Budapest -3℃ (ködös)Idegesít a szomszéd zajongása? Ne panaszkodj, innentől csendháborítás
A zajszennyezés évekkel rövidíti meg a tartós háttérzajban élők életét. De nem csak a közúti forgalom vagy a vasútvonal miatt szenvedünk, egy friss felmérés szerint a túl zajos szomszédok is sokak életét megkeserítik. A városokban fúrnak vagy porszívóznak, míg vidéken egymással versengenek a motorfűrészelők, tavasztól pedig a flexek és fűkaszák koncerteznek.
Megdöbbentő adat, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint az EU-ban körülbelül minden ötödik embert ér napi szinten olyan zajszennyezés, ami már befolyásolja az életminőségét, és jelentős szintű stresszhez és káros egészségügyi hatásokhoz vezethet.
Hazánk a legcsendesebb országok között szerepel
Az EEA adatai szerint a magyarországi városokban élők 16,4 százaléka panaszkodik a közúti forgalom miatti jelentős zajterhelésre, a vasútvonalak hangjai pedig a lakosság 1,3 százalékának okoznak problémát. A vidéki környezetben a lakosság 1,8 illetve 0,9 százaléka érintett a fokozott zajterhelésben. A repülőforgalom által keltett zajok csak utóbbi, városon kívüli területen járnak kellemetlen hatásokkal, az EEA becslése szerint a hazai lakosság 0,3 százalékának okoz ez gondot.
Magyarország az EU legcsendesebb országai közé tartozik, különösképpen a vasúti, légiforgalmi és ipari zajszennyezés tekintetében, a közúti forgalom okozta zajok esetében a középmezőnyhöz tartozunk.
Más kérdés: mennyire érezzük zajosnak a szomszédainkat és a környezetünket
Az Eurostat felmérése szerint 2019-ben az EU lakosságának 17,3% -a számolt be arról, hogy az utcáról vagy a szomszédoktól érkező zaj miatt szenved. Nem meglepő, de ez az arány a városlakók esetében több mint kétszer akkora (24,1%), mint a vidéken élőknél (10,4%).
Érdekes tény: hogy az egy háztartásban élők számának növekedésével arányosan csökken azok száma, akik arról panaszkodtak, hogy problémát okoz nekik a környezetük zajterhelése. Míg az egyedülállók csaknem 20,8% -a mérgelődött a szomszédok vagy az utca zaja miatt, a két felnőttből álló háztartások esetében ez már csak 17,8%, a három vagy annál több felnőttből álló háztartásoknak pedig 15,5%.
Hasonlóképpen, a gyermek nélküli háztartásban élők 18,2%-át zavarták a szomszédos zajok, míg a gyermekes családokat ennél kevésbé: csak 16,4%-ban.
Nem igaz, hogy az idősebbek érzékenyebbek erre
A zajtól szenvedők száma jóval magasabb a 65 év alatti, egyedülálló személyek esetében (25,2%), mint a 65 évnél idősebbeknél (14,9%).
Németországban minden 4. ember szenved a szomszédok hangoskodásától
Az EU tagállamaiban 2019-ben a lakosság több mint egynegyede számolt be arról, hogy zavarják a szomszédok vagy a környezetük zaja. Ennek aránya Máltán a legmagasabb (28,3%), utána Hollandia (26,6%) majd Németország (26,1%) következik. A skála másik végén Horvátország, Észtország és Írország (mind 8,2%) áll, itt regisztrálták a legalacsonyabb arányokat.
Mi magyarok, a magunk 9,7%-os arányával szintén messze a legcsendesebb EU-s országok közé tartozunk. Ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyarok szomszédai kevésbé lennének zajosak, mint mondjuk a németeké, vagy kevésbé hangosak az utcáink, csak valószínűleg magasabb az ingerküszöbünk.
A zaj azonban nem játék, az egészségünket veszélyezteti
A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése már megbetegít: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget. Sőt, a kutatások szerint a zajhatás sejtszinten is károsít, olyan válaszreakciókat indít el a szervezetben, ami végső soron érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez is vezethet.
A környezeti zaj az európai térségben, egy másik felmérés szerint évente 12 ezer korai halálozást okoz. A zajszennyezés súlyos mellékhatásai között szerepel az alvászavar is, ami Európában több, mint 6 millió embert érint. Emellett azt is kimutatták, hogy a zajos környezet a gyerekek iskolai teljesítményére is negatív hatással van: gyengébb lesz miatta az olvasási képességük (is).
Mit számít csendháborításnak?
Mindannyiunknak alkotmányos joga van a zavartalan magánélethez. A társas együttélés szabályairól a Polgári Törvénykönyv rendelkezik, ezeket a szabályokat nekünk is be kell tartanunk, és ezt elvárhatjuk a szomszédainktól is. (Arról, hogy mi számít csendháborításnak, és milyen jogszabályok vonatkoznak rá, bővebben itt olvashatsz…)
A településeken a csendrendelet helyi, részletes szabályozása az önkormányzatok hatásköre. A helyi rendeletek általában napközben, munkaidőben engedélyeznek zajos tevékenységet, például építkezést, falfúrást, hétvégén fűnyírást. Városokban az önkormányzat előírásain a társasház házirendje szigoríthat, de a helyi rendeletnek nem mondhat ellent.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
