Ezt rontja el nagyon sok magyar: ezt nem árt észben tartani lakásvásárláskor

A fővárosban az átlagos bérleti díj 250 ezer forint. Debrecenben 230 ezer, Szegeden 159 ezer, Győrben 180 ezer forintos átlagáron elérhetőek az albérletek, a pécsiek 140 ezerért a miskolciak pedig 110 ezer forintért bérelhetnek lakást - számolt be róla a Pénzcentrum.

Az ingatlanok eladási ára is egyre magasabb, a fővárosban már ritka a milliós négyzetméterár alatti találat. Hatalmas dilemma az árakat vizsgálva az is, hogy megéri-e saját otthonba fektetni, egy hosszú futamidős hitellel vagy jobb inkább évekig fizetni egy-egy kiadó lakásért. A legjobb pénzügyi opciókat kutatva felmerülhet az olcsóbb, önkormányzati lakások bérlésének lehetősége is, sőt olyan ajánlatokra is bukkanhatunk, ahol ezeknek az ingatlanoknak a bérleti jogát árulják hihetetlenül kedvező áron.

A kulcs, az önkormányzati lakás

Az országos szintű szociális, lakhatási problémákra programszintű megoldásokra van szükség. A Periféria Központ elemzése szerint hazánkban 2-3 millió embert érint a lakhatási válság valamely formája, vagyis milliók élnek rossz minőségű lakásokban, illetve olyan élethelyzetben, amelyben nem elérhető számukra a jelenlegi árakkal egy lakás fenntartása. A lakhatási helyzet javítására az egyik legjobb eszköz az önkormányzati bérlakásállomány, azonban ezeknek a lakásoknak a száma évről évre csökken.

A rendszerváltás pillanatában még a magyarországi lakások 20%-a volt önkormányzati bérlakás, ami nagyjából 800.000 lakást jelentett. Ettől a ponttól kezdve az állomány folyamatosan csökkent: az 1990-es évek lakásprivatizációs hulláma során rendkívül gyorsan (évi 60-100 ezer eladással), majd azóta kisebb ütemben, de stabilan. 2022-ben országosan már csak 102.468 lakás volt önkormányzati tulajdonban, ami a teljes lakásállomány 2,2%-a. Az elemzéshez használt adatbázisban, azaz a megyei jogú városok, a budapesti kerületek és a főváros tulajdonában 2022-ben 76.228 lakás volt.”

– írja az elemzés.

A KSH adatai szerint 2016-hoz képest a rendelkezésre álló legfrissebb (2022-es) számokkal összevetve több mint 6500 lakással csökkent az állomány. Ez a tendencia a kisebb településeken is megmutatkozott egy-egy kivétellel. Egyes önkormányzatok esetében a teljes állomány negyede-ötöde is eltűnt (például Sopron, Hódmezővásárhely), bizonyos településeken minimális a csökkenés vagy bővülés látható (pl. Szekszárd, Eger).

A 90-es évek óta zajló eladások, inkább csak kifelé áramoltatják az ingatlanokat az önkormányzatok ingatlanvagyonából, és visszafelé pedig nagyon kevés áramlik, tehát keveset vásárolnak és még kevesebbet építenek, főleg bérlakás céllal. Lehet, hogy 200 év múlva, lehet, hogy 100 év múlva, vagy 10-20 év múlva, de hogyha ez marad a tendencia, akkor előbb-utóbb elfogynak az önkormányzati és az állami tulajdonú ingatlanok"

– válaszolta a Pénzcentrumnak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Címlapkép: Getty Images