Rengeteg magyar ütheti meg a bokáját ezért: nagyon nem mindegy, hogy és mivel fűtünk

Megemelkedtek a gázárak, ez pedig sokakat arra kényszerít, hogy újra beüzemelje a régi kályhát, és fával kezdjen tüzelni. Bár a fatüzelésű kályhákat sokan tartják környezet barátabb megoldásnak, sajnos ez nem teljesen igaz. Télen a fűtésszezonban az ország légszennyezettségének 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés, azonban ebbe nincs beleszámolva a hulladékégetés, mert mindössze a PM2.5 (2.5 mikrométernél kisebb átmérőjű úgynevezett szállópor) alapján számítják a légszennyezés mértékét, tudta meg a Pénzcentrum a Levegő Munkacsoporttól.

A hulladékégetés több százszoros mennyiségű nagyon apró port (ultrafinom) és akár több ezerszer mérgezőbb anyagokat bocsát a levegőbe, így erre számok nincsenek, de az egészségkárosodástól az életveszélyig - és egy rosszul szigetelt kályha esetén azonnali halálig - terjed a károk sora, amit okozhat. Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetőjét kérdezte arról a portál, hogy mit hoz az idei fűtési szezon a légszennyezettség tekintetében.

Ez vár ránk idén

Mennyire lesz levegőszennyezettség szempontjából nehéz az idei év? Az eddigi információk alapján, illetve a kormányfő bejelentése nyomán (Kormány 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról címmel) a megnövekedett tűzifa- és szénfelvásárlás, és a vegyes tüzelésű kazánok, kandallók megnövekedett vásárlása, valamint a megemelkedő energiaárak miatt feltételezhető, hogy jelentősen nő majd a szilárd tüzelés aránya, ebből kifolyólag pedig több egészségre káros légszennyező anyag kerül a levegőbe, többek között szállópor és nitrogén-oxidok.

Hogy ezekből mennyi, azt még konkrét számokkal nem tudják jelenleg a szakértők megbecsülni, hiszen sok ismeretlen tényezőtől függ ez: mennyire lesz hideg a tél, tehát mekkora lesz a fűtési igény, de az időjárási körülmények is befolyásolhatják a levegő minőségét.

Szegő Judit a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője elmondta, hogy a Munkacsoport különösen tart attól, hogy olyan anyagokat is msokkal nagyobb mennyiségben égetnek majd, amelyeket háztartási tüzelőberendezésben tilos égetni.

Ilyenek a műanyaghulladékok, textilek, csomagolás, pelenkák, gumiabroncs, ragasztott/kezelt fa, mint az ablakkeretek, bútorok, mert az egészségre rendkívül káros, rákkeltő anyagok keletkeznek égésük során. Ennek katasztrofális hatása lehet a levegőminőségre, hiszen ilyenkor még a tűzifánál is akár ezerszer mérgezőbb anyagok jutnak a levegőbe

- emelte ki a szakértő. Az ezt megelőző években is több mint 12 ezren veszítették életüket idő előtt a légszennyezettségnek köszönhetően, ez a szám emelkedhet, ha sokan a kevésbé szennyező fűtési módszerekről visszaállnak a szilárd tüzelésre.

Hatalmas az ismerethiány a helyes tüzeléssel kapcsolatban, és félő, hogy a jelenlegi vásárlási lázat követően sok olyan háztartásban is szilárd tüzelésbe kezdenek, ahol nincs ebben tapasztalatuk. Sokan nem tudják például, hogy a tűzifát legalább egy, de inkább két évig szárítani kell, és megfelelő módon tárolni ahhoz, hogy minél hatékonyabban, és minél kevésbé szennyező módon lehessen azt felhasználni. Sokan azt sem tudják, hogy hulladékkal (ide tartozik pl. a ragasztott bútorlap is) tilos fűteni. De az ismerethiányon túl egy esetleges tűzifahiány, és természetesen - a válság miatt várhatóan súlyosbodó - energiaszegénység is arra kényszeríthet családokat, hogy illegális anyagok égetésével tartsák melegen otthonukat

- fejtette ki Szegő Judit. Mint mondta, az is félő, hogy a szilárd tüzelés iránti hirtelen érdeklődés miatt olyan régi, elavult, nem karbantartott kályhákat, kéményeket fognak beüzemelni, amelyek az extra légszennyezés mellett könnyen tragédiához is vezethetnek, például szén-monoxid mérgezéshez is.

A szakértő azt is elmondta, hogy nagyon fontos lenne a kommunikáció és az edukáció a helyes, minél kevésbé légszennyező fűtéssel kapcsolatban. Sok olyan fogás van, amivel jelentősen mérsékelhető a tüzelés légszennyező hatása. Fontos lenne a kémények, tüzelőberendezések rendszeres karbantartására is felhívni a figyelmet, esetleg egy állami programot indítani erre vonatkozóan (a nemrégen módosított után). A rászorulók célzott megsegítése is különösen fontos lesz az elkövetkező időszakban.

Természetesen az elmúlt évtizedekben tehetett volna a mindenkori kormány igazán sokat a légszennyezés ellen azzal, ha kellő figyelmet fordít az épületek korszerűsítésére, és a támogatások lehető legnagyobb részét ennek tudatában használja fel, valamint a szemléletformálás terén a pazarlásra ösztönző rezsicsökkentés helyett szintén az épületek energiahatékonyságára fekteti a szemléletbeli hangsúlyt, valamint például a közlekedés környezetbarát módjait hangoztatja, és azok lehetőségeit javítja. Vannak kormányzati támogatások például fűtési korszerűsítésre, radiátor beszerzésére, elektromos autókra is, de ezek messze nem elégségesek, és ritkán jutnak el azokhoz, akik szilárd anyagokat égetnek, vagyis a legrászorultabb családokhoz. Másfelől ezen támogatásoknak sok esetben nincsenek energiahatékonysági kritériumai. A fürdőszoba-csempézés nem fogja csökkenteni a légszennyezettséget. Az országos épületszigetelés, korszerűsítés nagyon fontos lenne. Ez ezermilliárdos nagyságrendő kiadást jelent, de mindenképp fel kell gyorsítani, mert már közép- hosszabb távon többszörösen megtérül

- emelte ki Szegő Judit.

A cikk tovább olvasható ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images