Szmogriadó: ezeken a településeken a legveszélyesebb a levegő minősége

Évente 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt világszerte a WHO adatai szerint. Az Európai Unióban az egészségre nézve a legnagyobb környezeti kockázatot a légszennyezettség jelenti, ami az Unióban évente 400 000 korai elhalálozáshoz vezet. Néhány országban például Magyarországon is különösen súlyos a helyzet, amelynek elsősorban a városok lakói vannak kitéve. Hazánk a fejlődő országok mellett a világ legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik. A korai elhalálozások többségéért az olyan légszennyező anyagok felelősek, mint a lebegő részecskék, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon.

Az utóbbi napokban kiéleződött a szmog helyzet az országban: több városban elérte a szálló por (PM10), légszennyezettség mértéke az egészségtelen, veszélyes szintet a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint.

PM10 jelöléssel a levegőben szálló 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagokat definiálják, melyek főként a lakossági fűtésből, mezőgazdasági és ipari tevékenységből, az utak felületének kopásából, belsőégésű motorokból származnak. A részecskék az alsó légutakba lejutva a nyálkahártyát ingerelve köhögést, nehézlégzést, könnyezést válthatnak ki.

Péntekre további romlást mutattak az értékek, így Budapesten, mivel a szálló por légszennyezettségi szintje szerdán és csütörtökön három mérőponton meghaladta az úgynevezett tájékoztatási küszöbértéket (75 μg/m³) szmogriadót rendeltek el és eközben a vidéki városokban is nőtt a szálló por koncentrációja. Sajószentpéteren és Putnokon veszélyesnek minősítették, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán és Tökölön egészségtelen, további tizenhat helyen pedig kifogásolt volt a levegőminősége. Ráadásul az Időkép előrejelzése alapján a következő napokra nézve sem túl biztató a prognózis, mivel majd csak a szombati hidegfronttal érkező szél tisztíthatja ki a levegőt és estétől, amikor nyugodtabbra fordul az időjárás, ismét romló tendencia várható.

Az érintett településen élőknek nem javasolt hosszabb ideig a szabadban tartózkodniuk, ebben az időszakban érdemesebb az idő jelentős részét beltéri környezetben tölteniük, ám a rendszeres, rövid ideig tartó szellőztetésről nem szabad megfeledkezni.

Lássuk melyik vidéki települések a legveszélyesebbek:

forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2020. január 10.

Az Állami Számvevőszék összefoglalója alapján a légszennyező anyagok éves átlagos koncentrációja, illetve összkibocsátása trendszerűen csökkent, ám az eredményes intézkedések ellenére a jogszabályi határértékek nem teljesültek maradéktalanul. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ólom, benzol, ózon, valamint a PM2,5 és PM10 24 órás és éves határértékeire vonatkozóan a nitrogén-dioxid, szén-monoxid, benzol, ózon, valamint a PM2,5 és PM10 esetében történt határérték túllépés. A gyakorinak számító, jelenleg is több településen problémát okozó PM10-zel kapcsolatos korábbi éves adatokat szemlélve a határérték túllépések száma folyamatosan csökkent. A 24 órás PM10 határérték túllépések darabszáma 2011-ben még 1173 volt, amely a 2016-os évre 137-re csökkent, az éves átlagos koncentráció pedig 34 μg/m3-ről 25 μg/m3-re.

A csökkenő tendencia ellenére további folyamatos mérésekre és intézkedésekre van szükség az egészséges határértékek megtartásához. Az országban jelenleg fennálló légszennyezettség csökkentése érdekében mi is hozzájárulhatunk, ha kerüljük a helytelen fűtési módok alkalmazását és a saját gépjárműveink használata helyett a tömegközlekedést választjuk.

Címlapkép: Getty Images