Mielőtt viszont nekiesnénk az ültetésnek jó, ha tudjuk, egyes fajokat mikor javasolt ültetni. A fűszernövények esetében is vannak hidegtűrő és melegkedvelő fajták. A hidegtűrőket már március végén, április elején is vethetjük, a melegtűrőket viszont érdemes májusban veteményezni, amikor már nem várhazó fagyveszély. Amit még nem szabad elfelejteni, hogy, amikor magról veteményezünk, olyan helyet érdemes választani a növények számára, amelyet folyamatosan ér napfény, hiszen a magok fejlődéséhez ez elengedhetetlen. A magok cseperedéséhez szintén elengedhetetlen szabály a rendszeres öntözés, így erről is gondoskodjunk!
Szerencsére, ha fűszernövényeket, gyógynövényeket nevelünk nem kell borzalmas kártevőkkel számolni, hiszen nagyon kevés rovar és betegség támadja meg ezeket a növényeket. Gondozásuk így nem igényel nagy hozzáértést. Ráadásul egyes fűszernövények képesek elriasztani a kártevőket. Sőt, vannak olyan fajok, melyek egészen jól együtt tudnak élni bizonyos zöldségekkel is, erről korábban itt írtunk.
Most pedig lássuk, mit érdemes már most elvetni a kertben
Bazsalikom
Aromás és nagyon ízletes fűszernövény a bazsalikom. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át, 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el. A szár hossza, a levél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. Remek társa a paradicsomnak, így érdemes együtt nevelni őket. Felhasználása sokrétű, levesek, saláták, szószok, omlett, pesto, pizza öntet és szinte bármilyen étel kiegészíthető vele. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin. Kora tavasszal vessük el a magokat beltéren. A fagyveszély elmúltával ültessük át őket egy napsütötte helyre a kertben. A magokat közvetlenül a kertbe is el lehet vetni olyan területeken, ahol hosszú ideig éri őket a napfény.
Körömvirág
Egynyári virág, virágzatának jellegzetes sárga színét a karotinoidok adják. Már az ókor óta ismert és használt gyógynövény. Virágai átmérője elérheti a 6 cm is, sárga- és narancssárga színű nyelves- és csöves virágokból állnak. A telt virágú fajtáknak csak nyelves virágai vannak. Kora tavasztól az első fagyokig folyamatosan nyílnak. Levelei finoman szőrözöttek, lándzsa-, vagy tojás alakúak, váltakozó állásúak. Hatóanyagai poliszacharid (15%), illóolajok (0,2%), E-vitamin, színezőanyagok, karotinoidok, szaponinok, triterpének (5-15%), kalendulin nevű, sárga színű gyanta, keserűanyag, flavonid (0,5-1%) (izoramentin- és kvercetin glikozidok) és C-18 zsírsav. Termesztése nagyon egyszerű, az utolsó fagyok után érdemes elvetni a kertben a magjait. Érdemes napra ültetni, habár árnyékban is képes fejlődni, de ilyen körülmények között hajlamosabb a lisztharmatra.
Kömény
A köményt sokféleképpen használják fel, némelyik módszer közel 5000 évre nyúlik vissza, amikor először ízesítőknek és gyógyszereknek használták. A fiatal, finomra vágott levelek salátákat ízesítenek, míg a gyökereket zöldségként fogyasztják. A kis fehér virágok lapos fejei végül utat engednek a magok számára, amelyeket általában sütéshez és főzéshez használnak. Fanyar, érdekes íze miatt más fűszerekkel ritkán kombinálják. Bizonyos ételekbe (saláták, körözött) beleszórjuk, másokba (kelkáposztafőzelék, húsok) belefőzzük, a rántott levesnél (köménymagleves) viszont a rántásba tesszük. Levesek, saláták, főzelékek, sültek, káposztás, burgonyás, sajtos, túrós ételek, kolbászfélék, körözöttek, puha sajtok, péksütemények, pogácsák ízesítője; a savanyúságok és a savanyú káposzta elengedhetetlen fűszere. Fűszerkeverékek és -kivonatok alapanyaga. Egészben és őrölt formában is kapható. Étvágygerjesztő, gyomorerősítő, szélhajtó, görcsoldó hatása miatt teának is ajánlott. A kömény termesztését kora tavasszl is el lehet kezdeni, keressük meg a végleges helyét és ültessük el a magjait.
Metélőhagyma
Egyszerűen és gyorsan termeszthető. A karcsú, üreges levelek enyhe hagymás ízűek, a saláták, levesek, szószok és más ételek tökéletes kiegészítői. Évelő növény, magassága 20–50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak, és nagyon kis kocsányuk van. A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz. Érdemes elvetni beltérbe a magokat, majd hat-nyolc hét után kiültetni őket a kertbe. Ha nem akarunk kétszer dolgozni, akkor a májusi fagyok lecsengése után vessük el a magokat kint a kertben, napos területen.
Kapor
A kapor szárított vagy friss levelei mindent ízesítenek, a burgonyasalátától, a levesektől és az omlettektől a halakig, a húsokig és a baromfi húsokig. Közepesen melegigényes. Fejlődése során hőigénye változik: kezdetben az alacsony hőmérséklet előnyösebb számára, míg bimbós állapotban a magas. Magjai 4-5 °C-on már csírázásnak indulnak, de az optimális csírázási hőmérsékleten, 12-15 °C körül, sok levelet és jó gyökérzetet fejleszt. Fejlődésének abban a szakaszában, amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye 10 °C-kal nő, csak 20 °C felett biztos a terméskötése és gyors az érés lefutása. A hidegre kevésbé érzékeny. Korai vetéssel az esetleg előforduló késő tavaszi fagyok sem tesznek kárt benne.
Címlapkép: Getty Images