Magyarok ezrei állnak ételfutárnak 2024-ben: tényleg jól lehet vele keresni, vagy csak városi legenda?

Pénzcentrum: Alig néhány hetes hír, hogy Brüsszelben váratlanul meghiúsult egy igen fontos megállapodás a platformmunkások ügyében, aminek célja az EU-ban dolgozó több millió dolgozó körülményeinek javítása lett volna. Az új szabályozás lényege dióhéjban az lenne, hogy bizonyos feltételek teljesülése mentén a jelenleg vállalkozóként dolgozóknak lenne lehetőségük arra, hogy a vállalat munkavállalóivá váljanak. Élvezve így olyan munkajogokat, mint fizetett szabadság, öregségi nyugdíj, és a többi. Miért nem akarja ezt a WOLT és a hozzá hasonló vállalatok?

Hartyányi Orsolya: Fontosnak tartom kiemelni, hogy a WOLT és a futárpartnereink is azt szeretnék, hogy legyen egy keretrendszer, amiben mindannyian egyetértünk, hogy így működik az úgynevezett platform munkamodell. Ez mindenkinek az érdeke, nem csak a törvényhozóké. A WOLT 16 uniós országban működik, és ez még többféle variációt jelent, hogy ki hogyan értelmezi a platformmunkát. Mi az EU-val és a helyi minisztériumokkal is szorosan együttműködünk. A magunk részéről azt mondhatom, hogy a Wolt platformmunkára vonatkozó felmérését 10 ezer saját futárpartnerünk töltötte ki, és közülük majdnem a 90 százalékuk azt mondta, nem szeretne munkavállaló lenni. Még pedig azért, mert akik túlnyomórészt ezt a munkát csinálják, azt szeretik benne leginkább, hogy bármikor felvehetik a munkát, nekik a flexibilitás a legfontosabb. Ezt a fokú flexibilitást pedig nem lehetne megcsinálni klasszikus munkavállalói keretek között.

Én úgy értelmezem a szabályozói elképzelést, hogy ezt nem is mindenkire vonatkoztatva akarják megcsinálni, hanem egy lehetőség lenne azoknak, akik szeretnék a munkavállalói biztonságot, akár a flexibilitással szemben is. Szóval ennek a 10 százaléknak nem lenne ez egy jó lehetőség?

Ez a része még nincs letisztázva a dolognak, valószínűleg ezért is lett elnapolva az erről való szavazás. Tehát nincsen pontosítva még az sem, hogy ez egy lehetőség lenne csak vagy kötelezettség. Ezt még ki kell találni, viszont az fontos, hogy erről beszélgessünk, és hogy idővel mindenki számára pozitív döntés szülessen.

El tudod képzelni, hogy ez a 10 százalék a jövőben munkavállaló legyen?

Ez attól függ, hogy milyen törvényi keretrendszer lesz. Ha az megengedi azt a flexibilitást, hogy legyen egy hibrid modell, akkor a WOLT ehhez adaptálódni fog, nem is lesz más választásunk. De Magyarországon is több olyan futárcég van, amelyik alkalmazottként tartja nyilván a futárjait. Nem véletlen, hogy aki a WOLT-nak dolgozik, az nem egy másik cégnek dolgozik.

Magyarországon hogyan alakulnának ezek a számok? Hány aktív futárpartneretek van?

Jelenleg több mint 8000 futárpartnerrel dolgozunk együtt. És ez a 10 százalék úgy gondolom érvényes itthon is, viszont a másik 90 százalék meg pont a flexibilitásról való lemondás miatt ezt nem szeretné. Hiszen mi így is nagyon sok élethelyzetre kínálunk megoldást. Van egyedülálló szülő, aki nem tud 9-17 óráig egy munkahelyen ülni. Vagy ami szintén tipikus, hogy van munkahelyük, de szeretnének egy kis mellékest. Nagyon sok a diák, ők eleve nem tudnak munkavállalók lenni. Ezeket fontos tisztázni. Úgy tudom, hogy miután megszületik az EU-s döntés, az országoknak két évük lesz ezt adaptálni. Ez lesz majd egy izgalmas időszak.

Hogyan alakult historikusan a futárpartnerek száma? Még mindig lehet milliós fizetésekről beszélni a szakmában?

A létszám nagyon dinamikusan növekszik, tavaly januárban körülbelül 5000 volt, ez most 8000. Immáron több mint 60 magyar városban vagyunk jelen, és azt látjuk, Makón ugyanúgy igény van arra, hogy valaki futár legyen, mint Budapesten. És igen, még mindig lehet nagy fizetéseket keresni nálunk, viszont a fizetésekben is pont a flexibilitás miatt nagyon nagy az olló. Van, aki csak minden második szombaton futárkodik egy kicsit, mert diák, és a hétvégi bulihoz kell egy kis hozzájárulás, meg van olyan is, aki ezt napi 8 órában csinálja, mint egy főállást.

Ha valaki pedig nagyon sokat dolgozik, akkor lehet ezzel nagyon sokat keresni.

Ebben a rendszerben a „bérek”, címpénzek mennyire követik az inflációt?

Ez egy nagyon komplex rendszer. Amikor arról beszélünk, hogy egy címért mennyit kap egy futárpartner, nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Például azt, hogy a futár milyen eszközzel hajtja végre a kiszállítást, hiszen egy autósnak nagyobb költségei vannak. Meg kell nézni, milyen messzire megy felvenni a csomagot, és utána azt milyen messzire viszi. Vagy hogy milyen nehéz a csomag, mennyire értékes, amit visz. Mindezekből megszületik az ajánlat, és a futár el tudja dönteni, hogy ezt elfogadja vagy sem.

Mennyire változik ez a címpénz területileg? Egy furát ugyanannyit kereshet Budapesten, mint például Egerben?

Teoretikusan mindenütt ugyanannyit keresnek, de nincs két egyforma cím. Budapesten például gyakran nem egy dolgot visznek, hanem út közben felvesznek még egy csomagot, de amikor mondjuk átmennek a Dunán, ott nincs étterem a hídon, nincs lehetősége még egy ételt felvenni. Az ő részéről ez egy áldozat, amit mi belekalkulálunk a díjazásába. De az alapvetések ugyanazok, és a rendszerünk nem tesz különbséget a futárok között.

A KATA kivezetése óta azért már jelentős idő telt el, hogyan lehet értékelni az azóta eltelt időszakot?

A KATA kivezetése kapcsán, ami a legjobban felborzolta a kedélyeket, hogy ez nagyon hirtelen történt. Derült égből villámcsapás volt, pont nyár közepén, amikor a fű is lassabban nő. A törvényhozókkal is nagyon nehéz volt egyeztetni.

A KATA kivezetése szignifikáns többletköltséget okozott a futároknak, mi azóta úgy próbáljuk őket segíteni, hogy különböző bónuszrendszereket írunk ki. Minél több címet viszel el, arányosan annál többet kapsz. De 2022 ősze egy nehéz időszak volt, sokan elmentek, és kevesen jöttek. A KATA hatalmas előnye az összegén túl a végtelen egyszerűsége volt. Nem kellett hozzá könyvelő, egy külföldi is egyből megértette, hogyan működik. Idő kellett nekünk is, hogy megértsük, hogyan tudjuk segíteni a partnereket az új helyzetben, és nekik is idő kellett. De mostanra mindenki megértette, hogy most ebben a keretrendszerben tudunk dolgozni. A legtöbben egyéni vállalkozók, dolgozunk diák- és nyugdíjas-szövetkezetekkel, meg vannak flottapartnereink. Ha például hirtelen szükségünk van 50 futárra Egerben, ezt egy partner is biztosíthatja nekünk.

Mennyire készültetek erre a változásra?

A fejekben benne volt, hogy lesz valami, és hogy majd valami más keretrendszerben kell dolgozni, de az egész nagyon gyorsan történt. 1,5 hónap alatt egy ennyire szignifikáns változást véghez vinni, és pont nyáron, ez volt benne a nehéz. Egy január elsejei élesedés azért emészthetőbb lett volna mindenkinek.

A futárokkal kapcsolatban régóta felmerül bennem a kérdés, hogy egy bizonyos szint után, nem fogynak-e el? Évek óta azt mondja mindenki, hogy nem, és hogy még végtelen fejlődési potenciál van Magyarországon. Viszont, ha most megnézzük, kik hozzák ki az ételt, ott már nagyon sok külföldit találunk a néhány évvel korábbi helyzethez képest. Gondolom Nyugat-, és Észak-Európában még inkább megfigyelhető tendencia ez. Honnan lesz a WOLT-nak munkaerőtartaléka idehaza?

Azzal nem számolunk, hogy elfogyna a munkaerő. Hál istennek nincsenek erre utaló jelek. Tény, hogy nagyon dinamikusan bővülünk, ezért is jelennek meg nem csak magyar partnerek. De azért ez is több összetevős. Ha külföldiként idejössz, a futárkodás egy viszonylag csábító dolog. A flexibilitást már említettem, magyarul nem kell tudni hozzá, viszonylag kicsi a belépési költsége, egy biciklivel is el lehet kezdeni. A másik, ami miatt a futárcégeket manapság gyakran összekapcsolják a külföldiekkel, hogy ez látványos, mert találkozol velük az utcán, a színes táskáikkal, látod őket az ajtóban, amikor kihozzák a pizzát, de az összlétszámon belül még mindig elenyésző a külföldiek létszáma. Budapest belvárosában persze jobban észrevesszük őket.

Más országokban magasabb a külföldi munkavállók száma arányaiban?

A konkrét számokat nem tudom, de hogy ez az egész Magyarországon miként fog alakulni, az majd a nemsokára élesedő bevándorlási törvényen múlik. Az viszont biztos, hogyha a rendszerünk feldob egy címet a futárpartnernek, nem válogat az alapján, hogy egy futár magyar vagy külföldi.

Ez a hirtelen munkaerőnövekedés nem megy a minőség rovására?

Az a dolgunk, hogy ne menjen. Több rendszerünk is van arra, ami ellenőrzi a minőséget. Az a célunk, hogy ha megnyitunk egy várost, akkor az ott először rendelőknek ugyanolyan jó élményben legyen részük, mintha valaki például Budapesten rendel sokadjára. Jók a keretrendszereink, ezért könnyen illesztünk be új helyeket.

Lehet rossz ételt rendelni a Woltról?

Remélem hogy nem, de hogy ha lehet is, az nem a WOLT miatt rossz, hanem inkább azért mert az étterem nem jól készíti el. Illetve lehet, hogy ami nekem rossz, az másnak jó.

A WOLT kiemelkedő évet zárt a bevételek terén, nagyot ugrott, miközben a foodora bár még vezet, lényegeben hozta az azt megelőző év bevételeit. Mi áll a nagymértékű növekedés mögött?

Több oka van a nagymértékű növekedésünknek. Az egyik az expanzió, nagyon dinamikusan növekszünk vidéken is, mostanra a magyar lakosság több mint 50 százalékához eljutunk. Tavaly összeolvadtunk a DoorDashel, ami az USA legnagyobb ételszállító cége. Olyan nagy, hogy a lakosság 98 százalékához gyakorlatilag eljut, ami nagyobb elérés, mint ami az amerikai postának van. Van tehát előttünk egy vízió, hogy hová szeretnénk eljutni Magyarországon. A növekedés másik oka, hogy nő a termékkínálat is, egyre több mindent lehet rendelni a Wolttal, például élelmiszert is.

Magyarországon az élelmiszer-házhozszállítás egy rendkívül bizalmi kérdés. Nagyon bennünk van, hogy szeretjük megnézni a boltban pl. a paradicsomot, hogy az tényleg olyan szép, piros. Nagyon nehéz átlépni azt a határt, hogy csak egy fotót látok a paradicsomról, és elhiggyem, hogy az tényleg olyan friss lesz. Ezt a falat egyre inkább át tudjuk törni, egyre több embert rá tudunk venni, hogy próbálják ki az élelmiszer-házhozszálllítást. Ez is hozzájárult a növekedéshez, és azt remélem, hogy ez folytatódik idén is.

Érdekes, hogy pont ezt mondod. Az iparági forrásaim szerint a házhozszállítást a legnagyobb hazai kiskereskedelmi szereplők sem szeretik annyira. Inkább nyűg nekik, nem is éppen túlzottan nyereséges. Hogyhogy pont ebben láttok ekkora lehetőséget?

Ez is többtényezős dolog. Egy olyan lánc, amelyiknek vannak boltjai, nekik azt mondani, hogy felépítek egy flottát, egy olyan weboldalt, ami majd hoz egy olyan userélményt, hogy fognak rendelni, ez egy hatalmas beruházás, kolonc, fejfájás. De itt vagyunk mi, akiknek van 8000 futárunk, már nem kell felépítenünk egy flottát. Nálunk például kétféleképpen lehet élelmiszert rendelni, az egyik a Wolt Marketen keresztül, de nálunk is fent van a Tesco, az Auchan meg a Manna is. Például a Mannának csak annyit kell tennie, hogy megadja, milyen termékek elérhetők az üzletben, az folyamatosan frissüljön, így be tud csatlakozni abba a folyamatosan forgó rendszerbe, ahogy a futárok szállítanak egy városban. Ez is dinamikusan fejlődik.

A teljes interjú Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images