Hihetetlen kincsek rejtőznek a föld mélyén: megéri költeni a magyar barlangokra

Magyarország teljes területének harmada természetközeli állapotban maradt meg: 9 százaléka védett, 21 százaléka pedig Natura 2000 terület. Az országban működő 10 nemzeti parki igazgatóság összesen 300 ezer hektár állami tulajdonú védett területetért felel, ebbe pedig az is beletartozik, hogy őrizzék a rájuk bízott kincseket, ritka erdő- és állatállománytípusokat, hegyi kaszálókat, mocsárréteket, a természetes növény- és állatvilágot, a tájak kulturális értékeit. Amellett, hogy biztosítják a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket és a természeti értékek oktatási-ismeretterjesztési célú bemutatását, időről időre fejlesztésekkel is tenniük kell a környezet karbantartásáért. Cikkünkben most azt szedtük össze, milyen újításokat hoztak tető alá az elmúlt időszakban a nemzeti parkok a barlangrendszereket illetően, és azt is, hogy miért fontosak nemcsak turisztikai, hanem természetvédelmi szempontok miatt is.

Szigorú szabályok: hogyan és mit lehet tenni a barlangokért?

A Magyarországon ma nyilvántartott több mint 4000 barlangból 40 az, ami nemcsak a barlangászok és kutatók, hanem a nagyközönség előtt is nyitva áll. Legtöbbjük karsztbarlang vagy hévíz formálta barlang, védettek, és a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésében állnak. Járataik hossza eléri a 290 kilométert. Itthon 5 nemzeti parkban találunk olyanokat, amiket egy-egy kirándulás során mi is felfedezhetünk: a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly és az Aggteleki Nemzeti Parkban.

A barlangok védelméről az 1996. évi LIII. sz. természetvédelmi törvény rendelkezik. Ennek alapján minden barlang jogi védelem alatt áll, „ex lege” védett természeti érték. A törvény azt is kimondja, hogy a barlang vagyonkezelői joga az igazgatóságot illeti meg. Ferenczy Gergely, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának barlangtani szakreferense a HelloVidék megkeresésére elmondta: a barlangok védelmével a természetvédelmi törvény külön fejezetben foglalkozik. A benne foglaltak alapján a barlang védettsége kiterjed a bejáratára, a teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú (szilárd, mint pl. üledékrétegek, cseppkőképződmény, guanó stb.; légnemű, folyékony) kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára. A védelem biztosítása érdekében a barlangokat az igazgatóság le is zárathatja.

"Az igazgatási területünkön a lezárt barlangok száma 52; egyes barlangok több bejárattal rendelkeznek, az Anna-barlang például néggyel. A barlangjaink közül 52 az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával lehetséges. A túraengedély barlangi túravezetői engedéllyel rendelkező személy számára adható ki", részletezte a szakember. Mint mondta, a vagyonkezelői hozzájárulással látogatható barlangokon kívül a többi barlang szabadon látogatható, a fokozottan védett természeti területen nyíló barlangok kivételével, hogyha azok bejáratához jelzett turistaút nem vezet.

Ebben az esetben a törvény alapján csak természetvédelmi hatósági engedéllyel közelíthető meg az adott barlang.

A Bükk-hegységben 478 olyan barlang nyílik fokozottan védett területen, melyek látogatása csak az engedély birtokában lehetséges.

Az elmúlt tíz évben számos barlangban végeztünk természetvédelmi célú műszaki beavatkozást. Például a két idegenforgalmi barlangunk – az Anna-barlang és a Szent István-barlang - világítási rendszerét korszerű LED-es világítással újítottuk fel, a lámpaflóra visszaszorításának érdekében. A korszerű LED fényforrások alkalmazása Magyarországon elsőként itt, az Anna-barlangban történt. E barlangok teljes műszaki felújítását sikerült elvégeztetnünk ebben az időszakban. Más barlangok lezárásra kerültek, illetve a lezárások cseréjét végeztettük el, illetve a bejáratok biztosítása történt meg

- nyilatkozta Ferenczy Gergely a HelloVidéknek. "Két idegenforgalmi barlangot üzemeltetünk, melyek az Anna-barlang és a Szent István-barlang, továbbá tíz, világítással vagy járófelülettel stb. nem rendelkező, kiépítetlen barlangban overallos barlangtúrákat szervezünk, mely teszi lehetővé az érdeklődőknek a biztonságos ismerkedést a barlangokkal."

Ennyit költenek rájuk

Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban 61 milliárd forintot fordítanak természetvédelmi beruházásokra azzal a céllal, hogy javuljon a természetes élőhelyek, védett értékek állapota, és minél több látogatóközpont, tanösvény jöjjön létre. 38 milliárdot a nemzeti park igazgatóságainak fejlesztéseire költenek, amiből 92 projekt valósul meg, nagyjából 100 ezer hektáron javítva a természetes és természetközeli élőhelyek állapotát. Fejlesztik a természetvédelmi kezelést és a nagyközönség számára a bemutatást szolgáló infrastruktúrát, illetve az őrszolgálatot is.

A Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásaiból 2,4 milliárdot lehet fordítani a barlangok, a földtani alapszelvények megújítására, a földvárak, használaton kívüli bányák feltárására.

A nemzeti parkok folyamatos természetvédelmi intézkedéseinek és ezeknek a projekteknek köszönhetően a barlangok turisztikailag is fejlődhettek az elmúlt években. A magyar állam is sokat fordít rájuk: 10 év alatt 1,5 milliárd forintért valósulhattak meg a barlangok kiépítésére, műszaki eszközeinek fejlesztésére, állékonyságának javítására, denevérek élőhelyeinek javítására vonatkozó fejlesztések 160 barlangban és 15 mesterséges üregben.

Azt, hogy egyre többen érdeklődnek az élettelen természeti értékek iránt, jól mutatja, hogy a nemzeti parkok regisztrált látogatóinak harmada, évente több mint 500 ezer ember valamelyik barlangot keresi fel.

Habár a koronavírus-járvány első hulláma alatt, a szigorú korlátozásokat követően a barlangokat sem lehetett látogatni, a nemzeti parkok elmondhatják magukról, hogy látogatottságuk 2010 óta átlagosan 25 százalékkal növekedett

- ez szintén azt bizonyítja, hogy a fejlesztéseknek abszolút van létjogosultságuk nemcsak a természet, de az ökoturizmus szempontjából is.

A látogatottsággal kapcsolatban Polgár Anasztáziától, a lillafüredi barlangok vezetőjétől megtudtuk: a Bükki Nemzeti Park területén lévő, az Igazgatóság által biztosított ökoturisztikai kínálatnak nagyon jelentős vendégforgalmát az idegenforgalmi barlangok bonyolítják.

"Mivel könnyen bejárható barlangokról van szó, lehet mondani, hogy szinte minden generáció a célközönsége. A barlangjaink látogatottsági adatai ezt alátámasztják: 2019-ben a Szent István-barlangban közel 53 ezer, az Anna-barlangban pedig közel 35 ezer fő látogatót regisztráltunk. A 2020-as adatokat nagymértékben befolyásolja a járványhelyzet. Március 16-tól június 19-ig zárva voltunk, tehát a fő szezonunk jelentős részében nem fogadtunk látogatókat. Majd a nyitás után kicsit döcögősen, de beindult a fogalom, zömében magyar vendégekkel. A július és az augusztus látogatottsági adatai kicsivel túl mutattak a tavalyi év adatain"

- mondta el a HelloVidék megkeresésére a szakember.

Most pedig következzenek közelmúlt legfontosabb, barlangokkal kapcsolatos beruházásai, fejlesztései!

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Több mint 402 millió forint európai uniós támogatást nyertek el a Széchenyi 2020 program keretében, aminek segítségével új látogatóközpontot létesítenek Balatonfüreden a Lóczy-barlangnál, fejlesztik a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet és a Salföldi Majort. A „Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban” projekt keretében többek között Balatonfüreden, a Lóczy-barlangnál új látogatóközpont épül beltéri és szabadtéri interaktív kiállítással, illetve egy geológiai bemutató tanösvénnyel. A látogatóközpontban a nemzeti parkbeli termékeket árusító ajándékbolt és helyi specialitásokat kínáló büfé is működni fog. A projekt keretében a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban is lesznek kisebb fejlesztések, napvitorlával árnyékolják a látogatóközpont belső fogadóteréből nyíló játszóteret, ezen kívül az audioguide-rendszer többnyelvű továbbfejlesztésére is lehetőség nyílik.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

A Interreg V-A Szlovákia–Magyarország határon átnyúló együttműködési program keretében valósul meg két összefüggő barlangrendszer fejlesztése. A közös szlovák–magyar projekt az Aggteleki-cseppkőbarlang és a Domicai-cseppkőbarlang fejlesztését célozza. A projekt célja a barlangrendszer felkészítése a gyógyászati kezelések folytatására, különböző vizsgálatok elvégzésével, azok eredményeit felhasználva, az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangrendszerében, a határon átnyúló hálózattal rendelkező, évente mintegy 250 ezer látogatót fogadó Baradla–Domica-barlangrendszerben gyógyturisztikai fejlesztések megvalósítása, ezek által a határtérség egyedülálló természeti értékei iránti figyelem további növelése, a határtérség vonzerejének és az idelátogató turisták számának növelése.

A projekt keretében a magyarországi barlangrendszerben a Baradla-barlang gyógybarlanggá történő minősítéshez szükséges vizsgálatokat folytatnak le, ehhez kapcsolódóan a gyógyterápiához szükséges infrastruktúrát alakítják ki. Emellett előkészítik a jósvafői Béke-barlang minősítésének megújítását. A projekt összköltsége bruttó 1 616 098,40 euró, amiből a magyar rész 1 303 524,40 euró.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Több barlangot – köztük a Pál-völgyi és a Szemlő-hegyi-barlangokat – újítottak meg a Budai–hegységben, a Pilisben és a Börzsönyben. A nemzeti park igazgatósága összesen 211,9 millió forint európai uniós támogatás segítségével valósította meg "A Pilisi Bioszféra Rezervátum és a világörökségre jelölt Budai-termálkarszt barlangjaiban található geológiai értékek és denevérfajok védelme és bemutatása" elnevezésű projektet, aminek egyik fő célja volt a két, fokozottan védett idegenforgalmi barlang, a Pál-völgyi és a Szemlő-hegyi-barlangok világítási berendezésének korszerűsítése.

A fejlesztés eredményeként a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében felújították a 20 éve létesült, elkorhadt védőkorlátokat, támfalakat. Az ide látogató gyerekek részére barlangi játszótér is épült. Kerítéssel látták el továbbá a barlang felszínét és az illegálisan lerakott hulladékokat elszállíttatták. A Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületében megújult és számos interaktív és élményelemmel bővült a kiállítótér, az előadóteremben pedig 3D vetítő létesült, ahol a budai barlangokról szóló kisfilm tekinthető meg. Mindkét barlang látogatásához audioguide-okat is beszereztek, valamint nyolc nyelven készítettek leporellókat.

A projekt másik fő célkitűzése volt a Budai-, illetve a Pilis-hegységben található nyolc barlang és a Börzsönyben egy mesterséges üreg megőrzése és az élőhelyek helyreállítása. A cél a bejáratok biztosításával, kiépítésével, lezárással, létrák és kötelek rögzítésével valósult meg; mindezek biztosítják a szakemberek számára a barlangok állapotának és a denevérállomány rendszeres monitorozásának lehetőségét. A természetvédelmi helyzet javítása érdekében tett intézkedések eredményeként 5564 hektárnyi területen javult az érintett élőhelyek állapota.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Korábban már volt szó arról, hogy a nemzeti parkok közül itt található a legtöbb, majdnem 1250 barlang és Magyarország legnagyobb karsztvíz-bázisa is. A BNPI mintegy 740 millió forintot fordított az élettelen természeti értékek védelmére a most záruló uniós költségvetési ciklusban, ennek része a földtani alapszelvények rehabilitációja, ami 17 helyszínen zajlott összesen 180 millió forintból. A most lezárult projekt keretében alapszelvények, bányák, feltárások és egy régi érckutató-táró állapotának megőrzését, helyreállítását és biztonságosabbá tételét végezték el. A bányák, külfejtések esetén emellett eltávolították a veszélyes, meglazult kőzetet, valamint védőkorlátot, védősáncot helyeztek ki.

A most záruló uniós költségvetési ciklusban közel 3 milliárdot fordítottak számos projekt segítségével a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére, vizes élőhelyek rehabilitációjára, őshonos fafajok telepítésére, a Natura 2000 értékeinek bemutatására, valamint kunhalmok, barlangok és kaptárkövek megóvására is.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Egy 170 milliós összértékű projekt részeként környezetbaráttá tették a mecseki, villányi barlangok, köztük az Abaligeti-barlang és a Tettyei-mésztufabarlang világításrendszerét. A szükséges helyeken, a látogatók által bejárható szakaszokon kőzetállékonysági vizsgálatokat és kőzetmegerősítési munkákat végeztek. Az Abaligeti-barlangban a patakot, a levegőjét, élővilágát és a kőzetek mozgását figyelő monitoringrendszer épült ki, a Tettyei-mésztufabarlangban pedig természetvédelmi témájú kiállítást nyitottak, ami 2018-ban elnyerte az Év digitális ökoturisztikai élménye díjat) nyitottak. Emellett mindkét barlang bejáratát helyreállították.

A világításkorszerűsítés, aminek keretében a régi lámpatesteket ledes világítótestek váltották fel, nem csak energiatakarékossági szempontból volt fontos, a kisebb hőkibocsátás és a fényszennyezés mérséklése ugyanis hozzájárul a barlangok élővilágának megőrzéséhez is. A monitoringrendszer használata pedig sokkal több információt nyújt a barlang és környezetének fizikai tulajdonságairól, élővilágáról.

Címlapkép: Getty Images