Budapest 0℃ (erősen fátyolfelhős)Veszélyre figyelmeztetnek: maradandó kárt okozhatunk anélkül, hogy tudnánk róla
Az erdőjárók akár tudtokon kívül is veszélybe sodorhatják az állatokat, mivel a hazánkban élő szarvasfélék jellemzően áprilistól júniusig hozzák világra utódaikat és kicsinyeik az első hetekben a legsebezhetőbbek.
A Magyarországon élő szarvasfélék – gímszarvasok, dámok és őzek – jellemzően áprilistól júniusig hozzák világra utódaikat. A kicsinyek az első hetekben a legsebezhetőbbek: ilyenkor fontos, hogy természetjárás közben se zavarjuk őket, ne menjünk a közelükbe és főleg ne vigyünk haza állatot.
A hazai nagyvad életében a tavaszi hónapok a legfontosabb időszakok egyikét jelentik, hiszen ekkor születnek meg a szarvasfajok kicsinyei. Azt nagyon sokan tudják, hogy – a ragadozók akár hetekig magatehetetlen kölykeivel szemben –az újszülöttek szinte azonnal képesek lábra állni. Az első hetekben azonban még meglehetősen védtelenek a veszélyforrásokkal szemben.
A gidákat, borjakat a betegségek és a ragadozók mellett az emberi tevékenység is fenyegeti.
Érdemes néhány tévhitet eloszlatni, hiszen az erdőjárók akár tudtukon kívül is veszélybe sodorhatják az állatokat. Kezdjük mindjárt azzal, hogy bár a szarvasfélék utódai a születésük után tényleg nagyon gyorsan tudnak már járni, annyi erejük még nincsen, hogy egész nap tartsák a lépést táplálékot kereső anyjukkal, vagy veszély esetén vele együtt meneküljenek. Ezért gyakran előfordul, hogy a kicsinyeket anyjuk elfekteti, akik ilyenkor meglapulnak a bozótban vagy takarásban, amíg vissza nem tér.
Ha kirándulás során ilyen, látszólag magára hagyott, mozdulatlan állattal találkozunk, akkor a legjobbat azzal tesszük, ha messzire elkerüljük.
A nőstények ugyanis nem a kinézetük, hanem a szaguk alapján azonosítják a kicsinyeiket. Ha túl közel megyünk hozzá, esetleg meg is érintjük, akkor „emberszaga” lesz, ami elriaszthatja az anyát. Ugyanez igaz a túl közel merészkedő kutyákra is: ezért akkor sem javasolt erdőben póráz nélkül szabadjára engedni az ebeket, ha amúgy békés természetűek és nem bántanák a vadat. A felzavart és anyjától elkeveredő, vagy az idegen szag miatt magára hagyott gidák és borjak sorsa ugyanis megpecsételődik: az éhezés vagy a ragadozók áldozatai lesznek.
A somogyi állami erdőket felügyelő SEFAG Zrt. erdészei azt tanácsolják, természetjárás közben tartsuk tiszteletben az erdei állatok „vadságát”. Lehetőség szerint kerüljük az érintkezést velük és ne felejtsük el, hogy az első látásra árvának tűnő kicsinyek viselkedése teljesen természetes, a legtöbb esetben semmilyen segítségre sincs szükségük. Kivételt csak az egyértelműen sebesült – például törött lábú – egyedek jelentenek. Ha ilyennel találkozunk, akkor értesítsük a legközelebbi erdészetet.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy erdei állatokat hazavinni törvénybe ütköző és hivatalosan lopásnak minősül. Ezért mindenkit óva intenek attól, hogy megpróbáljon otthon háziállatot nevelni egy őzgidából vagy szarvasborjúból.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
