Katasztrófa, ahogy világítunk: teljesen eltűnhet a csillagos égbolt Magyarországról?

Korábban mi is írtunk arról, hogy most van igazán "szezonja" a nemzeti parkok egyedülálló, a csillagképek, meteorok, hullócsillagok varázslatos világába kalauzoló éjszakai programjainak. Magyarországon három, nemzetközileg is elismert csillagoségbolt-park működik, ahol részt vehetünk ilyeneken: Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzetnek ítélte oda a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség ezt a minősítést még 2009-ben, a Hortobágyi Nemzeti Parkot 2011-ben, a Bükki Nemzeti Parkot pedig 2017-ben nyilvánították csillagoségbolt-parkká.

Ezeken a területeken akár több ezer csillag is látható éjszakánként, míg egy városban mindössze néhány tucat fénypont észlelhető.

Nagyszüleink generációját valószínűleg meglepte volna a tény, hogy eljön az idő, amikor erre az évezredeken át teljesen természetes és magától értetődő jelenségre kuriózumként kell tekintenünk, az egyre erősődő mértékű fényszennyezés azonban folyamatosan ront a helyzeten. A probléma messze túlmutat a csillagvizsgálás elé gördülő akadályokon: az élővilág egésze nem tudott hozzá alkalmazkodni, aminek hosszú távon súlyos következményei lehetnek. A témát most szakemberek segítségével jártuk körül.

Katasztrófa, ahogy világítunk: feleslegesen, rosszul és rossz minőségűen

A szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ, az egri Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem átfogó fényszennyezés-kutatásokban vesz részt, amit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is segítenek szakmailag. Az átfogó, rengeteg aspektusra kiterjedő kutatás egyik mellékvonala a Bárdudvarnokon és Répáshután működő, úgynevezett valós világítási környezet laboratórium: ezeken a településeken teljesen lecserélték a közvilágítást, mondta el a HelloVidék megkeresésére Gyarmathy István, a HNPI munkatársa. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a 2000-es évek elején tartották az első, kifejezetten a fényszennyezést középpontba állító konferenciát Magyarországon, amiből jól látszik, hogy a jelenség mennyire újkeletű: a létezése nagyjából két évtizede került be a köztudatba. A ’60-as években jószerével alig világítottak itthon (főleg a mai állapotokhoz képest), inkább a ’70-es, ’80-as években kezdett problémává válni, mostanra pedig eljutottunk odáig, hogy egy egyre jelentősebb szegmense az ökológiai, biológiai tudományos életnek.

„Mindig hangsúlyozzuk, hogy a fényszennyezés csökkentése nem egyenlő a teljes elsötétítéssel. Napjainkban sajnos észszerűtlenül és nagyon sokszor feleslegesen, rossz minőségű lámpatestekkel és rosszul világítunk, ami hatalmas probléma. Az a prekoncepció pedig eleve téves, hogy minél világosabb van, annál inkább biztonságban vagyunk, ezt már számos kutatás bebizonyította”

- magyarázta a szakember.

Novák Richárd, a BNPI munkatársa a répáshutai közvilágítási rendszer cseréjéről azt mondta: azért is volt fontos, mert a terület a Bükki Csillagoségbolt-park része. Itt eleve alacsony mértékű volt a fényszennyezés, ezáltal pedig még inkább csökkent. A faluban újonnan kiépült közvilágítás volt az első Magyarországon, aminek a magvalósításában elsődleges szempont volt a fényszennyezés csökkentése, és mindemellett LED-ek alkalmazásával készült. A helyi lakosok körében is jó visszhangot keltett a változás, amiről egyébként előzetesen fórumot is tartottak. Érdekesség, hogy a munkálatok során több lámpatestet szereltek fel a faluban, mint amennyi korábban volt, viszont a villanyszámla összege nem változott, ráadásul a megvilágítottság aránya is jobb lett. Az új lámpatestek este 10 körül átváltanak egy még inkább környezetbarát, borostyánsárga megvilágításra, így pedig még kevesebbet fogyasztanak. Ez a típusú fény előnyösebb az emberek, az élővilág számára, nem utolsósorban pedig a csillagászati megfigyelések szempontjából is kedvezőbb.

A tapasztalat szerint a répáshutaiak, akik gyakorlatilag a nemzeti park közepén élnek, nagyon magukénak érzik a tájat, a természet közelsége számukra abszolút meghatározó. A kedvező fogadtatás talán ennek is volt köszönhető

- fejtegette a szakember, aki azt is hozzátette: lehetséges, hogy más lett volna a helyzet, ha egy nagyvárosi lakosságot kell meggyőzni, ahol más szempontok fontosabbak az ott élők számára.

A nagyobb települések már elvesztek

A nemzetközi trendeket tekintve, amibe a magyarországi helyzet is illeszkedik, az látszik, hogy a fényszennyezés mértéke évente 2-3 százalékkal növekszik.

Lehetne úgy is csinálni, hogy ne növeljük, hanem csökkentsük, mindössze azáltal, hogy átgondoltabb világítási berendezéseket tervezünk és szerelünk be. Ha minden ilyen típusú beruházásnál csak egy ember lenne, aki erre figyel, már sokkal előrébb tarthatnánk

- véli Novák Richárd. Pozitívum ugyanakkor, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben már megjelenik a fényszennyezés problémája is, tehát van arra törvényi előírás, hogyan kell telepíteni a világítótesteket. Ezt azonban sokan még mindig nem tartják be. Pedig fontos lenne: a fényszennyezésben alapvetően a közvilágítás játssza a legnagyobb szerepet, emellett az épületek lentről felfelé való megvilágítása és a különféle díszvilágítások is rontanak a helyzeten. Habár mi gyönyörködhetünk benne, az élővilág szempontjából felér egy katasztrófával. „Gondoljunk csak arra, mennyire kellemetlen, ha egy lámpa éjszaka bevilágít a szobánkba, és nem tudunk tőle nyugodtan pihenni. A cirkadián ritmusunkat nagyon könnyen fel tudja borítani még az utcáról beszűrődő fény is”, szemléltette.

Az energiatakarékosság, az intenzitás és a fény spektruma mellett a fényszennyezés elleni küzdelemben fontos szempont a lámpák geometriai formája is, egészen pontosan hogy oldalra, felfelé ne sugározzanak – az ilyen típusúakból egyelőre elég sok van, tudtuk meg Gyarmathy Istvántól. Mivel a LED olcsóbb, sajnos az is jellemző, hogy még több lámpát szerelnek fel, amitől egyben nagyobb lesz a fényterhelés is. A jelenlegi trendek szerint, nagy átlagban nem javul a helyzet, sőt, inkább romlik, de szerinte ez nem csak Magyarországon van így. A nagy települések, főleg a belső részeik elvesztek, fogalmazott, mert ezekben már olyan szintű a megvilágítás, hogy túl sok mindent nem lehet tenni – bár vannak példák arra, hogy éjszaka csökkentik a fényáramot vagy lekapcsolják a díszvilágítást. Ezek mellett a telephely-, ipartelep-világítások, kereskedelmi létesítmények világításai vagy a reklámvilágítások is problémát jelentenek, főleg a növekvő számuk miatt.

Csapás az élővilágra

A HNPI munkatársa a már említett kutatáson belül főként a fényszennyezés rovarokra gyakorolt hatásait vizsgálja. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy különböző, a közvilágításban használt lámpákat, fényforrásokat használnak fénycsapdákban, amivel azt próbálják kideríteni, melyik típusú lámpa a legkevésbé zavaró a rovarvilág számára. Közismert, hogy a rovarokat vonzza a fény, nem véletlen, hogy a rovarkutatás egyik eszköze a fénycsapda. Egerben négyféle lámpatesttel kísérleteznek, és rendszeresen mérik, hogy napi szinten mennyi rovart „fognak be” az egyes lámpák. Nem meglepő módon az körvonalazódik, hogy a régebbi típusú lámpák (mint például a kompakt fénycsöves vagy a higanylámpa) ártalmasabbak ilyen szempontból, mint a manapság divatos LED-lámpák. Leginkább a hideg fényű, kékes LED-ek népszerűek, mert nagyobb a fényhasznosításuk és olcsóbbak is, de most már egyre inkább azt igazolják a vizsgálatok, hogy a legoptimálisabb a melegebb színhőmérsékletű borostyánsárga. Az orvostudomány egyebek mellett azt is kimutatta a kékes fényről, hogy az embereknek sem tesz jót, ugyanis rákkeltő, elnyomja a melatonin-termelést, ami által romlik a szervezet védekezőképessége. (Nem véletlen, hogy a digitális eszközök képernyőibe már be van építve az úgynevezett kékfény-szűrő.)

A fényszennyezés tehát nemcsak azért rossz, mert zavarja azt, aki szeretné látni a csillagos eget, hanem azért is, mert az élővilág egyszerűen nem tudott hozzá alkalmazkodni.

Kiragadott példa és aspektus, de naponta nagyjából 2 grammnyi az a rovarmennyiség, amit egy, a kutatásban használt lámpa befog. Ez nagyon kevésnek tűnik, ám ha azt nézzük, hogy Magyarországon 2015-ben körülbelül egymillió-háromszázezer, közvilágításban használt lámpatest volt (azóta valószínűleg még több van), és hozzávesszük azt a nagyjából 250 napot tavasztól őszig, amikor rovarmozgás zajlik, akkor kijön, hogy éves szinten több mint 600 tonna rovar vonódik ki ilyen módon a természetből. Ez így viszont már rengeteg, főleg azt is figyelembe véve, hogy egész Európában nagyon komolyan csökken a rovarok faj- és egyedszáma

- részletezte Gyarmathy István. „A rovarok persze időnként kellemetlenek az emberek szemszögéből, de az élővilág számára, az ökológiai hálózatban, a táplálékláncban elképesztően fontos szerepet töltenek be. A rengeteg mesterséges fény megannyi fénycsapdaként működik.”

A kutatás keretében zajlanak olyan vizsgálatok is, amikkel a fény növényekre gyakorolt hatásait mérik. Úgynevezett klímakamrákon belül különböző környezeti körülményeket szimulálnak, például a levegő páratartalmát, a megvilágítottság időtartamát vagy az eszközön belüli fény színhőmérsékletét, intenzitását szabályozzák többféleképpen - erről már Novák Richárd beszélt a HelloVidéknek. Az már tudott, hogy a nagyobb kéktartományú fény sokkal inkább befolyásolja a növények fejlődését, mint a borostyánsárga színű fények, de vannak a rovarvilág feltérképezésére irányuló kísérletek is, amik azt kutatják, hogy különböző színhőmérsékletű fényekkel megvilágított növények milyen éjszakai rovarokat vonzanak be, és hogy a mesterséges megvilágításnak milyen hatása van a beporzásra, a terméskötésre és a termések minőségére.

Az utolsó védett, háborítatlan zugok

Magyarországon a zselici, a hortobágyi és a bükki csillagoségbolt-parkokon kívül van még néhány terület, ahol hasonlóan alacsony a fényszennyezés mértéke. Ahhoz azonban, hogy használhassák ezt a minősítést, szigorú kritériumoknak kell megfelelni – például a területnek védettnek és 51 százalékban állami tulajdonúnak kell lennie. A bükki csillagoségbolt-parkban úgy szervezik a látogatók számára a programokat, hogy gyakorlatilag bármikor hozzáférhessenek ehhez az élményhez: éjszakai tanösvényeiken tartanak sétákat, amik során bemutatják az erdő éjszakai életét, emellett csillagászati bemutatóikra is várják az érdeklődőket – utóbbiakat 6-7 éve kezdték el, és tapasztalataik szerint komoly érdeklődés van rá. Legtöbben szezonálisan, jellemzően a jó idő beköszöntével érkeznek, pedig például a Geminidák meteorraj decemberben jóval látványosabb, mint augusztusban (nyilván a hideg idő sokakat visszatart). Hamarosan európai szintű asztroturisztikai látogatóközpont, csillagda is épül itt, ami időjárásfüggetlen programokat kínál majd, és a tervek szerint jövő nyárra elkészül.

A nyári időszak legnagyobb látványossága a Perseida meteorraj, ami nagyon jól megfigyelhető a hortobágyi puszta egén, augusztus közepén egyébként is sok hullócsillagot, meteort lehet látni az éjszakai égbolton. Az itteni csillagoségbolt-parkban a Mátai Fecskeház erdei iskola csillagdájának kínálata mellett tematikus táborokon, éjszakai túrákon, madármegfigyeléssel egybekötött csillagsétákon és asztro-gasztro túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.

Természetesen nem reális elképzelés, hogy egy nagyváros világítása olyan legyen, mint amilyet elvárunk egy nemzeti parkban, a természetvédelmi törvény ugyanakkor szerencsére lehetővé teszi, hogy legalább védett területen belül lehessen bizonyos szinten korlátozásokat hozni.

Fontos élni a figyelemfelkeltés eszközével, tárgyalni településvezetőkkel, ipari, mezőgazdasági létesítményekkel, mondta Gyarmathy István, aki egyúttal azt is megjegyezte: tapasztalataik szerint sok városi ember töltene szívesen időt olyan környezetben, ami éjszaka is háborítatlan, és azt is lehet látni, amit városból (vagy akár falvakból) már nem. „Európában már igen kevés az olyan terület, ami háborítatlan, de a folyamat elindult, és ha jól működik, talán el lehet érni idővel, hogy megfelelő kompromisszumokra jussunk.”

A témáról és a magyar kutatásról bővebben ezen az oldalon lehet olvasni, itt pedig letölthető egy, az Agrárminisztérium által májusban közzétett szakmai útmutató, ami a mesterséges éjszakai világítás felelős, természetkímélő alkalmazásáról szól. A kiadvány nem titkolt célja, hogy önkormányzatoknak, beruházóknak, világítási rendszerek tervezőinek, kivitelezőinek is hasznára legyen.

Címlapkép: Getty Images