Így spórolnak az élelmes magyarok a rezsin: most kell lépni, mielőtt lecsap a hideg

Tudatos megrendelők, hiányzó kivitelezők

Nemrégiben adta közzé a Mapei Kft. legfrissebb kutatási eredményét, amely egyértelműen igazolta: már szeptember elején csúcsra jár a hőszigetelési szezon, magasan kvalifikált szakembereket és kivitelezőket pedig alig lehet találni. Az ok rendkívül egyszerű: köztudottan szeptemberben és októberben ideális az időjárás a hőszigeteléssel kapcsolatos munkák elvégzéséhez, így a kivitelezések erre az időszakra koncentrálódnak. Ráadásul a szakemberhiány sem kedvez a folyamatosan fokozódó kereslet kiszolgálására.

Évek óta folyamatosan nő a hőszigetelő rendszerek iránti kereslet, amely mögött részben a 2020-tól életbe lépő energetikai szabályozások, részben pedig a tudatos vásárlói magatartás áll

– mondják az újHÁZ Centrum szakértői. Hozzáteszik: építőanyag-kereskedelmi hálózatuk vevői az alacsonyabb árkategóriás hőszigetelő anyagokról elmozdulva ma már kifejezetten azokat a rendszereket keresik, amelyek segítségével otthonuk A+ vagy A++ energetikai minősítést szerezhet. Ezt a fent említett felmérés is alátámasztotta: az általuk megkérdezett építtetők 72%-a szerint a hőszigetelő rendszerek legfontosabb tulajdonsága a hőszigetelő képesség mellett a tartósság, a páraáteresztő-képesség és vízállóság. Az ár csupán 40 százalékuk számára kiemelkedő jelentőségű.

A megfelelő szigetelőanyagok és rendszerek kiválasztása

A megfelelő hőszigetelőanyagok kiválasztása pedig nemcsak az energiahatékonysággal, hanem a csökkenő fűtési, illetve hűtési költséggel is egyet jelent. A homlokzati hőszigetelés központi elemei a polisztirol hőszigetelő lapok, amelyek eltérő vastagságban vásárolhatók meg. A szakértők a 20-30 centiméteres változatokat javasolják, ezek segítségével ugyanis az ingatlan a kifejezetten magas energetikai szabványoknak is meg tud felelni, sőt, akár a passzívház minősítéshez is hozzásegítheti a tulajdonosokat.

A homlokzati hőszigetelőanyagokat azonban nemcsak a vastagságuk alapján különböztethetjük meg, hanem színük szerint is

– mutatnak rá az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői. A fehér színű, hagyományos EPS-lemezeket a homlokzaton használják, a lábazati térbe rózsaszín, zöld vagy kék színű lapok kerülnek, amelyek víztaszító tulajdonságaik révén rendkívül jól ellenállnak a felcsapó esőnek, illetve a fagynak. Szintén jó választások lehetnek az innovatív grafitos hőszigetelő lapok, amelyek a hagyományos EPS-lapokhoz képest

23 százalékkal jobb hőszigetelőképességgel rendelkeznek. Ezek telepítésével nemcsak az épület energiahatékonysága fokozható, de vékonyabb kivitelezésük révén helyet is meg lehet velük megtakarítani.

A kulcs a kiszámítható időjárásban rejlik

Különösen fontos azonban figyelembe venni az időjárási körülményeket, amelyeknek a homlokzati hőszigetelőanyagok optimális kötési folyamata miatt kell megfelelőnek lenniük.

A ragasztóanyagok és a vékonyvakolat felvitele is megköveteli az optimális hőmérsékletet. 30 ºC körül és erős szél esetén a kötési folyamat felgyorsul, a vakolat pedig idő előtt elveszítheti víztartalmát, azaz megéghet

– magyarázzák a szakértők, akik szerint a helyzet éppen fordítottan alakulhat 5 ºC alatti hőmérséklet esetén. Ekkor ugyanis a kötési folyamat nagyon lelassul, esetleg le is állhat, amennyiben pedig rendkívül magas a páratartalom, a száradás jelentős mértékben elhúzódhat, a vakolat sérülhet, foltossá válhat. Megéri azonban belevágni a homlokzati hőszigetelésbe.

Fenntartható otthonok és a klímaváltozás

Mérések igazolták, hogy megfelelő szigetelés nélkül a rezsiköltség akár háromszoros, négyszeres is lehet, így a beruházás viszonylag rövid idő alatt meg tud térülni

– teszik hozzá az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői. Hosszú távon meggyőződésük szerint érdemes még továbbgondolni mindazt, amit a fenntartható otthonról gondolunk. A szakértők úgy vélik: az építőanyag-gyártók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az innovatív megoldásokra, legyen szó akár a klímatéglákról, a korszerű nyílászárókról vagy éppen az egyre hatékonyabb hőszigetelési technológiák fejlesztéséről. Szerintük ezek már középtávon is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb szerepet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet a tetőszerkezeteket és a csatornaszerkezeteket érő külső behatások mértéke, és az ehhez kapcsolódó erózió is, így az építőanyagok esetében ezen a területen is folyamatos kutatás-fejlesztés szükséges

– húzzák alá a szakértők.