Így trükköznek a tűzifával télen a dörzsölt kereskedők Magyarországon

Noha a rendelkezésre álló statisztikák szerint Magyarországon a legtöbben gázzal fűtenek, a KSH 2016-os mikrocenzusa szerint a második legnépszerűbb fűtőanyag a fa. Az adatok azt mutatják, hogy 2 388 000 lakásban van gázfűtés (ez a lakott lakások 61,9 százaléka), míg 1 470 000 otthonban fával vészelik át a téli hideg hónapokat. Nem számottevő ugyan, de a KSH felméréséből az is kiderült, hogy a fa után a szén a harmadik leginkább elterjedt tüzelőanyag - mintegy 113 ezer otthonban esküsznek erre -, míg elektromos árammal mindössze 76 ezer háztartásban fűtenek.

Adatok forrása: KSH

Jól látható tehát, hogy részben vagy egészben, de rengeteg családban (több mint másfél millió háztartás a KSH adatai szerint) kerül tűzifa vagy épp szén a kályhába (vagy bármilyen más, szilárd tüzelőanyagot befogadni képes berendezésbe). Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy az egyes szilárd tüzelőanyagoknak milyen a minősége. A bosszúság mellett ugyanis anyagilag is rosszul járhatunk, ha trükköző kereskedőtől vesszük a télire valót. Egyáltalán nem mindegy, hogy súly- vagy térfogat-áron vesszük a tüzelőanyagot.

A kereskedők ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy a kilóáron mért fát (vagy szenet) vizesen adják, ezáltal jóval többet fizethetünk, és az áru fűtőértéke is jelentősen csökken.

Tüzelésre leginkább a sűrű szövetű, szárazon is súlyos keményfák alkalmasak, mint a gyertyán, cser, akác, bükk, tölgy, kőris. A felhasználás előtt jóval korábban javasolt megvásárolni, ideális, ha legalább egy, de inkább két nyáron át szárad fedett, szellős helyen. A frissen vágott és/vagy magasabb víztartalmú fa a begyújtás után először csak azért ég, hogy a vizet kipárologtassa, meleget csak ezután ad. Ha igazán biztosra akarunk menni, a nedvességtartalmat rögtön a vásárláskor is ellenőrizhetjük egy egyszerű, digitális mérőeszközzel, egy ott helyben széthasított rönk belső felületén.

A rosszabb gazdasági helyzetben lévő települések lakossága előszeretettel használ kevésbé jó minőségű szenet, lignitet, amihez olcsó áron lehet hozzájutni. Kandallóba, kályhába a leggyakrabban előforduló barnaszeneket ajánlják, aminek ideális fűtőértéke kilónként 18.000 és 24.000 kJ között van. Nem árt, ha a szemcsenagyság 20 mm-nél nagyobb, a hamutartalom pedig minél alacsonyabb, annál jobb. A fával ellentétben a barnaszenet nem érdemes sokáig tartogatni, ha már megvettük, mert néhány hónap alatt elveszítheti a fűtőértékének akár 10 százalékát is. Ömlesztve és zsákolva is árulják.

Trükközés a mértékegységekkel

A tűzifa értékesítési mértékegységére vonatkozóan jelenleg nincs törvényi szabályozás Magyarországon, azt viszont jogszabály határozza meg, milyen adatoknak kell szerepelnie a tűzifa-szállítmányt kötelezően kísérő szállítójegyen. Ezt a fatermékekről szóló FM-rendelet szabályozza, különösen a 4. paragrafus 4. bekezdése. Eszerint a "Tűzifa fogyasztó részére történő értékesítésekor a szállítójegyen

• a) térfogatra történő értékesítés esetén mértékegységként csak tömör köbmétert lehet megadni, továbbá b) fel kell tüntetni
• ba) tömegre történő értékesítés esetén a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben,
• bb) térfogatra történő értékesítés esetén a szállítási mód szerinti térfogatot űrméterben, vagy
• bc) más értékesítési egység esetén a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben, valamint a tömör köbméter és a kiszállított termék értékesítési egysége között alkalmazott átváltási tényezőt."

A tűzifa-kereskedőket, Tüzép-telepeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal EUTR Faanyagterméklánc-felügyelete ellenőrizheti, tehát az értékesítési gyakorlatot is ez a szervezet befolyásolhatja. Az állami erdőgazdaságok egyébként egységesen, térfogat alapján értékesítik a tűzifát, tudtuk meg a Pilisi Parkerdő Zrt.-től. Az erdészeti fogalmak szerinti köbméter vagy tömörköbméter akkora mennyiséget jelent, amiben hézagok és kéreg nélkül pontosan egy köbméternyi a tiszta faanyag.

Ezzel a gyakorlattal szemben a tűzifát a tüzépesek, fakereskedők gyakran kilogrammra, mázsára vagy űrméterre adják - utóbbi 1x1x1 méter külső térfogatot elfoglaló mennyiségű faanyagot jelent. Az erdészeti gyakorlatban a sarangba rakott fára vonatkoztatják (erdei űrméter), de a kereskedők sok esetben alkalmazzák teherautóról leborított állapotú anyagra (ömlesztett űrméter). Rendkívül félrevezető, ha köbméternek nevezik az így értelmezett mennyiséget, ami már-már a csalás határát súrolja. Az ömlesztett űrméter jóval kevesebb faanyagot tartalmaz, mint egy sarangba rakott űrméter. A működési engedéllyel rendelkező tűzifa-értékesítő helyeken, telepeken egyébként a pontos mérés ellenőrizhető módon biztosított, éljünk vele.

A tűzifa ára a használt mértékegységen és a fafajon kívül a feldolgozottság fokától (méteres, darabolt vagy hasított) is függ. Ezen kívül a pillanatnyi keresleti-kínálati viszonyok is befolyásolják az összeget, de az sem mindegy, hogy erdőn, fatelepen vesszük át vagy házhoz szállítást kérünk. Mindig legyünk gyanakvóak, ha feltűnően kedvezményesen kínált áruval találkozunk a hirdetésekben. A ki tudja, honnan szállított, ömlesztve, ellenőrizhetetlen módon elénk borított kupac tűzifa mennyisége a rendelt és kifizetett mennyiségnek lehet, hogy csak a töredéke, hiszen házhoz szállítva nincs lehetőség a mennyiség ellenőrzésére. Ha mégis az „utcáról” vagy csak telefonszámot tartalmazó hirdetés alapján vásárolunk, mindenképpen olyan szállítótól vegyünk, aki számlával igazolja a tűzifa eredetét és a mennyiség is ellenőrizhető, tanácsolja a Fogyasztóvédelem.

Csalások, visszaélések

A tűzifa-kereskedelemmel gyakran együtt járnak a csúsztatások, csalások, olykor bűncselekmények is. Még a legenyhébb ezek közül az, ha a kereskedő a legfrissebb, legnedvesebb fáját adja súly szerint. A súlyméréssel eleve sokan trükköznek, tudva, hogy házhoz szállítás esetén a vevő úgysem tud ellenőrizni. Előfordul, hogy az árat köbméter helyett erdei űrméterben fejezik ki a kedvezőbb ár látszatáért, vagy ömlesztett űrméterrel számolnak, miközben köbméterről beszélnek. Néha még a fafajjal is becsapják a tájékozatlan vevőket: ha a tölgy helyett égert vagy juhart adnak el, csak nyernek rajta, míg a vásárló kevesebb fűtőértéket kap a pénzéért. A durvább esetek közé tartozik az adócsalás (konkrétan a számla nélkül eladott fa), de a lopott anyag eladása is. Utóbbi esetben a rendőrség a fát kártérítés nélkül lefoglalhatja, a vevő ellen pedig orgazdaság miatt eljárás indulhat, írja honlapján a Kisalföld Erdőgazdaság.

Mit tesz a Nébih?

A Nébih munkatársai rendszeresen ellenőrzik a tűzifahirdetéseket, az elmúlt évek során rengeteg bejelentést kaptak már ezekkel kapcsolatban. A bejelentők legtöbbször a kiszállított tűzifa mennyiségét, minőségét és az adásvétel körülményeit kifogásolják. A szakemberek nem csak a napilapok apróhirdetéseit és a tematikus hirdetési újságokat vizsgálják, hanem az online felületeket, a közösségi médiát is. Utóbbi esetekben a legnehezebb azonosítani a hirdető személyét és a hirdetés valóságtartalmát, így a vásárlók jogos panaszának érvényesítése komoly akadályokba ütközhet. Az első, célirányos vizsgálatokon 2018-ban az ellenőrzött hirdetések 70%-át (több mint 50 hirdetés) kellett töröltetni.

Mindig fokozott kockázatot jelent, ha nincs feltüntetve a technikai azonosító szám, vagy ha a hirdető csak a keresztnevével, esetleg fantázianévvel jelentkezik. A Nébih külön kereshető adatbázisban gyűjti a jogszerűtlen hirdetésekben szereplő telefonszámokat és hamis azonosítókat, és közzé is teszi azokat. Azt javasolják, hogy a tűzifa megvétele előtt minden esetben ellenőrizzük a hirdetésben vagy a weboldalon feltüntetett adatokat, megelőzve, hogy megbízhatatlan forrásból vásároljunk. Megdöbbentő látni, hogy 2018 októbere, vagyis az adatbázis létrejötte óta, alig több, mint egy év alatt 75 oldalnyi, azaz több, mint 700 csalót listáztak benne (persze valószínű, hogy voltak, akik többször is próbálkoztak más-más adatokkal).

A Nébih nagyobb fogásairól, rajtaütéseiről hírt is ad. 2017 májusában például lakossági bejelentésre lepleztek le egy problémásan működő Pest megyei tűzifa-telepet. Hatalmas mennyiségű, összesen 1163 köbméter tűzifát zároltak. A vizsgálat feltárta, hogy a kereskedők úgy adták el egymásnak, végül a vásárlóknak a fát, hogy annak sem a mennyisége, sem a minősége nem volt követhető. A vásárolt tűzifát köbméterben szállították be, de az értékesítés már tömegre történt, ennek folyamatáról azonban nem vezettek nyilvántartást. A telephelyen ugyan volt hitelesített hídmérleg, de a vásárlóknak a nyugta vagy számla mellé a mérlegelést tanúsító mérlegjegyet nem adtak ki.

Címlapkép: Getty Images