Budapest 2℃ (eső)Lakást venni, vagy bérelni az egyetemista gyereknek? Melyik éri meg jobban?
Július 24-én kiderültek az egyetemi felvételik ponthatárai, így sokak számára aktuális a kérdés: anyagilag megtérülőbb-e a költöző leendő egyetemista gyermeknek saját lakást vásárolni, vagy érdemesebb-e a bérlés mellett dönteni. És persze olyan családok is vannak, akik már most kezdenek gondolkozni azon, hogy egy év múlva hogy lesz lakhatása az egyetemre, főiskolára felvételiző gyermeknek. A kérdéssel kapcsolatban számos rejtett kockázat és költség adódhat, amely elsőre elkerülheti a figyelmünket, illetve felmerül a kérdés, hogy van-e jobb befektetés jelenleg, mint a lakóingatlan? A HelloVidék a Diófa Alapkezelő szakértőinek segítségével járta körbe a témát.
Melyik éri meg jobban?
Ahhoz, hogy összehasonlítsuk a két különböző típusú lakhatási formát anyagi szempontból, először azt kell megnéznünk, hogy a bérlés és a tulajdonlás milyen költségekkel járnak.
A bérlésnél ennek meghatározása egyértelmű: költségünk itt
- a fizetendő bérleti díj;
- illetve a rezsi összege.
Lakásvásárlásnál azonban az értékelés ennél egy kicsit összetettebb:
- felmerülnek kezdeti egyszeri költségek (ezeknek éves értéke az ingatlantartás időtávjának függvényében csökken);
- és megjelennek az időtáv növekedésével arányosan növekvő, rendszeres költségek is.
(Az egyszerűség kedvéért nézzük most azt a lehetőséget, hogy megtakarításunkból vásárolunk lakást, tehát a lakáshitel költségeit most nem vizsgáljuk.)
De milyen költségek merülnek fel, ha lakást veszünk?
Kezdeti egyszeri költségek
A lakás vásárlásakor felmerülő egyszeri költségek közé tartozik
- az ingatlan illeték (a lakás vételárának 4%-a);
- az ügyvédi díj (átlagosan a vételár 0,5-1,5%);
- és a felújítások költsége ha szükséges.
A felújításra szánt kiadások nem minden esetben jelentenek költségeket: amennyiben a felújítás értéknövelő, vagyonunk nem csökken, csak készpénz helyett más eszközbe kerül – úgy is mondhatjuk, hogy a lakás részévé válik.
A kezdeti költségek évekre lebontott aránya nyilván kisebb, ha szétterülnek nagyobb időtávon. Például amennyiben egy 40 millió forintért vásárolt lakásnak van 10%, tehát 4 millió forint kezdeti költsége és az ingatlant 2 évig használjuk, 2 millió kezdeti költség jut egy év lakáshasználatra.
Amennyiben viszont 20 évig használjuk az ingatlant, ez a kezdeti költség már sokkal jobban elosztódik, azaz évekre lebontva jóval kisebbnek tekinthető.
Rendszeresen felmerülő költségek
Az egyszeri költségen túl az ingatlantulajdonláshoz kapcsolódik számos rendszeres költség is. Ilyen többek között a lakás amortizációja vagy a lakás fenntartását érintő munkálatok kiadásai. Utóbbi (a mostani munkaerőpiaci helyzetben) különösen nagy kiadás lehet: általában csak magas áron lehet találni olyan szakembert, aki elvégzi a lakás fenntartásához szükséges munkálatokat.
A felsoroltokan túl van még egy olyan rendszeres költség, amelyről sokan hajlamosak megfeledkezni: ezt a szakemberek úgy nevezik, hogy a lakásvásárlás lehetőségköltsége.
A legtöbben ugyanis azt gondolják, hogy kizárt, hogy jobban megérje bérelni, mint venni. Azonban ha alaposabban utánaszámolunk, rájöhetünk arra, hogy a dolog nem is olyan magától értetődő, sőt, a számok azt mutatják, tévhit, hogy az ingatlanok ára folyamatosan, szükségszerűen emelkedik.
Ezzel következő cikkünkben foglalkozunk.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
