Ezt sokan nem tudták a népszerű helyről: itt találod a magyar őserdőt

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

A fenntartható erdőgazdálkodás célja a klímaváltozás hatásainak kitett erdei életközösség egyensúlyának fenntartása. Ebben a szakmai feladatban komoly szerepe van a faanyagtermelést nem szolgáló területeknek.

Ezek olyan erdők, amiket az erdőgazdálkodó tudatosan hagy háborítatlanul, hogy óvják a talajt, gazdagítsák az élőhelyet, növeljék a változatosságot. Fakitermelésre bennük csak valamilyen különösen indokolt esetben, például a természeti károk helyreállítása kapcsán kerül sor. Ezeknek a területeknek a fenntartása a természetvédelem és az erdőgazdálkodás integrációjának egyik fontos eszköze.

Az erdő ökoszisztémája egy rendkívül összetett, interaktív rendszer, amelyben minden mindennel összefügg. Egyszerre kell teljes ökológiai rendszerben, valamint faegyedek szintjén gondolkodnunk és cselekednünk. A fenntartható erdőgazdálkodás nézőpontjából a hatékony környezetvédelem elsősorban ezt a holisztikus, ugyanakkor az egyes részekre, egyedekre is külön-külön figyelő szemléletet jelenti. Mindez igaz a faanyagtermelést nem szolgáló erdőterületek kezelésére is. Ilyen erdőket az elmúlt évtizedekben folyamatos munkával jelöltünk ki és jelenleg a Pilisi Parkerdő területének már több mint 13%-át faanyagtermelést nem szolgáló területként kezeljük

– mutatott rá Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Az erdőgazdálkodási gyakorlatban ez a komplex természetvédelmi szempontú megközelítés alapvetően négy szinten valósul meg. Az első két szint az erdőtervben is rögzített úgynevezett „faanyagtermelést nem szolgáló területek” rendszere, amelyet kiegészít a kisterületes és a területtel nem jellemezhető faegyedszintű védelem:

• Nagyterületű, azaz erdőtömb szint (általában 50 ha feletti, akár több száz hektáros nagyságrendben): Aktív erdőgazdálkodásból kivont nagyobb erdőtömbök, melyeken a cél az ökoszisztéma zavartalan működésének a biztosítása. A Pilisi Parkerdő területén a legnagyobb ilyen tömb a Pilis oldalában található.
• Közepes területű, azaz erdőrészlet szint (általában 0,5-20 ha): A nagyobb tömbökön kívül sérülékeny, sekély talajú, évszázadokkal korábban intenzíven használt, kisebb erdőrészeket hagynak érintetlenül annak érdekében, hogy a talaj ismét feljavuljon és alkalmassá váljon ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők termőhelyeként funkcionálni. Ilyen erdőrészek találhatóak például a budapesti Hárs-hegy tetején vagy a Hármashatár-hegy meredek oldalain.
• Kis kiterjedésű kíméleti terület, azaz mikroterület szint (általában 0,01-0,5 ha): Az egyes erdőrészleteken belül érintetlenül hagynak néhány száz négyzetméteres területeket, ahol talajvédelmi vagy természetvédelmi szempontok indokolják az adott terület nyugalomban hagyását. Ilyenek például a fokozottan védett madarak, mint a rétisas vagy a fekete gólya fészkelő helye körül létesített védőzónák.
• Faegyed szint (területtel nem jellemezhető): Az aktív gazdálkodási területeken belül is érintetlenül hagynak egyes faegyedeket. Ezeket nevezik biotóp fáknak, amelyek élőhelyet biztosítanak számos védett és az erdő egészsége szempontjából nélkülözhetetlen fajnak. Ezeket a fákat az erdészek megjelölik és nyilvántartják, hogy hosszú távon megőrizhetőek legyenek.

A faanyagtermelést nem szolgáló erdőtömbök és erdőrészletek napjainkra már a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületek több mint 13 százalékát teszik ki.

A kisebb, néhány száz négyzetmétertől fél hektárig terjedő kíméleti területek felmérésére térinformatikai módszerek alkalmazását tervezik, de ez a szint is jelentős, további 1000-3000 hektárnyi területet érint, így fontos ökológiai szigeteket képez a faanyagtermelést is szolgáló erdőkön belül.

A mai modern, természet- és klímavédelmi fókuszú erdőgazdálkodás legfontosabb feladata az ökológiai egyensúly megteremtése és megőrzése. Erdeink nagy részét emberkéz alakította ki. Ezért, ellentétben az őserdőkkel, ökológiai egyensúlyukat is embereknek, nevezetesen az erdészeknek kell fenntartaniuk. E feladatban a megújítható faanyag megtermelése éppen olyan jelentőségű, mint az erdők megújítása vagy az erdei ökoszisztéma védelme. Használd és védd, a két fogalom összefügg. Ennek jó arányait és különböző megoldásait a szakembereknek kell a gyakorlatban kialakítani. A körforgást tudatos erdőtervezés biztosítja, ami itt, a Pilisi Parkerdőben egyre növekvő területen épít az örökerdő-gazdálkodásra, amelyben ez a megújulás sohasem jár együtt területek tarvágásával. Ebbe a rendszerbe illeszkedik a faanyagtermelést nem szolgáló erdők fenntartásának elve

– foglalta össze a szakember.

Címlapkép: Getty Images