Vészjósló adatokra derült fény: menekülnek a magyarok ezekből a vármegyékből

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss belföldi vándorlási statisztikái szerint kerekítve 503 ezer belső vándorlás történt Magyarországon 2023-ban, mely visszaesést jelent a múlt évhez képest. Ehhez hasonló belső vándorlási adatokat utoljára 2015-ben láthattunk. Ebből az 503 ezer vándorlásból 221 ezer állandó, míg 282 ezer ideiglenes vándorlás vagy visszavándorlás volt.

Hogyan változtatják lakóhelyüket a magyarok?

Az állandó belföldi vándorlás a KSH definíciója szerint az a lakóhely-változtatás, amikor a vándorló lakóhelyét elhagyva más településen levő lakást jelöl meg állandó lakóhelyéül. Míg az ideiglenes belföldi vándorlás az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló állandó lakóhelyét fenntartja és új lakását ideiglenes tartózkodási helynek jelöli meg, vagy egyik tartózkodási helyről másik tartózkodási helyre költözik. Az ideiglenes belföldi visszavándorlás pedig az a települések közötti lakásváltoztatás, amikor a vándorló tartózkodási helyét elhagyva lakóhelyére tér vissza.

A KSH külön kezeli azokat az adatokat is, amikor vármegyén belül történik a vándorlás, az ilyen lakó- vagy tartózkodási hely változtatásokból 222 ezer volt tavaly, míg 2022-ben 265 ezer, 2021-ben 279 ezer és 2020-ban is 261 ezer, miközben dúlt a koronavírus világjárvány. Nyilván, mivel alapvetően a belső vándorlások száma csökkent, ezért a vármegyén belüli vándorlásoknak is arányosan csökkennie kellett. 2015-ben például, amikor hasonló számú volt a belső vándorlások száma, abból 226 ezer történt vármegyén belül. 2006-ban pedig 237 ezer vármegyei vándorlás történt, a hasonló számú belső vándorlás ellenére.

Ahhoz, hogy 2015 után így megélénkült a belső vándorlás, bizonyára volt köze a CSOK 2015-ös, illetve a falusi csok és a babaváró hitel 2019-es bevezetésének. Ez feltételezhető az alapján az adatsor alapján is, mely településtípusonként külön vizsgálja a vándorlási különbözetet - vagyis az oda- és visszavándorlók, valamint elvándorlók számának különbözetét.

Nagyjából a 90-es évek közepétől a 2000-es évek közepéig a községekbe áramlott inkább a lakosság, Budapestre és más városainkra az elvándorlás volt a jellemző. 2007-től 2010-ig a város, és főként Budapest vált vonzóvá. Majd 2011-től 2015-ig Budapestre többen költöztek, mint amennyien elvándoroltak volna, de más városokra és községre az ellenkezője volt igaz. 2016-tól viszont ismét fordult a kocka a községek javára, amely 2019-ben igazán nagy lendületet tudott venni. A következő fordulat pedig éppen a múlt évben következett be: a községek népszerűsége elapadt, és Budapest mérlege ismét pozitív:

Pest már fullon van, Borsod és Szabolcs pedig kong az ürességtől

A megyék terén nem látunk olyan elmozdulást a trendekben, mint országosan. Továbbra is az jellemző, hogy amíg a keleti megyékre nagyban jellemző az elvándorlás, délen ugyancsak többen szedik a sátorfájukat, mint akik ide költöznének, addig a Nyugat-Dunántúlon még pluszos a mérleg az állandó vándorlásokat nézve. Pest megye töretlenül szívja el valószínűleg az egész országból a lakókat.

Eközben ideiglenes vándorlás tekintetében Budapest verhetetlen. Keletre ugyancsak az elvándorlás jellemző, a Dunántúlra inkább a stagnálás. A statisztikákból kiderül, hogy egyes vármegyékben jóval nagyobb a mozgolódás. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Hajdú-Bihar területén például - bár a teljes képet nézve inkább az elvándorlás a tendencia -, az odavándorlók száma azért jelentősebb, mint a legtöbb megyében. Igaz, a mérleg végül mínuszos, a mozgás mégis nagyobb.

A vármegyén belüli vándorlásokat is külön megvizsgáltuk, ez a leginkább agglomerációk szempontjából érdekes. Ahogy a Pénzcentrum korábbi elemzéseiben is rámutattunk, az utóbbi évek jellemző trendje volt, hogy sok vidéki nagyváros körül is jelentősen megnőtt a környező kistelepülések népszerűsége, nemcsak Budapestre jellemző már ez. Ugyan lehetséges, hogy a 2023-as év ebben is fordulatot hozott és egy időre befagytak a szuburbanizációs folyamatok, ezt a KSH adatai alapján nem lehet megmondani.

Az viszont látszik, hogy a legnagyobb mozgás vármegyén belül Pesten kívül Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun területén történt. Azt még nem lehet tudni a KSH adatsora alapján, hogy Budapesten belül mely kerületekbe költöznek át inkább a fővárosiak. Nemrég készült elemzésünkben az állandó lakosság változása alapján viszont azt már megvizsgáltuk, hogy melyek lehetnek a kedveltebb kerületek:

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nyilván a nagyobb lakosságszámú megyében potenciálisan több ember él, aki elvándorolhat. A KSH viszont azt is közli a vándorlási különbözet kapcsán, hogy lakosságarányosan milyen rátával költöznek az emberek. Ez a mutató is azt a tendenciát mutatja, hogy

keleten még a viszonylag nagy népesség ellenére is nagy az elvándorlás, Pest vármegyében és Budapesten pedig kiemelkedő az odavándorlás. Ebben a leosztásban azonban mégsem Pest az első, hanem Győr-Moson-Sopronban a leginkább pozitív a mérleg. Délen Csongrád-Csanád még tartja magát, a többi déli vármegye már negatívban zárt tavaly, élen Tolnával. Komárom-Esztergomra viszont még nyugati fekvése ellenére is az elvándorlás a jellemző:

Nemzetközi vándorlás terén azonban éppen Komárom-Esztergom emelkedik ki a főváros után a közigazgatási területek versenyéből. A külföldre vándorlás lakosságarányosan leginkább Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém megyékre jellemző.

A Pénzcentrum lakossági számadatokon alapuló friss cikksorozatában március és április folyamán már foglalkozott Magyarország slágertelepüléseivel, illetve azzal is, melyek a leginkább elnéptelenedő falvak, városok. Már azt is megvizsgálták, mi a helyzet az egyik legfrekventáltabb régiónkban, a Balaton környékén, illetve górcső alá vették a budapesti agglomerációt és a falusi csokos településeket is. Külön cikkben vizsgálták a Tisza-tó és a Velencei-tó körüli települések, illetve a fővárosi kerületek lakosságszám-változását is, utoljára pedig a nagyobb városaink, megyeszékhelyek, megyei jogú városok állandó lakosságszámának változásait elemezték.

A Belügyminisztérium friss lakossági statisztikáiból kiderül, hogy amíg 2023. január 1-től 2024. január 1-ig országosan és Budapesten 0,4, a városokban általánosságban 0,6 százalékkal csökkent a lakosságszám. A megyeszékhelyeken még nagyon a fogyás: 0,8 százalékos, amíg például a falvakban elenyésző csökkenés mutatkozott. 2019-hez képest pedig az országban 1,8, a fővárosban 3,7 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma, a községeké és nagyközségeké viszont 1 százalékkal nőtt. A megyeszékhelyeken pedig 4,7 százalékos csökkenést érzékelhettünk.

A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images