Megdöbbentő különbség: ennyiért vehetsz házat vidéken egy pesti lakás árából

Úgy tűnik jól indul 2020 a lakásvásárlók számára, hiszen az adatok azt mutatják, megtorpantak a lakásárak. Ahogy korábban már megírtuk, ugyan 2019 eleje még erősen indult a hazai lakáspiacon, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben az árak ismét jelentősen, több mint 7 százalékkal nőttek, ami még a korábbi negyedévekhez képest is kimagasló eredménynek számított.

A második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. A tranzakciószámok még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, és ez az adásvétel-csökkenés az árakon is erőteljesen megmutatkozott. Az árak növekedése megállt április és június között országos szinten.

Ahogy azonban a korábbi évek növekedése sem érintette egyformán az ország különböző részeit, a megtorpanásban is jelentős különbségek adódtak. Míg Budapesten – a jelentős tranzakciószám csökkenés ellenére – még növekedtek az árak, illetve szintén drágultak a nyugati régiók, az ország más részein, különösen a kistelepülések esetében még kissé vissza is fordultak a tipikus négyzetméterenként fizetendő összegek a második negyedévre az első három hónaphoz képest, bár a 2018-as szinthez viszonyítva ez azért még így is lényegesen magasabb fajlagos árakat jelentett.

2019 harmadik negyedévéről egyelőre még meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre, pedig a piac további kilátásainak meghatározásához csak a beérkező új adatok vihetnek majd közelebb. Egyelőre annyit látni, hogy a tranzakciószámok nagyon alacsonyak voltak a nyáron, és ugyan szeptember-október hónapokban látszott némi élénkülés a piacon, novemberben ismét az elmúlt éveknél alacsonyabb számban köttettek adásvételek.

Feltörekvőben a vidéki városok: itt venne házat a legtöbb magyar

A lakáspiaci áremelkedés eltérő sebességénél az tapasztalható, hogy a nagyobb, jobb munkaerőpiaccal rendelkező települések teljesítettek jobban, különösen a főváros, míg a leszakadó kistérségekben sokkal kevésbé változtak az árak.

A lakáspiaci eltérő teljesítménye mögött számos tényező áll, a Takarék Index idei elemzéseiben például részletesen foglalkozott a különböző építőipari beruházások, vagyis a városfejlődés hatásaival a lakáspiacra. 2014 és 2018 között jelentős különbséget mutatott a különböző megyeszékhelyeken megvalósult iroda, szálloda, ipari ingatlan, lakás, valamint oktatás/kutatás-fejlesztési célú fejlesztési volumen.

A legnagyobb értékben Győrben valósultak meg beruházások, a város a teljes összegből 19 százalékos részesedéssel rendelkezett. A második helyen Debrecen állt, 11 százalékkal, melyet Tatabánya, Szeged és Kecskemét követett. A legkisebb összegben Salgótarjánban fejeződtek be fejlesztések, de 2 százalék alatt maradt a részesedése Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is. A fejlesztéseknek jelentős szerepe lehet az adott terület lakosságmegtartó vagy lakosságvonzó képességében, vagyis hatással van a lakáspiaci keresletre. A vizsgálatok során az elemzői azt találták, hogy a nagyobb beruházások színhelyéül szolgáló városokban a lakásárak emelkedése is jelentősebb volt, míg az alacsonyabb befejezett beruházási értékkel rendelkező városok kevésbé drágultak 2013 és 2018 között.

A vidéki lakáspiaccal a Takarék Index külön, részletes elemzésében is foglalkozott, amelyből például kiderül, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország legnagyobb városai között a vizsgált tényezők esetében jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak, több esetében Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok gyengébb számokat produkált, míg az élen legtöbb esetben Győr végzett. A tanulmány eredményei szerint az elmúlt években pozitív vagy kevésbé negatív vándorlási egyenleggel rendelkező városok és környékük esetében nagyobb mértékű volt a lakásárak változása, így Győrben és környékén, vagy épp Kecskeméten. A vándorlási egyenleg pedig ott mutatott pozitívabb képet, ahol az egy adófizetőre jutó nettó bérszint magasabb szinten állt.

Mekkora házat vehetünk vidéken egy pesti lakás árából?

Nem mindegy, hol veszünk vagy építünk lakást, házat, ez világos, de hogy mekkora különbségek vannak Magyarországon belül is, az egészen elképesztő. Első körben megnéztük, hogyan alakulnak a négyzetméter árak, mely régiók vezetik most a toplistát. Ehhez a KSH legfrissebb adatai között szemezgettünk. Ennek alapján az tapasztaltuk, hogy egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint a következőképp alakul:

Az alábbi táblázatban jól látszik, hogy ha Budapesten vásárolnánk egy 50 nm2-es használt ingatlant, mondjuk egy többlakásos házban az 31 800 000 forintra jönne ki. Ha inkább panelházat vennénk, az némivel kevesebbe kerül, egészen pontosan 25 400 000 forintba. Aki inkább családi házat vásárolna Budapesten, annak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy 50 négyzetméteres családi ingatlan 22 500 000 forintra jön most ki. Ha újépítésű ingatlanra szeretnénk beruházni, akkor a jelenlegi négyzetméterárak szerint egy 50 nm2-es lakást 33 300 000 forintért tudnánk megvásárolni.

Persze megnéztük azt is, hogy a fentebb említett nagyvárosok régióiban, mennyiért vehetnénk egy 50 négyzetméteres ingatlant. Megdöbbentő adatokat kaptunk!

A Nyugat-Dunántúl legnépszerűbb városa mindenképp Győr a lakásvásárlók szempontjából. Ebben a régióban a következőképpen alakulnak a használtlakás árak: családi házat 7 300 000 forint körül vásárolhatunk, többlakásos házban 15 050 000 forintért vehetünk ingatlant, egy lakótelepi lakás pedig 16 150 000 forint körül van jelenleg. Újépítésú ingatlan vásárlása esetén egy többlakásos épületben egy lakásért 20 200 000 forintot kell fizetnünk.

Az Észak-Alföld top települése Debrecen lett a jelenlegi adatok szerint. Ebben a régióban a következőképpen alakulnak a használtlakás árak: családi házat már 4 850 000 forint körül is vásárolhatunk, többlakásos házban 14 600 000 forintért vehetünk ingatlant, egy lakótelepi lakás pedig 15 250 000 forint körül van jelenleg. Újépítésú ingatlan vásárlása esetén egy többlakásos épületben egy 50 nm2-es lakásért 18 550 000 forintot kell fizetnünk.

Tatabánya a Közép-Dunántúl legnépszerűbb települése az ingatlanvásárlók körében. Ebben a régióban is megnéztük, miként alakulnak a használtlakás árak. Családi házat már 7 850 000 forintért vásárolhatunk a régióban, többlakásos ingatlan esetén már emelkednek az árak, 13 950 000 forintot kell szánni egy használt ingatlanra. Használt, lakótelepi lakások esetén pedig 14 050 000 forintra rúghat az ingatlanok ára. Ha újépítésú ingatlan vásárlásán gondolkodunk, egy többlakásos épületben egy 50 nm2-es lakásért 22 600 000 forintot kell fizetnünk.

A Dél-Alföld legkeresettebb városai Szeged és Kecskemét a lakásvásárlók szempontjából. Ebben a régióban a következőképpen alakulnak a használtlakás árak: családi házat már 4 750 000 forint körül is vásárolhatunk, többlakásos házban 13 650 000 forintért vehetünk ingatlant, egy lakótelepi lakás pedig 12 400 000 forint körül van jelenleg. Újépítésú ingatlan vásárlása esetén egy többlakásos épületben egy 50 nm2-es lakásért 18 800 000 forintot kell fizetnünk.

Összességében jól látszik, hogy még mindig a fővárosban a legmagasabbak még mindig az ingatlanárak, de az is látható, hogy a budapesti árak töredékéért vehetünk lakást vidéken. A legkedveltebb régiók közül a Dél-alföldön vásárolhatunk meg legolcsóbban egy 50 nm2-es ingatlant - legyen az bármilyen típusú -, a legdrágábban pedig a Közép-Dunántúl tehetjük meg ugyan ezt. Az itt tapasztalt magas árak a főváros közelsége mellett a folyamatos munkahelyteremtő fejlesztéseknek is köszönhetőek.

Címlapkép: Getty Images