Budapest 0℃ (erősen fátyolfelhős)Óriási lehetőségek a határ mellett: a koronavírus ezt a bizniszt is teljesen átalakította
A COVID-19 alapjaiban változtatta meg a mindennapokat, így a vásárlási szokásokat is. A bevásárlóturizmus gyakorlatilag az év első néhány hónapjában megszűnt, és ugyan Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez a kiskereskedelmi forgalomnak csupán elenyésző részét teszi ki, a határ menti üzletek megsínylették a határzárat és a beutazási korlátozást.
A koronavírus kirobbanása alapjaiban változtatta meg a vásárlási szokásokat. Ezt alátámasztja a PwC könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalat globális felmérése is. A cég 2019 augusztusa és szeptembere között 27 ország vagy terület, valamint 74 város 19 098 fogyasztójának részvételével végzett kutatást, majd a COVID-19 kirobbanása után, 2020 áprilisa és májusa között 9 ország vagy terület, valamint 35 város 4 ezer válaszadójával ismételte meg a felmérést.
A válaszokból látható, hogy annak ellenére, hogy a legtöbben a bolti vásárlást választották, a fogyasztók több mint harmada (35%-a) online vásárolt élelmiszert, és ezeknek a vásárlóknak a 86%-a azt mondta, a korlátozó rendelkezések megszűnése után is megtartja ezt a szokását.
A nem élelmiszertermékek esetében a világjárvány előtt még az offline vásárlás volt meghatározó. Akkor a fogyasztók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy napi vagy heti rendszerességgel vásárol hagyományos üzletekben, és az esetek 30%-ában mobiltelefonról, 28%-ában számítógépről és 15%-ában intelligens személyi asszisztens segítségével intézi vásárlásait. Azóta a nem élelmiszertermékek terén lényegesen megnövekedett az online vásárlás aránya (mobiltelefonról 45%, számítógépről 41%, tabletről 33%), ez a trend Kínában és a Közel-Keleten kifejezetten erőteljes, ahol a válaszadók 60%-a illetve 58%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban vásárol mobiltelefonról. Az is kiderült, hogy a világjárvány kirobbanása után az emberek többsége a korábbi kiadásaik töredék részét fordították nem élelmiszeripari termékekre.
Míg a járvány előtt a külföldi utazás a mindennapok része volt, addig a kormányzati intézkedések bevezetése után ez is megváltozott, vagyis a bevásárlóturizmus is visszaesett. Ezt igazolják a KSH adatai. Ha megnézzük a tavalyi év első negyedévét, azt látjuk, hogy a külföldi látogatók 12 millió alkalommal, az előző év azonos időszakához képest 12%-kal többször utaztak Magyarországra.
Az egynapos utazások száma 15%-kal emelkedett.
A külföldiek 8,8 millió egynapos utazást tettek, amelynek túlnyomó többsége magánjellegű, kis hányada üzleti út. A KSH azt is megjegyzi, az egynapos utasok célja nagyrészt vásárlás volt. Egynapos útra a legnagyobb arányban Romániából, Szlovákiából, Ausztriából érkeztek, közülük a Szlovákiából érkezők száma 11, a másik két országból érkezőké egyaránt 23%-kal növekedett. Idén aztán a COVID-19 mindent felülírt.
A járvány miatt március közepén bevezetett utazási korlátozások következtében 2020 első negyedévében 13%-kal kevesebb külföldi látogatott Magyarországra, mint 2019 azonos időszakában, miközben kiadásaik összege folyó áron 7,9%-kal csökkent.
A KSH kitér arra is, hogy az egynapos utak motivációját tekintve is történt változás, jelentősen csökkent azok száma idén, akik kifejezetten vásárlás miatt lépték át a magyar határt.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
