Láthatatlan gyilkos pusztít a magyar otthonokban: sokan nagy veszélyben vannak

Habár ezeknek az érzékelőknek a használata nem kötelező a katasztrófavédelem mégis kifejezetten ajánlja az eszközök használatát minden házban. Ugyanakkor 2013. október 15-től jogszabály teszi kötelezővé a CO-érzékelő használatát azon közösségi rendeltetésű helyiségek védelmére, amely helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezést használnak, vagy a közösségi tér ilyen helyiséggel légtér-összeköttetésben van. Továbbá a jogszabály általánosságban azt is előírja, hogy a helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.

Ezeket a közösségi rendeltetésű helyiségeket a kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény határozta meg, illetve a hatályos, a kéményseprőipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény határozza meg

- adta tudomásunkra a Katasztrófavédelem szóvivő-helyettese, Dóka Imre őrnagy.

A főtiszt tájékoztatása szerint, minden olyan meglévő épületben kötelező a szén-monoxid jelzők használata, amikben a nyitott tüzelőberendezések nem független közösségi térben, vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van. Eszerint kötelező a jelzőkészülékek használata:

• a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló,
• a vendégéjszaka eltöltésére használt,
• a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló,
• a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló,
• a zenés, táncos rendezvények lebonyolításra használt épületekben.

A jogszabály hatályba lépése óta új építésű épület esetében ez már minden helyiségre vonatkozik, ugyanis az épület csak akkor vehető használatba, ha a nyitott égésterű tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el

- magyarázta a helyettes-szóvivő lapunknak.

Mi okozza a szivárgást?

Mint az köztudott, a hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Dóka Imre szerint egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. A nyílt égésterű berendezések a szobák levegőjét használják az égéshez, tehát szellőzőkön, ajtók, ablakok légrésein keresztül jutnak oxigénhez. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű felgyülemlése alapvetően az alábbi okokra vezethetőek vissza a katasztrófavédelem munkatársa szerint:

• Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása.
• Nem megfelelő az épület szellőzésének, levegő be- és kivezetésének (elszívás) kialakítása.
• A nyílt lánggal égő berendezés környezetében nem biztosított a levegő-utánpótlás.
• Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés.
• Ugyanakkor még azt fontos kiemelni, hogy a szén-monoxid-mérgezésnek nincsenek jellemző tünetei.

A fejfájás, émelygés és hányinger nagyon könnyen összetéveszthető más betegségek tüneteivel, így ne bízzunk abban, hogy a fizikai tünetek alapján tudomást szerzünk az otthonunkban jelenlévő mérgező gázról

- mondta Dóka Imre.

A szakember kiemelte, hogy a szén-monoxid erős koncentrációban akár egy percen belül is képes halált okozni, ezért különösen fontos, hogy nyílt égésterű fűtőeszköz esetén gondoskodjunk az állandó és automatikus levegő-utánpótlásról, és szerezzünk be egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt.

A szén-monoxid-érzékelők pozitív és negatív listái folyamatosan frissülnek a katasztrófavédelem honlapján

- mondta.

Egyre többen használják a jelző berendezéseket

A helyettes-szóvivő tájékoztatása szerint, a katasztrófavédelem tájékoztató kampányának, valamint az állampolgári öngondoskodás erősödésének köszönhetően, egyre több otthonban használnak szén-monoxid érzékelőt.

A statisztikák azt mutatják, hogy a szén-monoxid miatt érkezett segélyhívások többségénél használtak ilyen berendezést. Az adatok azt is megmutatják, hogy egyetlen olyan helyen sem történt haláleset, ahol szén-monoxid-érzékelő működött

- mondta

A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő száma is azt jelzi, hogy egyre több háztartásban használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon. A tájékoztatás szerint 2022-ben 1234 esetben hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt.

Ez 197-tel több, mint egy évvel korábban, köszönhetően a szén-monoxid-érzékelő jelzésének

- válaszolta Dóka Imre arra a kérdésünkre, hogy mennyi alkalommal kellett a tűzoltóknak helyszínre menni ezek miatt az esetek miatt. Mint hozzátette:

Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma, összesen 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. 2022-ben 19 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt. Idén október 13-ig 795 esetben hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 138 ember szenvedett mérgezést, 5 emberen nem lehetett már segíteni. Az esetek 60 százaléka a fűtési szezonban történik.

Így használjuk a berendezéseket

Az érzékelőket fejmagasságba, a tüzelő-, fűtőberendezéstől 1-1,5 méter távolságra ajánlott elhelyezni. Továbbá abban a helyiségben kell elhelyezzük, ahol a legtöbbet tartózkodunk, ugyanis ott nyújtják a legnagyobb biztonságot. Az érzékelőket a gyártó iránymutatása szerint havonta tesztelnünk kell, illetve minden szén-monoxid-érzékelőnek van szavatossági ideje, ez gyártótól függ, 5, 7, vagy akár 10 év is lehet egy ilyen berendezésnek a szavideje, amint ez a szavatossági idő lejár a készülékek már nem nyújtanak biztonságot, ahogy lehet cserélnünk kell azokat.

Címlapkép: Getty Images