Budapest 3℃ (borult)Itt a klímaszezon: ezt mindenkinek tudnia kell, különben durván ráfizethet
Bár már kaptunk ízelítőt a kánikulából, a nyár legmelegebb napjai még előttünk állnak. Ezzel elrajtol az intenzív klímahasználati-szezon is, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen karbantartási feladatokat célszerű elvégeztetniük klímaberendezéseiken ahhoz, hogy azok problémamentesen és úgy működjenek, hogy az egészséget is támogassák. Az alábbiakban a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tudnivalókat és az LG szakértőjének tanácsait gyűjtöttük össze.
Beköszöntött a nyár, így újra fókuszba kerülnek a klímaberendezések, valamint a készülékek helyes használatának tudnivalói. A fejlett légkondicionálók összetett szűrőrendszerekkel képesek egyes allergéneket, kórokozó baktériumokat is eltávolítani a helyiségek légteréből, de csak megfelelő és rendszeres karbantartás mellett, így érdemes betartanunk néhány aranyszabályt.
Figyeljünk a szűrőkre!
A beltéri egységbe épített szűrőrendszerek alapvető feladata, hogy egészségesebbé tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de bizonyos baktériumokat is. Ezeket a szűrőket az egészségünk érdekében tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is szükséges ellenőrizni, karbantartani. Legkésőbb mostanság, a kánikula beköszönte és a készülékek használata előtt ajánlott a tisztítást elvégeztetni.
A napokban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is kiadott egy tájékoztatót a klímaberendezések kapcsán. Ebben többek közt felhívják a figyelmet arra, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, a nem megfelelően tisztított klímaberendezés pedig asztma kialakulásához is vezethet.
„A karbantartás és a megfelelő tisztítás nyilván pénzbe kerül, de aki jót akar magának, ezen a garanciális idő lejárta után sem spórol, hiszen így érhető el a hatékony, energiatakarékos és biztonságos működés, valamint a hosszú élettartam” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
A légkondicionálókat gyakran vádolják a legionella, vagy más néven a légiós betegség terjesztésével.
A legfejlettebb klímaberendezések – köztük az LG készülékei – úgy küszöbölik ki a fertőzésveszélyt, hogy a beltéri egység a lekapcsolás után hűtés nélküli önszárító funkcióra vált, így nem marad a beltéri készülékben pangó kondenzvíz. Az LG szakértője úgy látja, Magyarországon a szakszerűtlenül szerelt, ritkán használt, rossz kondenzvíz-elvezetésű, rendszeresen nem tisztított és karbantartott klímaberendezésekben elméletileg valóban kialakulhatnak veszélyes baktériumtelepek, de az itthon ismertté vált megbetegedések eredetét inkább külföldön kell keresni. Főként tehát arról lehet szó, hogy egy-egy honfitársunk valójában egy trópusi út során betegszik meg a nem karbantartott légkonditól, de csak itthon ismerik fel és kezelik a betegségét.
Fontos, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, hiszen nem is kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok. „A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek” – húzza alá Nagy Sándor József.
Ne feledkezzünk meg a szellőztetésről és a páratartalomról sem
Mind az NNK, mind az LG szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a beltérbe, hanem benti, lehűtött levegőt keringetik. Ezért nagyon fontos a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése, amit érdemes a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban megtenni, de ha nappal úgy érezzük, hogy már elhasználódott a levegő, ne várjunk az ablaknyitással, hiszen a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében. Hosszú távon az az ideális megoldás, ha a lakásban hővisszanyerős szellőztetőrendszert, vagy a szellőztetést, páratartalom-szabályozást, légkondicionálást és fűtést egyesítő HVAC-rendszert építtetünk ki.
Fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8-10 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakásban 25-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá, ellenkező esetben megfázással, ízületi panaszokkal is számolhatunk.
Már a berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Kerüljük tehát a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, dolgozzunk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja.
Célszerű figyelni arra is, hogy a helyiség relatív páratartalom értékét 50 százalék körül tartsuk, hiszen ha túl szárazzá válik a klimatizált helyiség levegője, az a bőr kiszáradását és légzőszervi panaszt is okozhat.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
