészetileg jól megkomponált, akár egy színdarab vagy egy komolyzenei mű. Dinamikus szimulációkkal támogatott tervezést végzünk, ami egyfajta filmkészítés a valóságról. Ebből látjuk a ház energetikai és komfortbeli viselkedésének karakterisztikáját egy év távlatában, amiből számos következtetést tudunk levonni: lényege, hogy a konvencionális építészeti épületgépészeti tervezést kibővítjük, és figyelembe vesszük az időt

– hangsúlyozta a szakember.

Ezzel a tudással akár olyan épületeket is tervezhetnek, melyeknek változik a tudása és a teljesítménye. Az energia-klíma design során a tervezők egyszerűen összekötik az építészetet a többi természettudományos területtel. A házakat szinte szó szerint ugyanazzal a módszerrel fejlesztik, mint például a Forma 1-es autókat vagy a repülőgépeket. Az épületek tervezése során ugyanúgy figyelembe veszik többek között a geometriát, tájolást, tömegforma képzést, az anyagokat, szerkezeteket, a fényt, a hő és légáramlatokat.

A tervező komplex szimulációkat végez el, amelyben fontos szerep jut az idő tényezőjének is, így a megtervezendő épületet nemcsak egy adott állapotra, hanem az év teljes körforgásának időjárási viszonyaira, annak minden klimatikus változására előre lemodellez. Így valójában minden körülmények között vizsgálják az épület „viselkedését”. Akár 4 dimenziós tervezésről is beszélhetnénk az idő dimenzió alkalmazásával.

A csapat másik büszkesége a főleg műanyag autóalkatrészek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó komlói RATI Kft. ipari gyártócsarnoka és irodája, amely nem mindennapi épület. Az ország első pluszenergiás gyárépülete összesen 2500 m2 hasznos alapterülettel rendelkezik, és messziről leginkább egy UFO-ra hasonlít. A furcsa szellőztetők viszont valójában úgynevezett „ökokipufogók”.

A főépület klímazónákra osztódik, ahol a gyártúcsarnok, irodák, stb. helyiségcsoportok pozíciója tájolása és gépészeti rendszerei különböző komfortigényeknek megfelelően lettek kialakítva; így nyáron a hűtési, télen a fűtési költségek jóval alacsonyabbak lettek. A házon 51 napelem kapott helyet, amit tovább bővítünk: a már említett, előzetes, szimulációs számítások szerint összesen 420-ra lesz szükség ahhoz, hogy pluszenergiát termeljenek. A gépi szellőztetéshez szükséges fűtési és hűtési energia egy földalatti ’termo-labirintusból’ érkezik, továbbá talajszondák biztosítanak hőforrást a helyiségek fűtéséhez-hűtéséhez

– mondta a professzor.

A fejlesztési folyamat ezekkel azonban nem áll meg. A házakban kb. száz millió forint értékű mérőrendszer találhatunk, melyek folyamatosan szolgáltatják az adatokat a kutatócsoportnak. A komlói gyárépületet egy EKG-hoz hasonló módszerrel vizsgálják, ahol a több száz adatpont segítségével visszajelzést kapnak a szimulációs modellezéshez, így a valós használat alatt történő mérések segítségével további, innovatív épületeket lehetséges megtervezni.