Itt is megkérik a lakások árát: Íme 8 vicces településnév Kelet-Magyarországon

Közel 3200 kisebb-nagyobb település található Magyarországon és ezek közül bőven akad olyan elnevezésű, amelynek a lakói valószínűleg megéltek már egy-két kellemetlen szituációk, amikor arról kérdezték őket, honnan érkeztek. Ugyanakkor ezek a települések is népszerűek, az itt található lakóingatlanok ára pedig semmivel sem kevesebb a megyei átlagénál.

Ahogy arról korábban írtunk, sokan évek óta hangoztatják, hogy most aztán végre kidurran az ingatlanlufi, és az árak emelkedése megáll, vagy a visszájára fordul, ennek ellenére az összesített adatok alapján az áremelkedés 2014 óta folyamatos a használt lakások piacán, a lakóingatlanok ára jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, nemcsak a nagyobb városokban, de vidéken is.

Az összes régióban átlagosan 12,7%-al lettek drágábbak a lakóingatlanok. A déli (14,7-14,9%) és keleti (14,6%) országrészeken az átlagnál kicsit magasabb, közel 15 százalék volt az áremelkedés. A nyugati régió (8,4%) már jelentősen el van maradva az országos átlagtól. Az észak-dunántúli (12,1%) és az észak-keleti (12,6%) régió képviseli az országos átlagos áremelkedést.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi egy évben nemhogy növekedtek a lakóingatlan négyzetméterárak, hanem még 10%-al csökkentek is. A KSH és MNB jelentéshez hasonlóan Budapesten (3%) alig pár százalékkal nőttek az árak, az viszont már jelentős eltérés, hogy ugyanilyen kis áremelkedés volt Bács-Kiskun megyében (2%) és Csongrád-Csanád megyében (3%) is.

Országos átlag fele alatti árnövekedés volt Vas (5%), Győr-Moson-Sopron (8%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (8%) megyékben is, de Fejér (11%) és Hajdú-Bihar (11%) megyékben is alacsonyabb volt az áremelkedés.

Hat megyében is az országos átlagnak megfelelően nőttek az átlagos kínálati négyzetméterárak a lakóingatlanoknál. Ezek Békés (15%), Baranya (15%), Somogy (16%), Borsod-Abaúj-Zemplén (16%), Tolna (16%) és Pest megye (16%).

Íme 8 fura településnév az ország keleti részéből

Bővelkedünk a vicces vagy éppen furcsa településekben errefelé is, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyében is. A helységek nevei persze eredeti jelentésüket tekintve sokszor eltérnek a maitól, de a lakók mégis ragaszkodnak a szokatlan elnevezéshez, melynek története, történelmi oka van. De bármi is volt az elnevezések eredete, tény, hogy hazánk rengeteg ilyen megmosolyogtató településnévvel bír.

Ondód

Mára Debrecen városrészévé vált az egykor önálló település. A régi Bellegelő, Ebes, Hegyes, Cuca és Macs határolja. Valószínűsíthető, hogy Ond vezér birtoka volt, bár nincs rá közvetlen bizonyíték. Debrecen környéki puszta volt hajdan, de már 1571-től kezdve a házak után kiosztott föld gyanánt szerepel, s így a legrégebben művelt terület. Nyugati csúcsa Cuca néven ismert. Utóbbit 1571-ben ház után való földnek osztották ki debreceni polgárok részére. A nevének Kishegyesre való módosítására felterjesztett javaslatot a Földrajzinév-bizottság 2001. március 28-ai 38. ülésén a 38/381. határozatban elutasította.

Sonkád

Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban, 808 lakossal. A megye keleti részén, az Öreg- és az Új-Túr folyása között, a két ág szétválása közelében, csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik. A falu déli határában, ahol a két folyóág kettéválik, az Új-Túron található a Kisbukógát, melynek környéke kedvelt kirándulóhely. Érdekesség, hogy Göncz Árpád volt köztársasági elnökünk és nagy műfordítónk - nem tudni, hogy szándékosan a meglévő magyar település után-e - Tolkien „Farmer Giles of Ham” című regényének címében olvasható „Ham” helységet Sonkádra magyarította.

Makkoshotyka

A 861 fős település Borsod-Abaúj-Zemplém megyében fekszik, a Sárospataki járásban, Miskolctól közúton mintegy 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken. A legközelebbi szomszéd települések a 4 kilométerre fekvő Hercegkút, a legközelebbi város pedig a mintegy 7 kilométerre találhatgó Sárospatak. A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.

Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.

Nagytőke

Nagytőke község a Szentesi járásban, Csongrád-Csanád megye legészakibb települése. A 410 lakossal bíró falu Szentes és Kunszentmárton között található a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében, a Tisza és Hármas-Körös is közel folyik a faluhoz. Határát majdnem teljesen körbeveszik a két előbbi város külterületei, csak északnyugat felől határos egy harmadik település, Szelevény területével. A falu nevét először 1488-ban említik egy oklevélben Theuke (Thoke) alakban. A neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt.

Terem

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén a Nyírségben fekvő település 647 fővel. Nyíregyháza 57 km, Nyírbátor 13 km, Nyírvasvári 3,5 km, Nyírkáta 10 km, Mátészalka 24 km, Nyírbogát 15,5 km, Nyíradony 34 km, Piricse 14 km, Nyírbéltek 22,5 km távolságra található.

Fáj

Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, 426 fő lakik a településen. Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre fekszik, a Cserehát északi részében, nem messze a szlovák határtól, a Fáji-patak völgyében. Nem tekinthető teljes mértékben zsáktelepülésnek, mert észak és dél felől is vezet út a településre, de a távolabbi vidékekről érkezők csak a Szalaszend és Fulókércs közötti 2626-os útból kiágazó 26 146-os úton juthatnak el ide. Az út még Litka községig vezet tovább, utóbbi már egyértelműen zsákfalu.

Heréd

Heréd Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, a 2111-es és a 2133-as utak találkozásánál, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található. A távolsági autóbusz-közlekedése jó, óránként autóbusz indul Hatvanba. 1877

Szalonna

Szalonna egy 1163 fős község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Miskolctól 50 kilométerre, Szendrőtől 7 km-re, míg Edelénytől 21 km-re északra a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-hegység déli széle alatt (a Szár-hegy déli nyúlványánál), a Rakaca-víztározó és a Bódva közelében terül el.

Címlapkép: Getty Images