Így újíthatsz fel 2023-ban egy parasztházat: ráfizetsz, ha ezt nem tudod

Székely Csilla lakberendező és bútorfestő népi iparművész, aki otthonosan mozog ezen a területen. Férje révén ismerkedett meg közelebbről Torockó magyar motívumaival, népi stílusjegyeivel, torockói magyar motívumokat tervez, fest bútorokra, lakberendezési kiegészítőkre, ajándéktárgyakra, és rengeteg hasznos segítséget ad annak, aki megkérdezi a véleményét. Most a HelloVidéknek mesélt arról, mitől is lesz egy magyar parasztház autentikus, és mit ne tegyünk vele semmiképp, ha meg akarjuk őrizni a belőle áradó harmóniát, valamint megtartanánk a magyar népi építészetre jellemző eredetiségét.

Rosszul vagyok attól, amikor egy szépen felújított parasztház ablakain műanyag nyílászárókat látok, vagy belépve az udvarba egyenletes térkövezést, netán a sakndináv népekre jellemző fa burkolást mindenütt a belső tereken. Önmagukban szépek lehetnek ezek, egy másik házon, de egy igazi magyar parasztházon nem mutatnak

- kezdi Csilla, akinek ez a mondata szigorúnak tűnik, de látva az általa bemutatott tereket megértjük, mire is gondol.

Az erdélyi Torockóról indult a történetem mint népi iparművész. Ez a gyöngyszem település olyan egyedit tudott alkotni sok területen, ami meghatározó értéket képvisel magyar örökségünk részeként. Férjem származása által immár több évtizede szívom magamba ennek a csodálatos vidéknek a népi kultúráját. Úgy érzem, amit kaptam, kincs, amit felhasználva újat, egyedit tudok alkotni úgy, hogy az értékét megőrzöm, ecsetemmel életet lehelek bele, és továbbadom.

Megfogott az az egyediség és különlegesség, amivel a paraszti világ körülvette magát, amivel a saját különlegességét fejezte ki a maga módján, nem hivalkodva. Olyan önkifejező volt az építészete, a viselete, a bútoraik, ami igazi önismeretet feltételezett, és igazi egyediséget, identitást adott az embereknek. Ez a karakteresség nagy érték, nem is könnyű elkészíteni az ilyen valód parasztmunkákat, nem enyésznek el. Nem véletlenül keresik egyre többen a parasztházakat, ahol újra megtalálhatják önmagukat, a harmóniát

- sorolta Csilla.

A motívumokat a torockói népművészet mestere, Király Ferenc gyűjtötte össze, és adta át Csillának, az alapokat, az ecsetkezelést, színkeverést, a különböző technikákat édesapja dekoratőr műhelyében tanulta ki. A bútorokat, tárgyakat maga tervezi, úgy hozok létre újat, hogy a régi értékét átmentse, megtartsa. A hagyományok házába jár zsűriztetni, ami nagyon fontos visszajelzés számára a munkáiról.

Székelyudvarhelyen nőttem fel gyönyörű kézműves tárgyak között, korondi cserepek, faragott székelykapuk és a nagymamám szőttesei között. Nekem ezek az anyagok hiányoztak a lakberendezésből. Akkor jöttem rá, hogy ez a piacon is hiány. A kultúránkból merítkezve létre akartam hozni jól funkcionáló bútorokat a modern lakásterekbe, amit az emberek újra megszeretnek.

A hagyományok, a formák, a motívumok mindig hatással voltak ránk. A régi világban az emberek létrehozták a sajátjukat. A Kárpát-medencében csodálatosak ezek a motívumok, van mihez nyúlni, gazdag örökségünk van. A szimbolika értelmezése is lényeges, hiszen régen szimbólumokban beszélgettek az emberek – virágnyelven – amiket manapság már nem értünk, és nem is használunk igazán. A népmesékben és a közmondásokban érhetjük utol ezt a rejtett szimbolikát manapság. Például ha valaki “elvetette a sulykot”, akkor túlment a megengedett határon. A jelentéssel még többnyire tisztában vagyunk, de az eredetét a mondásnak már nem ismerjük. A díszített sulykot a fiú adta a lánynak ajándékba, de ha nem tetszett az apukának vagy a lánynak a jelölt, eldobta a sulykot: innen ered a mondás.

A sulyok egy mintegy kétarasznyi hosszú, téglalap alakú vagy felfelé szélesedő, nyeles lapátszerű, rendszerint keményfából faragott eszköz, amellyel a kilúgozott vásznat folyóvízben, tóban a mosószékre fektetve sulykolták, csapkodták régen (a szerk.).

A parasztház környezetéből adódó jelleget mindig tiszteletben kell tartani, mert nem mindegy, hol található az a ház, hiszen jellemző rá a hely. A helyben fellelhető anyagokból építették egyszerűen, de valamilyen egyediséggel. Épülhetett vályogból, agyagból, kövekből, nád, zsindely vagy épp cserép volt a tetején, a természet adta építőanyagokat használták fel hozzájuk a parasztok, akik maguk munkálták meg az anyagokat, maguk is kézművesek voltak, így egyfajta kedves szabálytalanság is jellemzi ezeknek a házaknak a berendezését. De a természetellenesség nagyon idegen tőlük. Az egyes tájak tájházai jó inspirációt nyújthatnak ehhez. Egy ház berendezését meghatározza a kinézete, a stílusa, az épített környezete. A magyar parasztházaknak is vannak jellegzetességeik, ami a magyar vidékekre jellemző. Nem elég azt mondani, hogy rusztikus, vagy vidéki stílus, mert ezeknek vannak helyi jellegzetességeik, népművészetünk, amiket itt alkalmazunk. Persze ma már nem azt a kényelmi életet akarjuk élni, mint a régi kork parasztemberei, de nagyon lényeges, hogy valamiben köszönjön vissza az a stílus, például már a kapunál. Vagy ne használjunk műanyag nyílászárókat, és a vidékies jellegű giccset is kerüljük

- folytatta a szakember.

A motívumoknak is megvolt és megvan a jelentésük: a rózsák a szerelem, a termékenység; a tulipán a lány, a nő; a szegfű néhol a férfi, a rozmaring is lehet a szerelem vagy a család jelképe, de ez is változhat vidékenként. A tulipánoknak kilenc formája van a székelyeknél, ami a nő teljes életútját mutatja be, míg Torockón csak kétféle: a bimbó és a kinyílt virág. A festékanyagokat a bútorokhoz a környezetből vették, azokból a kőzetekből amelyekből porfestékeket lehetett készíteni, vagy a növényekből: így adta magát a területenként változó, jellegzetes színvilág.

Olyan bútorokat tervezek, amiket a mai tererekbe is bevihetünk: komódot, tálas szekrényt, tulipános ládát, kontyos széket, dohányzó asztalt is, ami már korszerű és klasszikusan használható. Ezek a hagyományos festésű darabok megfűszerezik a modern tereket is. A kiegészítők például egy tálca, alátét, tányérok vagy a fali óra amiket azok is megszeretik, akik nem kedvelik a paraszti bútorstílust.

Mire figyelj, ha egy parasztházat felújítasz, berendezel?

Szerte a Kárpát-medence területén sokféle parasztházzal találkozhatunk. Szebbnél szebb felújítások születnek kívülről. Azonban amikor a belsejébe betekinthetek, sokszor elképedek, hogy mennyi mindent belevisznek a tulajdonosok, ami nem odavaló. Sok olyan teret is látok, amit képzett lakberendezők hoztak össze, és csodálkozva nézem, hogy mi mindent alkalmaznak, ami véleményem szerint nem odaillő. Szépen harmonizálnak színben a térrel, de nem tartják tiszteletben a ház környezetéből adódó jelleget, árulta el nekünk a fenntartásait.

Nem csodálkozom ezen annyira, sok éve, amikor tanultam a lakberendezést, akkor a magyar jellegzetességekről egyetlen szó sem esett a kurzusokon. Volt szó sokféle stílusirányzatról, ami hódít a világban, és amit a különböző cégek importáltak nekünk, hogy eladjuk a magyar, lakberendezést igénylőknek, de hogy egy magyar tájon, mi az, ami a miénk, amiből inspirálódhatunk, ami kincset ér, mert ránk jellemző, máshol nem található meg, és ezt tiszteletben kell tartani, főleg egy régi parasztház esetén, arról egy szót sem hallottam.

Egy ház berendezését meghatározza a kinézete, a stílusa, az épített környezete. A magyar parasztházaknak is vannak jellegzetességeik, ami a magyar vidékekre jellemző. Más egy német, egy angol, egy skandináv vagy francia parasztház. Nem elég azt mondani, hogy rusztikus vagy vidéki stílus, mert ezeknek megvannak a helyi jellegzetességeik. Van népművészetünk, amit ha nem itt, ahol megszületett, akkor hol alkalmazzanak?

Ezek nem illenek egy magyar parasztházba

• a francia provanszi stílusú tárgyak, púderszínű bútorok
• az angol vidéki stílus jellemzői (angol rózsás textilek, tapéták, kárpitok..)
• a mediterrán vidéki jellemzők (márványosra antikolt falak, kő a padlótól a mennyezetig)
• a skandináv jellemzők (pajtaajtó a beltérben, durván megmunkált deszka spaletták, viking szimbólumokkal díszített textilek, tárgyak)
• retró, vagy kő, illetve fautánzatú burkolatok, mázas kerámialapok
• gyarmati népek faragott, festett tárgyai
• kovácsoltvas bútorok (még ott sem készítettünk parasztházba fém ágyat, ahol azzal foglalkoztak magas szinten, helyileg, például Torockón)

Tipp: Érdemes felkeresni a kiállításokat, falumúzeumokat, tájházakat, ezek segítenek ráérezni arra, ami az adott vidék parasztházába illik.

De mi illik egy magyar parasztházba?

A magyar parasztházak kedvesen szabálytalanok, de nem akarnak semmit utánozni. Főleg meleg anyagokat használtak fel hozzájuk, az éghajlatunknak megfelelően. Kint követ, téglát, bent döngölt földet, deszkapadlót, hajópadlót találunk, ami szépen öregszik, a korral egyre szebb színe, mintázata lesz. A vizes helyiségbe kerámiát tettek, de ezt sem föl a mennyezetig, csak azokra a helyekre, ahol védték a falat vele.

• hajópadló, a vizes helyiségekbe kő, tégla burkolat, de nem kell, hogy a mennyezetig érjen, sőt nem is ajánlott
• fa nyílászárók
• fehér vagy világos falak, hiszen legtöbbjük gerendamennyezetes, ami leszűkíti a teret, kicsik az ablakok, kell a fény megsokszorozása, a világosság, a tágasság érzete, amit a fehér árnyalataival tudunk elérni
• fa bútorok, magyar parasztbútorok, a Kárpát-medence tájegységeinek festett, faragott bútorai, régiek vagy újak egyaránt. Ezek kezdetben deszkából ácsoltak, később mind asztalosmunkával kidolgozott festett, faragott, vagy még később pácolt, polgári jellegű, barna bútorok.
• A rusztikus, durva deszkabútor (deszka pad, régi típusú láda, szuszék), durván megmunkált deszka felületek rusztikus hangulatteremtésre valók
• magyar motívumos fazekasmunkák: csészék, vázák, tányérok, kancsók, tálak, főző-, sütőedények, zománcozott tárgyak
• fonott áru: különféle kosarak, lámpabúrák
• természetes alapanyagú textilek, szőttesek, szőnyegek, magyar motívumokkal díszített kézimunka, gyapjú, nemeztermék. Ez megjelenhet párnák, drapéria, falvédők, terítők, térelválasztók formájában
• mázas cserépkályhák, kandallók, búbos kemencék, öntöttvas kályhák

Mire figyelj a berendezéskor, hogyan tedd mai igényeknek megfelelővé?

• A mai igényeknek kényelmetlen tárgyakat kerüld! Keresd a minőségi, ám hagyománytisztelő, értékes bútorokat!
• Ha antik bútort vásárolsz, ellenőrizd az állapotát, mert könnyen farontó bogarakat vihetsz a teredbe, ami más bútoraidat, felületeidet is megrongálhatja. Ellenőrizd, hogy szerkezetileg jó legyen, ne csak a helyet foglalja majd, hanem használhasd rendeltetésének megfelelően
• Közkedvelt szín volt egy időben a barna a polgárias bútorok használatában, ami ugyan melegséget sugároz, de ha túl sokat viszel be belőle a térbe, akkor nyomasztóvá válik a hangulata, elég belőle egy-két jellegzetes darab
• A házak belső mérete általában kicsi, ezért az ergonómiai helyszükségleteknél lehet, hogy kompromisszumra lesz szükség. Ne zsúfold tele bútorokkal, mert az még inkább szűkíti a teret. Jellemző bútordarabok, melyekből válogathatsz: ruhásszekrény, tulipános láda, lóca, parasztszék, asztal, kredenc, komód, tálasfogas, falitéka. Nem kell minden darabot bevinni ezekből a térbe, használhatod „fűszerezésre” őket, hogy megadják az alaphangulatot. Válaszd a szükségleteidnek, helyméretednek megfelelőt! Bátran kombinálhatod a különböző korok bútorait, csak figyelj a harmóniára.
• A konyhába tehetsz beépített bútort, épített pultot is, fából, téglából, kőből, természetes alapanyagú pulttal. Használj nyitott polcokat, fogasokat, kosarakat, tálasfogast, falitékát.
• Barkácsolhatsz is, régi tárgyakat új funkcióval láthatsz el (saroktékából bárszekrény), átalakíthatsz, rusztikussá teheted durva megmunkálású felületekkel (épített pultok).
• A konyhád lehet modern készülékekkel felszerelt, de válaszd a rusztikusabb megjelenésű tárgyakat, csaptelepeket, kiegészítőket.
• Kedvelt, és ma is jól használható a búbos kemence, cserépkályha, sparhelt, öntöttvas kályha; ezeknek a melege teljesen más, mint egy padlófűtésnek vagy fűtőtestnek. Jó alternatívák, vagy akár alap fűtést is adhatnak a nappaliban, étkezőben.
• Színesítsd a teret egy pár kézimunkával, szőttessel (párna, szőnyeg, drapéria), festett bútorral, ez kellemes hangulatot kölcsönöz neki, megtöri az egyhangúságot, megadja az alaphangulatot.
• Válassz világos textiliát, természetes alapanyagú függönyt, takarót, drapériát, szőnyeget.
• Manapság már szövőt, hímzőt is találsz ezekre. Érdemes egyszer befektetni, mert egy kézimunka, ha vigyázol rá, örök darab lehet. Figyelj, hogy minden ne legyen díszített, élénk színes, vagy komor egyhangú, mert túl zajos lesz a tér tőle, ami frusztrálni fog. Következetesen vigyél végig a téren legfeljebb három színt és azok árnyalatait.
• Válassz egymáshoz illő darabokat, színeket!
• Figyelj a világításra! Minden munkafelület legyen jól megvilágított (konyhapult, olvasósarok, íróasztal, mosdókagyló, szekrények, általánosan a tér). Az étkezőasztal felett legyen a lámpa, és ne csak a tér közepén, mint régen. A fürdőben legyen tükörmegvilágító lámpa is. Mindenütt legyen általános és helyi világítás is. Ez sokat dob a ház hangulatán. Egy régi parasztházba nem illenek a spotlámpák, modern világítótestek, inkább válassz rusztikus fém, antik, vagy semleges lámpákat, rejtett világítást.
• Kerüld a műanyagok és a giccs használatát minden téren, burkolatoknál is (laminált padló, bútor, fautánzatú kő, greslap), edényeknél, tárolóknál. Rossz érzés ilyeneket látni egy parasztházban.
• A tárolás megoldására jó ötlet rusztikus, természetes fa vagy tégla, kő felületekkel kialakítani beépített részeket a konyhában, fürdőben. Létrehozhatsz egy modern rusztikus mosdópultot, felette hagyományos, akár festett, vagy modern formájú, semleges tükörrel.

Paraszti bútorokat is készít, fest az iparművész

Nagy tisztelettel festek hagyományos népi bútorokat, ugyanakkor folyamatosan keresem azokat a tárgyakat és formákat, amelyek beilleszkednek a mai lakberendezési kultúránkba, a különböző stílusú terekbe. Saját magam is tervezek tárgyakat, és úgy gondolom, hogy a mai igények és a magyar népi hagyományok ötvözésével olyan terek születhetnek, melyek egyszerre elégítik ki a jelen igényeit, ugyanakkor hordozzák azt az örökölt értéket, ami csak ránk jellemző, a miénk, tehát otthonos. A népi bútorokra vagy textilekre az a jellemző, hogy beilleszthetőek nem csak parasztházak tereibe, elég belőlük néhányat használni, hogy melegséget sugározzanak.

A ma emberének egyre nagyobb szüksége van az egyediségre, az önazonosságra, az odafigyeléssel készült, hosszú életű tárgyakra, mert egyre idegenebbé válik számára a tömegtermelés, a divat diktálta tempó és fogyasztói szokások. Egyre fontosabbá válik a minőség és ezzel együtt a fenntarthatóság. Igyekszem megmutatni azt is, hogy egy régi, de még használható darab új köntösben újra szerethetővé válhat. Munkáimban elsődleges szempont a minőség, használhatóság és harmónia.Több tárgyam elnyerte a szakma elismerését, mára számos zsűrizett, Páva védjegyes alkotással, mesterremeknek minősített, vagy díjazott tárggyal rendelkezem. Van köztük saját tervezésű darab is.

Címlapkép: Getty Images; Fotók: Székely Csilla/Csillaműhely