Halálraítélt, parányi magyar falvak: itt a top 5-ös lista, ahová mi bármikor beköltöznénk

Mondani is kár, hazánk településszerkezete térségenként és megyénként igencsak eltérő. A leginkább elaprózott településszerkezetű tájakat a Dunántúlon az Őrségben, a Vasi-hegyháton, a Zalai-dombság szeges vidékén, a Hetésben, a Zselicben, délebben az Ormánságban, illetve fent az Északi-középhegységben a Csereháton, a Zempléni-hegységben találjuk. A KSH által 2023-ban összeállított 50-es lista legvégén szereplő Lasztonya (Zala) vagy Kékkút (Veszprém megye) a maguk 50 fő körüli népességével már valóságos metropolisznak számítanak. E két falu előtt ugyanis még 48 olyan további törpefalut találunk, ahol még ennél is kevesebben élnek. De majd a falusi CSOK megoldja ezt a problémát?! Mindenesetre rákerestünk ezekre a településekre, és igazi kis gyöngyszemeket találtunk!

Másrészt a számok nem árulnak el mindent, például azt, hogy bár a legkisebb településeknek alig van állandó lakójuk, de egyre többen keresik az üresen maradt házakat, telkeket. Hétvégi háznak veszik vagy nyaralónak, de van, aki be is költözik, mert szeretne elmenekülni a nagyvárosi zajos, stresszes élettől. Évek óta szerepel a kihaló falvak listáján a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Perecse is, pedig a kis csereháti falu mára igencsak sokszínű településsé vált, ugyanis szlovákok vásárolnak fel minden házat ebben az elnéptelenedő faluban.

Fogyunk és egyre fogyunk – vidékről is egyre több magyar hiányzik

A legutóbbi népszámlálás végleges adatai alapján 2022. október 1-jén Magyarországon 9 603 634 fő élt, 98%-uk magyar állampolgár. A KSH szerint 2023-ban Magyarország népessége 9 599 744 volt, ami 0,4%-kal kevesebb, mint az előző évben. Csak az elmúlt tíz évben több mint 300 ezerrel kevesebben vagyunk. Nemek szerinti eloszlásban 2023-ban is mi nők voltunk többségben (míg férfi 4 625 260, addig nő 4 974 484 élt közöttünk.) Az öregedési index – amely azt mutatja, hogy hány 65 évesnél idősebb ember jut száz 14 évesnél fiatalabb gyermekre - önmagában is érdekes mutató. Ez a szám a 70-es években még 54,4, tíz éve 118,9, 2023-ban pedig 141,5 volt.

A megyék közül a legnépesebb Pest megye volt 1 268 282 fővel, a legkevésbé lakott pedig Nógrád 186 599 fővel. A megyék népsűrűsége átlagosan 107 fő/km², a legmagasabb értéket Budapest mutatta 3 368 fő/km²-rel, a legalacsonyabbat pedig Zala megye 54 fő/km²-rel.

A 2022-es állapot szerint az ország 3155 településéből 348 város (ebből 1 főváros, 25 megyei jogú város), 2807 község (ebből 127 nagyközség). Az ország településeinek harmada 500 főnél kisebb aprófalu, ugyanakkor ezekben az ország népességének mindössze 3%-a él. A népesség koncentrációja jelentős, a városokban él a lakosság héttizede (kéttized a fővárosban). A településszerkezeti sajátosságok természeti, történelmi okokra vezethetők vissza.

Majd a falusi CSOK majd segít?!

Sokan most abban bíznak, hogy a januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások majd felpezsdítik a kistelepülések ingatlanpiacát. Tavaly júliusban és decemberben is nagy változásokról döntött ugyanis a kormány a falusi CSOK esetében is. A legfontosabb változás az, hogy jelentősen nőtt a támogatás összege, így ma már 1 milliós, 4 milliós, illetve 15 milliós vissza nem térítendő támogatás is elérhető a 2630 preferált kistelepülésen előre vállalt és meglévő gyerekek után egyaránt. A falusi CSOK mellé áfa-visszatérítés is jár, a kistelepüléseken megmaradó CSOK-hitel és az új CSOK Plusz közül az egyikkel kombinálható, és a babaváró hitellel együtt is felvehető – de a HelloVidék erről itt írt.

A szakemberek szerint azok a községek és kisvárosok lehetnek az új rendszer nagy nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli a kedvezményezett helyzetük és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk. Másrészt viszont – erről mindjárt külön is szólunk- ha a kihalófélben lévő, kicsiny sokszor zsákfalvak listáját átnézzük, hihetetlen kincseket is találunk.

Van, ahol már senki sem él, csak az emlékezet őrzi az egykori települést

Magyarországon a kihalt települések száma is több százra tehető, és különböző időszakokban, különböző okok miatt alakultak ki. Néhány példa a közelmúltban kihalt falvak közül:

• Kisfalu: egy 20. századi település, amely a Tisza-tó létrehozása miatt került víz alá. A település helyén ma egy víz alatti emlékpark található.
• Kisgyalán: egy 20. századi település, amely a bányászat miatt elnéptelenedett. A település helyén ma egy ipari park áll.
• Kömlő: egy 19. századi település, amely a trianoni békeszerződés miatt került Románia területére, de a magyar lakosság később visszatelepült Magyarországra. A település helyén ma egy román falu áll.

Ezek voltak 2023-ban Magyarország legkisebb települései

A legkisebb települések listája napi szinten változhat, hiszen az élmezőnyben olyan, többnyire kihalófélben lévő törpefalvak szerepelnek, amelyekben jó, ha 10-15-an élnek. Hozzájuk képest az 50-es lista legvégén található Lasztonya (Zala) és Kékkút (Veszprém megye) például a maguk 50 fő körüli népességével már valóságos metropolisznak számítanak. E két falu előtt ugyanis még 48 olyan települést találunk, ahol még ennél is kevesebben élnek.

1. Ahol nem érződik a város közelsége: Iborfia 13 fő

Ezt a törpefalut Zala középső részén, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt találjuk. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az érett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Már 2014-ben Magyarország legkisebb településeként tartották számon, mindössze nyolc fő lakossal, azóta 13 főre emelkedett a lakosságszáma.

Érdekes módon a település csak 18 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől, de egyáltalán nem érződik a város közelsége, hisz az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint például a lakók közül senki nem dolgozik, ott, sőt, máshol sem: aki nem nyugdíjas, az önkormányzati alkalmazott, így pont a legkisebb településen valósul meg a teljes foglalkoztatottság, noha a gazdaság vérkeringéséből így a település teljesen kiesik.

2. Hétvégén még busz se jár erre: Felsőszenterzsébet - 15 fő

Ez a parányi falu szintén Zalában van, Lenti járásban, a Kerka és Lendva között fekvő dombságon található. A településre hétköznap két busz tér be Csesztreg, illetve Lenti felől. Hétvégén nincs tömegközlekedési összeköttetése. Felsőszenterzsébetet 1334-ben említik először Scentelsebethként, 1375-ben Zenthelsebeth 1501-ben Felsewzenthersebeth. Nevében egykori temploma védőszentjének, Szent Erzsébetnek nevét találjuk.

3. „Ahol a csend még hallható”: Debréte - 15 fő

Ez a parányi falu Borsod-Abaúj-Zemplénben, az Észak- magyarországi középhegységben, Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik. Debréte zsáktelepülés (köszönhetően földrajzi elszigeteltségének és lakóinak) Magyarország egyik legcsendesebb, legnyugalmasabb települése, úgy mondják erre itt: „a csend még hallható”. „Debréte Vendégházak” néven a falusi turizmus fellendült. Közterületei rendkívül ápoltak és rendezettek, hosszában keresztülnyúló, a polgármesteri hivataltól a patak déli hídjáig húzódó főtere parkosított. Szerkezetére jellemző, a tornavidéki és felvidéki falvak szerkezetének sajátosságai, így a patakmeder mentén párhuzamosan futó két főutca, amelyre merőlegesen kerültek kialakításra az egyes telkek. A település központjában szintén jellegzetességként a görög katolikus Szent Kereszt felmagasztalása-templom áll, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak. A település boltja bezárt, csak mozgóbolt elérhető.

Debréte kiemelkedő természeti értéke többek közt a környező erdők igen gazdag vadállománya, így gyakran emberközelben figyelhetőek meg vaddisznók, szarvasok, rókák és más nagyobb emlősök. A legnagyobb problémát Debrétében, ahogy Magyarország valamennyi apró- és törpefalujában, az elnéptelenedés okozza.

4. Törpefalu, amit imádnak a szlovákok: Perecse - 16 fő

Borsod-Abaúj-Zemplénben, az Encsi járásban található ez a kicsiny falu. A megye északi peremén helyezkedik el, közvetlenül a szlovák határ mellett, a Cserehát dombvidék északi részén, a megyeszékhely Miskolctól 55 kilométerre északkeletre. Perecse közigazgatási határa mintegy 9 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral. A határ túloldalán a legközelebbi település a szlovákiai Jánok (Janík). A legközelebbi város: Encs, 27 km-re.

A kis csereháti falu mára igencsak sokszínű településsé vált - számolt be róla a boon.hu. A lap szerint a szlovák állampolgárok szinte minden eladó házat megvásárolnak, többnyire csak azért, hogy a hétvégét itt töltsék. Szlovákiában nagyon drága az ingatlan, a magyar árak pedig kedvezőek a fizetésükhöz képest. 2022-ben kilenc perecsei ingatlan talált gazdára. A vásárlóknak tetszik, hogy zsákfalu, ahol nyugalom, csend és béke van.

5. Zsáktelepülés Aggtelek közelében: Tornakápolna 18 fő

Ez a falucska Borsodban, az Edelényi járásban található. Az Északi-középhegységben, azon belül is az Aggteleki-karszttól nem messze, a Galyaságban, az Aggteleki Nemzeti Park területén, Aggtelektől körülbelül 10 kilométerre. Tornakápolna zsáktelepülés, így az egyetlen megközelítési módja Szinpetriből van. 350 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hegyen helyezkedik el, nagyszerű kilátással a környező dimbes-dombos tájra és a határon túl, Szlovákiában lévő Tátra csúcsaira. A háborítatlan környezet vonzó a turisták számára. Tornakápolnának 1910-ben még 141 magyar lakosa volt, 2023 év elején 18-an éltek itt.

Címlapkép: Getty Images