Beszereltetnéd a klímát idén nyáron? Nem lesz könnyű: horror árak, hosszú várólistákra készülj

A hőszigetelt falak nyújtotta komfortot évszaktól függetlenül, egész évben élvezhetjük. A jó minőségű anyagokkal jó minőségben kivitelezett hőszigetelés a hideg hónapokban a falakon belül tartja a meleget, míg a nyári időszakban a falazat sokkal nehezebben melegszik át – így pedig a fűtésre, illetve hűtésre felhasznált energiát is jelentősen csökkenthetjük. Röviden: minden hőszigetelésre fordított forint többszörösen megtérül, nyáron pedig felér egy klímaberendezéssel a kívül-belül jó szigetelés.

Egy átlagos magyar családi ház az uniós átlagnál akár 10 százalékkal több energiát fogyaszthat négyzetméterenként, ebből a hőveszteség 25-35 százaléka a falakon, 25 százaléka a tetőn, 20-25 százaléka a nyílászárókon, 15 százaléka pedig a padlón át távozik.

Egy ház hőszigetelése a hűtésre és fűtésre felhasznált energia hasznosításának első számú őre. Könnyű belátni, hogy ha nem szökik az energia – magyarán nem az utcát fűti vagy hűti az ingatlan tulajdonosa –, akkor a kevesebb is jobban hasznosul. A falak hővesztesége hatékony hőszigetelés mellett fűtési idényben jelentősen csökken, így télen sem érezzük őket hidegnek – ez magasan jobb hőérzetet eredményez még alacsonyabb hőmérséklet mellett is. Ennek egyenes folyományaként már az első hónapban csökkenni fognak a hűtési-fűtési költségek. Számszerűen kifejezve: a szabványoknak megfelelő hőszigeteléssel – ami B30-as téglafal esetén fehér polisztirol hőszigetelő anyagból 16 cm vastagságot jelent – akár 40-50 % is lefaragható a kiadásokból, így a hatékony hőszigetelés pár év alatt visszahozza az árát a rezsiköltség-megtakarítással

- mondta el BACHL Kft. szakembere, Demeter Viktor.

Kell a páratartalom, de a hőhidak károsak

Az optimális hőszigetelés a külső falakat melegen tartja télen, nyáron pedig hűvösen. A kellemes lakóklíma legfontosabb tényezői a hőmérséklet és a páratartalom. 19-22 °C-os szobahőmérsékleten (felhasználástól függően) 40-60 százalékos légnedvesség mellett kényelmesen érezzük magunkat. Ennek eléréséhez pedig melegen tartott falakra van szükség.

A nem hatékony hőszigetelés hőhidak kialakulásához vezet, melyek melegágyai a penésznek: ahol a hideg és a meleg levegő találkozik, ott megül a pára, kényelmes otthont adva a penészgombák népes családjának. Ha valaki tartósan penészes falak között kénytelen tölteni az idejét, 40%-kal nagyobb eséllyel lesz asztmás, a már meglévő asztmát pedig jelentősen súlyosbítja az egészségtelen lakásbelső.

Márpedig ha a hőszigetelés nem teremti meg az ideálisnak számító belső légtömörséget – tehát ahol a külső hőmérséklet nagymértékben kölcsönhatásba kerül a belsővel – ott a lakók bizony ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek.

A megfelelően megépített épületek falain sem a levegő, sem a nedvesség nem képes átjutni. A nedvesség falakba vagy azokon való átjutása tulajdonképpen káros is. Jogszabály írja elő az épületszerkezetek olyan összetételét, hogy a vízgőz diffúziós áteresztése miatt abban ne jöhessen létre sérülés vagy egyéb káros hatás. A kívánt légcseréhez és a helyiség nedvességének eltávolításához megfelelő szellőztetésre van szükség, az ablakok kinyitásával vagy szellőzőberendezések használatával érhetjük el a legoptimálisabb hatást. Tévhit tehát azt gondolni, hogy a szigetelés meggátolná a falak légáteresztését, szellőzését, ellenkezőleg, optimálisan melegen vagy hűvösen tartja a ház belsejét.

A hőszigetelések során az épületet részeire bontva beszélhetünk különböző szigetelési rendszerekről: homlokzati, födém és lábazatszigetelés, ezek a legalapvetőbbek egy családi ház esetében. Általánosságban, amikor szigetelésről beszélünk, a legtöbben a homlokzati szigetelésre gondolnak, amely a falak szigetelését foglalja magában tetőszerkezetig.

Homlokzati hőszigetelés: lehetőségek és árak

Amennyiben úgy döntünk már meglévő családi házunknál, hogy eljött az ideje egy energetikai szempontból időtálló befektetésnek, és az épület felújítása során a külső szigetelése mellett is döntünk, arra számítsunk, hogy legalább két hétre fölállványozzák az otthonunkat. A munkadíjak tekintetében itt is elmondható, hogy függ az épület nagyságától. Átlagban négyzetméterenként 10000-12000 forint körüli munkadíjjal számolhatunk, természetesen a választott szigetelőanyag fajtája is befolyásolja a végső összeget. Ha pedig olyan szakembereket bízunk meg, akik nem rendelkeznek saját állványzattal (vagy ha igen, azt pluszban beleszámolják a munkadíjba), annak a bérlése két hétre további 350 ezer - 400 ezer forintot jelent.

1. Polisztirollapos, a legolcsóbb megoldás

A polisztirollapos hőszigetelő rendszereket akár új, akár már meglévő épületeknél is lehet alkalmazni. Az új épületeknél közvetlenül a téglára teszik fel a szakemberek, míg a meglévő épületeknél fontos a falak megfelelő előkészítése. A málló, repedezett, vagy már hézagosan lehullott vakolatokat célszerű eltávolítani, ragasztás előtt a felületet pedig portalanítani kell. Ha jó minőségű a vakolat, arra nyugodtan lehet előkészítés nélkül is dolgozni, de minden esetben dűbelezni kell. Laikusoknak ezek a szakkifejezések talán nehezen érthetőek, de elég annyit tudnunk, hogy szükséges elvégeznie a hozzáértő szakembereknek ezt a munkát, nem elspórolva a minőséget. Ha rákérdezünk, és részletesen el tudják nekünk magyarázni, miről van szó, megbízhatunk a felfogadott szakemberekben.

A népszerű, leggyakrabban alkalmazott fehér polisztirol ár-érték arányban a legjobb befektetés, különösen akkor, ha a hőszigetelés vastagságát tekintve nem kell kompromisszumokat kötnünk.

A polisztirol szigetelés ára mintegy 5000 forint körül mozog négyzetméterenként.

2. Grafitos hőszigetelés, az időtálló befektetés

Fontos tudni, hogy a grafitlap a napfényre másképp reagál, mint a fehér polisztirol. Előfordulhat, hogy nyáron a lap felmelegedésének hatására a ragasztó a kötési folyamatnál gyorsabban megszárad, nem alakul ki a megfelelő kötés, és a lemez leesik a falról. A gyártók ezt különféle innovációkkal orvosolják, ugyanakkor ajánlatos ezt a fajta szigetelést még tavasszal, a kánikula előtt, vagy ősszel elvégeztetni a kivitelezővel. Jó, ha tudjuk, hogy előírás az is, hogy a kivitelezés első fázisában, a lapok felragasztása után 24 óra várakozási időnek kell eltelnie, mielőtt a dűbelezés, majd a ragasztótapaszba ágyazott üvegszövetezés megtörténne.

Miért jobb a grafitos hőszigetelés?

10 cm-es grafitos szigetelés hővezetési tényezője körülbelül egy 12 cm-es normál polisztirol hőszigetelő rendszerének felel meg.

Ugyanolyan hőszigetelő képesség eléréséhez elegendő keskenyebb vastagságú hőszigetelést alkalmazni ebben az esetben. A 10 cm-es grafitos hőszigetelő rendszer a legjobb ár-értékű termék, ha figyelembe vesszük, hogy a szigetelőanyagon kívüli mellékköltségek itt kedvezőbbek. A legelterjedtebb vastagságú szigetelőanyag, vagyis az indítóprofil és dűbel is jobb áron van hozzá, mintha más vastagságban kellene vásárolnunk egyéb szigetelőanyaghoz.

3. Kőzet- vagy ásványgyapot szigetelés, a jolly joker

A kőzetgyapot a természetben előforduló vulkanikus bazaltkő megolvasztásából, majd azt követően annak szálazásából készül. Szerkezete üveges, a szervetlen szilikát anyagok csoportjába tartozik.

Az ásványgyapot hőszigetelő lapok ellenállóak a tűzzel szemben, sőt, minimális hangszigetelő tulajdonsággal is rendelkeznek, továbbá a lég- és páraáteresztésük is kiváló.

Kerámia, vályog vagy pórusbeton épületszerkezetekhez egyaránt jó választás, szilikát, illetve szilikon fedővakolattal ideális hőszigetelési megoldást kínálnak. Régi és új építésű házak homlokzati hőszigetelésére, beton, vakolat és tégla felületek esetén, illetve könnyűszerkezettel faforgácslapokból, illetve gipszből szerelt falazathoz alkalmazható a kőzet- vagy ásványi gyapot. Valamint régi és új lakóházak külső falfelületének utólagos hőszigetelésére is tökéletes választás, az ára pedig 11000 forint körül mozog négyzetméterenként, márkától és vastagságtól függően.

A kőzetgyapot rugalmas, könnyű szerkezetű, nem éghető szigetelőanyag. Tökéletes tűzvédelmet biztosít, olvadáspontja 750 Celsius fok feletti, teljes mértékben természetes eredetű anyag, további előnye, hogy víztaszító.

Általánosságban elmondható, hogy egy 5 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel 55% hőveszteséget lehet csökkenteni.

A szigetelés vastagságának növelésével egy ideig fokozatosan javul a hőveszteség mértéke, ám egy bizonyos vastagságot átlépve már nem szigetel annyival jobban, így az anyagköltség több lehet, mint amennyit a többletszigeteléssel megtakarítunk, ezért általában nem javasolt a 8 centiméteresnél vastagabb ásványgyapot használata. A rögzítéséhez a ragasztóanyag mellett itt is dűbeleket alkalmaznak. Ezek a rögzítőelemek készülhetnek fémből, vagy műanyagból.

4. Egy innovatív hőszigetelés, a jövő útja a PIR

EPS, grafit, ásványi – ezeket a hőszigeteléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó rendszereket szinte mindenki ismeri, aki valaha hőszigetelt vagy foglalkozott a kérdéssel. Azt már kevesebben tudják, hogy az elmúlt években ezek a hőszigetelő rendszerek jóformán semmiféle gyártói fejlesztést sem kaptak.

Ehhez képest a grafit őrleményt tartalmazó hőszigetelés megjelenése forradalmi volt, hiszen 25%-kal jobban szigetelt, mint a hagyományos társa. Ezt követte az ásványi lemezek homlokzaton történő alkalmazása, illetve a lég- és páraáteresztő hőszigetelő rendszer megjelenése. Történt még egy újítás: az EPS és grafit lemezek perforációja jobb páraáteresztő képességet jelentett a polisztirol hőszigetelő rendszerek között. A parafa alapú táblás hőszigetelés újdonság ugyan, azonban a magas alapanyag költsége miatt a fehér hollóval vetekszik az ezen anyaggal szigetelt épületek száma.

Százalékosan kifejezve ez azt jelenti, hogy a PIR az EPS-nél (polisztirol) 37%, a grafitnál 23%, az ásványinál 32%-kal jobban szigetel.

A hőszigetelés vastagságának meghatározásakor már a tervezés fázisában döntést kell hozzunk, hány négyzetmétert áldozunk be a lakótérből a hőszigetelére, hogy a fal+hőszigetelés a beépíthetőségi szabályoknak megfeleljen, de közben a kívánt hőszigetelő képességet is elérjük. Ennek a legkorszerűbb szigetelőanyagnak az ára nem olcsó, de hosszú távon a legkiválóbb megtérülést garantálja; négyzetméterenként mintegy 15000 forintért vásárolható meg átlagosan, hővezetési ellenállástól és vastagságtól függően.

Címlapkép: Getty Images