Egy düledező parasztház új élete: párszázezres viskóból varázsoltak csodás otthont

Az ingatlanpiacon továbbra is nagyon kelendőek a használtlakások, az ingatlan.com becslése szerint 2021 decemberében 8287 használt lakóingatlan cserélt gazdát az országban, ez közel 21 százalékos növekedést jelent 2020 utolsó hónapjához képest.

Becslésünk szerint összesen 2021-ben több mint 131 ezer használt lakás kelt el, ez pedig 5 százalékos növekedést jelent a 2020-as közel 125 ezer darabos forgalomhoz viszonyítva.

Hasonló eredményt hozott a Duna House becslése is, mely szerint 11 422 darab ingatlantranzakció realizálódott decemberben, amely novemberhez képest közel 4%-os erősödést jelent. Az idei adat a tavalyinál 10,3, a 2019-esnél pedig 12,8%-kal mutat élénkebb adásvételi aktivitást. Az év utolsó havi eredményével a hazai ingatlanforgalom elérte, sőt, túl is lépte a 150 ezres határt: a Duna House becslése szerint 150.974 tranzakció realizálódott 2021-ben. Éves szinten így 15%-os volt a növekedés az ingatlanpiacon 2020-hoz viszonyítva.

Az elemzések is azt mutatják, hogy egyre többen keresnek használt ingatlanokat. Vannak köztük olyanok is, amelyek első ránézésre nem kacsalábon forgó paloták, sőt második pillantásra is akadnak szépséghibái, de a vevők meglátják bennük a lehetőséget. Mi is írtunk ilyen felújított házakról, amikor is a pár százezer forintért vásárolt rozoga vittyillóból csodás "palota", vagy legalábbis takaros családi ház lett. Most összeszedtük 2021 legmenőbb házfelújításait, mert ezekből csemegézni mindig jó inspiráció.

1. A nagy átalakulás: csodás parasztház lett a lepusztult viskó Tésenfán

A fenti lepusztult házat 2014-ben találták meg Bozsits Józsefék, és 350000 ft-ért meg is vásárolták, egy 4700 négyzetméteres, nagyjából fél hektár holt telekkel együtt került ennyibe, a tulajdonosa már szabadulni akart tőle.

Tipikus ormánsági, vályogtéglából épített, háromosztatú, tornácos parasztház. A 19. század közepe táján emelték pitvarral, szobával és konyhával, majd kiegészült kamrával is a majd' 150 éves hosszú ház, aztán kocsiszínnel, pincével és óllal toldották meg. Az udvar felé nyúlik el hosszan, a századfordulón megtoldották még egy szobával, és klasszicizáló homlokzattal csinosítottak rajta. Érdekessége az errefelé ritkán látható oldaltornác. Az udvarban lévő góré, vagyis csűr és nyári konyha rekonstruálása a következő lépés.

Ilyen lett a tornácos parasztház

Eleinte favázas talpasházakat építettek ezen a vidéken, a gerendaközöket vesszővel befonták és sárral betapasztották. Itt, az Ormánságban sok olyan ház van, amihez száz éve nem nyúltak hozzá, úgy maradtak itt a háború után, ahogy voltak, sokszor se a víz, se a gáz nincs bevezetve bennük. Ugyanakkor előnye is van ennek, hiszen így konzerválódtak, megőrizték a múltat, eredeti formájukat ezek a helyi védelem alatt álló épületek. A hátrányuk, hogy iszonyúan lepukkantak, lehet rájuk locsolni a pénzt, ahogy errefelé mondják.

Ha egy ilyen megvásárolt házra ráköltünk tízmillió forintot, akkor már használható lesz. Minden négyzetcentimétert át kellett ennél is forgatni, a tetőt teljesen felújítani, inkább rekonstrukció, amit végzünk, mint házfelújítás a klasszikus értelemben. Bontott anyagokat vettünk: mész, homok, fa, tégla, teljesen hagyományos építőanyagokat és módszereket használtunk fel, eredeti állapotára állítottuk vissza a házat, természetesen minimálisan azért modernizálva. Picit a mai korhoz igazítottuk, van benne fürdőszoba, wc és modern konyha is a főzésre és fűtésre is alkalmas, épített sparhelt mellett

- mesélte József a HelloVidéknek.

Ez a ház is helyi védelem alatt áll, de itt szinte minden második ház védett, csak vevőt kell rá találni, hisz rengeteg pénzt kell beletenni. De van állami segítség, ezért is hozták létre a Népi Építészeti Programot: húsz millió forintig lehet pályázni az ilyen helyi védelem alatt álló épületekre a Teleki László Alapítványnál.

Az összes belső falat újraépítettük, szinte mindent ki kellett javítani. Találtunk elfalazott ablakfülkéket a kemence mellett, ahol leltünk egy Pesti Divat című ősrégi magazinban még néhány millió milpengőt is befalazva. Amikor pedig az egyik szobában újrameszeltük volna éppen a falat, és elkezdtük a régit lekapargatni, a pergő mész alól előbukkant egy mennyezeti díszítőfestés, amilyen a pesti bérházakban is divatban volt annak idején. Valószínűleg történt egy generációváltás a lakóknál, hisz ez a városias attitűd ezen a tájon nem volt jellemző, de megörültünk ennek a festésnek, hisz a ház értékét emeli.

Amikor visszaköltözött József a fővárosból egy vargabetű után az Ormánságba, ahonnan származik, elkezdett a környéken házat keresni. Sellyén született, aztán elköltözött Pécsre, majd Budapestre, de rájött idővel, hogy vidéken jó élni, visszahúzták a gyökerei.

2014 táján először poénból vettünk a párommal egy ilyen lepukkant kis házikót, és onnan jött aztán az ötlet, hogy komolyabban is foglalkozzunk az Ormánság épített örökségével. Néhány év múlva létrejött a Vidéken Jó! Alapítvány, ami többek között helyi védelem alatt álló házak felélesztésével, felújításával és élettel való megtöltésével foglalkozik.

A tésenfai ház udvarában, egy sitthalom alól bontakozott ki az egykori nyári konyha alapja, ennek a helyreállítását is megpályázták, és első körben megnyerték az állapotfelméréshez, tervezéshez szükséges összeget. Ha a kivitelezési pályázatuk sikerrel jár, visszaállíthatják a porta eredeti, több mint 100 évvel ezelőtti állapotát.

Arra nyertük a pályázati pénzt, hogy fenntartsuk az épület ősi állapotát, így egyrészt lakóházként, másrészt pedig közösségi és bemutató térként, egyfajta skanzenként funkcionál majd. Idén nyáron lakható lesz, már csak néhány teendő van hátra odabent

- összegzett József.

Érdemes az Ormánságban házat venni rövidebb vagy állandó vidéki elvonulásra, újrakezdésre, bár sokat kell költeni egy régi ház lakhatóvá tételére, de itt, a felkapott helyekhez képest fillérekért lehet ingatlant vásárolni. Így egy népszerűbb helyen lévő régi ház vételárából kijön a vásárlás és a felújítás is.

2. Mátra alján, falu szélén... áll ez a ma már csodaszép parasztház

Gyönyörű természeti környezetben, a Mátra lábánál fekszik az a valaha romos állapotú parasztház, ami megihlette a két jóbarátot, Bertalan Józsefet és Bara Attilát, akik eldöntötték, hogy visszaállítják eredeti formájába a tornácos vályogházat a telken lévő többi épülettel, a hosszú pincével együtt, hogy a saját maguk és mások örömére szolgálhasson régi-új fényében a sokat megélt otthon.

Tavaly nyár elején szembejött ez az épület, és megragadott a nagyon sok értékes részlet építészként. Külön tetszett, hogy helyi védettségű a ház. Rögtön láttam, hogy bár leromlott állapotban van, de mennyire értékes a ház, ott voltak a díszítőelemek, számtalan apró részlet, ami azt kiáltotta, hogy mentsük meg az enyészettől. Az is fontos szempont volt, hogy a nemrégiben indult Népi Építészeti Program segítségével jórészt pályázati úton valósíthattuk meg az álmunk, a helyi védelem alatt álló épület és telek felújítását

- mondta el a HelloVidéknek Bertalan József.

A ház leromlott állapotában az 1400 négyzetméteres telken egy tízéves használt autó árába került mindössze, és miután felkerült az új tulajdonosok neve a tulajdoni lapra, két és fél hónap alatt meg is tervezték a felújítást, be is nyújtották a pályázatot, amit meg is nyertek a projektjükre. A barátok és immár tulajdonostársak remekül összedolgoztak, hisz egyikük építészként tervezett, másikuk műszaki menedzserként felügyelte a költekezést és a felújítási munkálatokat. Attila folyamatosan ütötte a munkát, képletesen szólva, csak akkor fizetett, ha végeztek a feladattal, árulta el József.

A felújítás minden részterületéhez szakértőket vontunk be, Rózsa Lőrinc fa restaurátort, statikust, épületdiagnosztát, festő restaurátort. Bráder Csaba asztalos, ifj. Hényel Tibor kőműves és Kómár Zsolt ács végezte a munkák java részét. A kettőnk szaktudása is jól jött, terv szerint haladtunk. Kiemelt támogatást nyertünk el, jelentős összeget, ami nélkül nem sikerülhetett volna a felújítás sem, hisz a teljes összeg több tízmillió forintot kóstál, de nem szeretném konkrétan nevesíteni. Számunkra nagy öröm, hogy meg is dicsértek minket a pályázat elbírálói, hogy sikerült határidőn és költségkereten belül elvégezni a szerződésben vállalt feladatokat.

- mesélte József.

3. Radostyán - a hegyvidéki idill százéves parasztháza

A százéves parasztházat először majdnem bontásra ítélte a Lipták házaspár, de aztán rájöttek, hogy mindig is egy tornácos parasztházban szerettek volna élni, így a felújítás mellett döntöttek több mint tíz éve. A 2500 négyzetméteres telken álló épülethez istálló is tartozott, amit ma hálórészként használnak. Alig másfél millióért vették meg az ingatlant annak idején, de minden rá költött forint megérte: nyugdíjasokként élvezik a dolgos vidéki életet és a csendet.

Radostyánban, ebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban találta meg a Lipták házaspár 2008-ban álmai házát, amit aztán szépen fel is újítottak, lakhatóvá tettek. Az egykori szülőfalut olyannyira megkedvelték, hogy ma már a családi fészekből kirepült gyermekeik is itt telepedtek le. A mintegy 600 lelket számláló település 21 kilométerre fekszik Miskolctól, a legközelebbi város Sajószentpéter, 7 km-re innen. Senki nem rohan, a város zaját pedig hírből sem ismerik errefelé, de a közeli horgásztóban szívesen pecáznak a helyiek.

2008-ban másfél millió forintért kapta meg a házaspár cakk-pakk a telket és a házat telekösszevonással, mert négy helyrajzi számon szerepelt a földhivatalnál a 2500 négyzetméteres ingatlan, rajta a 160 négyzetméteres épülettel. A Nyögő-patak áll a házzal szemben, igazi hegyvidéki idill fogad itt.

Édesanyám találta nekünk ezt a parasztházas telket, amit meg is néztünk, de nem tudtuk eldönteni, lebontsuk-e vagy megtartsuk. A bontás is sok pénzbe kerül, de a felújítás még többe. Ugyanakkor mindig is húzott a szívünk az ilyen stílusú, régies parasztházakhoz, így végül a felújítás mellett döntöttünk. Ez a ház 100 évet élt már, ti sem éltek 100 évnél tovább, tartsátok meg a házat, tanácsolta anyukám. Mi pedig hallgattunk is rá, hisz úgy éreztük, visszataláltunk a segítségével a gyökereinkhez

- mesélte a történetet Liptákné Szilvi a HelloVidéknek.

A felújításon helyi vállalkozók dolgoztak, így nagyon jutányosan végezték el a munkát, mert a településen is örültek, hogy nem lesz az enyészeté ez a régi ház. Szilvia édesanyja volt az építési felügyelő, ahogy ő fogalmazott, hisz nyugdíjasként ráért kijárni, és követni a munkálatokat. Volt, hogy kint is aludt az autójában a házzal szemben, mert vigyázott az értékes ingóságokra, kazánra, radiátorokra, amíg nyitott volt az ingatlan, és a kerítés sem állt. Persze nincs itt lopás a tulajdonosok elmondása szerint, de azért így volt nyugodt akkor az anyuka.

A felújítás több millióba került, még úgy is, hogy sok mindent maguk csináltak meg. A homokkő fal itt-ott omladozott, kívül-belül le kellett hálózni. Ezen a vidéken a homokkő népszerű építőanyag, hisz sok van belőle errefelé a hegyekben.

Lecsupaszítottuk az egész házat, a fal maradt meg az alap, a gerendákat ki kellett teljesen cserélni, az új gerendákat Szlovákiából hozattuk, akkoriban ott még jóval olcsóbb volt a házépítéshez az alapanyag. Helyi szakember csinálta az ácsolást és a gerendázást is a 30 méter hosszú házon, aminek a vége az istálló volt, régi szokás szerint egybeépítve a főépülettel. Mi ezt hálórésszé alakítottuk át, így most ott alszunk, ahol régen a tehenek aludtak

- nevetett Szilvi.

4. Tótokföldjén talált otthonra a fiatal házaspár

Krémer Karina és Fogarasi Norbert a kilenc lelket számláló Baranya megyei aprófaluban, Tótökföldjén valósította meg az álmát, és hozták létre a saját tanyavilágukat, a Zelentor Naturfarmot, ahol évek óta önellátóan, környezettudatosan élnek. 2016-ban költöztek a csodásan felújított, tornácos parasztházba, ami a saját kezük munkáját dicséri.

Szándékosan kerestünk egy csendes, szinte lakatlan kis zöld zugot, ahová elvonulhatunk a világ elől, és megvalósíthatjuk a terveinket, ami a biogazdálkodást és a környezettudatos életmódot jelenti. 2,3 millió volt 2016-ban a vételár, utána nem sokat költöttünk a házra, mert leginkább vályogot használtunk, ami itt ingyen volt, hisz amit a házból levertünk például vakolatot, azt vakoltuk vissza

- mondta el Karina a HelloVidéknek.

Kiderült, milyen kicsi a világ, hisz Karina egykori rendvédelmi tanáráé volt a ház és a hozzá tartozó 1,2 hektáros birtok. Mivel akkor még nem voltak Aranykalászos gazdák, előbb ki kellett vonatniuk művelés alól a területet, aztán pedig rögtön hozzá is láttak a felújítási munkálatoknak.

Immár öt éve éve lakik a tanyán életvitelszerűen a házaspár, és az elektromossági munkálatokon kívül mindent a saját két kezükkel újítottak fel. A tégláig lepucolták a házat, majd maguk készítették el természetes, környezetbarát anyagokból, vályogból, agyagból, mészhabarccsal, fából a külső és a belső részeket egyaránt. A terület nem volt közművesítve, így saját házi vízművet hoztak létre.

A fúrt kút segítségével a talajvizet hasznosítják minden olyan tevékenységhez – wc-öblítés, mosás, takarítás, jószágok itatása -, amihez nem szükséges ivóvíz. Az autentikus berendezésű és teljesen környezetbarát vidéki ház és tanya minden részletét úgy alakították és alakítják, hogy ne terheljék a környezetet.

Címlapkép: Getty Images