Leéghet az otthonod, ha nem figyelsz erre: mutatjuk, mi áll a legtöbb tragédia hátterében!

2023-ban összesen 6453 lakástűz keletkezett. Az év folyamán 76 ezer négyzetméternyi épített terület égett le. A lakástüzekben 83 ember vesztette életét - közölte a Pénzcentrum kérdésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Hozzátették: átlagosan négynaponta követelt áldozatot lakástűz. Decemberben volt a legtöbb tragikus kimenetelű eset, abban a hónapban 16-an vesztették életüket. Júniusban egy ember halt meg ilyen lakástűz következtében.

Mint részletezték, a kigyulladt lakóházakban 553 ember sérült meg, többségük a belélegzett füst miatt. A lakástüzek eloltásához 12 655 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 4 392 órára volt szükségük az oltáshoz. 2023-ban 696 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 2031 embernek kellett kiköltöznie. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 308 lakástűz után indult tűzvizsgálat. Kiemelték, hogy a 6453 tűzzel érintett ingatlan közül csak 16-ban volt füstérzékelő, ami az esetek 0,2 százaléka.

Ahol volt ilyen készülék, ott nem történt tragédia, nem sérült meg senki, hiszen a füstérzékelő már a tűz kezdeti fázisában jelzett. A nagyobb tüzek megelőzésének a legjobb módja, ha otthonra füstérzékelőt vásárolunk, amely a tűz keletkezésekor jelez, amikor még van idő cselekedni

- húzták alá. Amikor az elektromos tüzek gyakoriságáról érdeklődtek, közölték: azt, hogy a 6453 lakástűz közül hány vezethető vissza valamilyen elektromos problémára, azt biztosan csak azon esetekben lehet kijelenteni, amelyeknél tűzvizsgálat indult.

A 308 vizsgált lakóépület tüze közül 35 esetben volt megállapítható, hogy a tűz keletkezése valamilyen elektromos problémára vezethető vissza (nagy átmeneti ellenállás, rövidzárlat, vezetékek túlterhelése, töltés alatt lévő akkumulátor gyulladása). Tűzvizsgálat abban az esetben indul, ha a tűzben életét veszti valaki, kimagasló a keletkezett kár mértéke, szakmai okból indokolt, vagy a riasztási fokozat 3-as vagy annál magasabb (minden tűzesetet egy ötfokozatú skála alapján rangsorolnak, egyes a legkisebb, ötös a legnagyobb, legösszetettebb, legtöbb erőt igénylő eset).

Amikor nem indult tűzvizsgálat, csupán vélelmezhető a tűz keletkezési oka. A tavalyi 6453 lakástűzből 1853 esetben vélelmezhető, hogy a tűz elektromos okokra vezethető vissza. A feltételezhetően elektromos ok miatt keletkezett lakóháztüzekben 120-an sérültek meg és 7-en vesztették életüket

- ismertették.

Ez okozza az elektromos tüzeket

Az elektromos tüzek okait firtató kérdésünkre azt írták, főképp az szokott problémát okozni, hogy a régi elektromos vezetékek és azok kötései nem annyi elektromos eszköz kiszolgálására lettek megtervezve, mint amennyit manapság használunk. Ha túlterheljük a hálózatot, az folyamatosan melegszik, egészen addig, amíg a szigetelés meggyullad, a tűz pedig átterjed a környezetében lévő tárgyakra. Ha elavult az otthonunk elektromos rendszere, vizsgáltassuk felül szakemberrel és korszerűsítsük - hangsúlyozta az OKF.

Ezen kívül még az alábbiakra kell nagyon figyelni:

• Tűz keletkezhet abból is, ha a hosszabbítót úgy használjuk, hogy fel van tekerve. Használat közben mindig legyen kifektetve, még egy kis része se maradjon feltekerve. A kifektetett hosszabbítóra ne tegyünk semmit, mert megtörhet, sérülhet a vezeték, ami szintén tűzhöz vezet.
• Az is tűzhöz vezethet, ha egy elosztóba több, nagy teljesítményű gépet dugunk. Az összeadódó teljesítmény túlterheli a dugalj csatlakozását. Több nagy teljesítményű gépet különálló konnektorba érdemes dugni.
• A hősugárzók, elektromos fűtőtestek akkor jelentenek veszélyt, ha a közvetlen közelükbe tesznek éghető anyagot. A fűtőtesteket tilos letakarni, ne ezeken szárítsuk a nedves ruhákat.
• A laptop, vagy a töltés alatt lévő mobil is tüzet okozhat, ha az ágyon töltjük ezeket.
• Izzócserénél nézzük meg, hogy az adott foglalatba milyen teljesítményű izzót szabad helyezni. Ha nagyobb teljesítményű izzó kerül a foglalatba, az túlmelegedését okozhat, ami tűzveszélyes.

Valamint azt is kevesen tudják, hogy ha réz és alumínium vezetékek vannak összekötve, az előbb utóbb tűzhöz fog vezetni. A két különböző fém kötése a levegő nedvességtartalma miatt folyamatosan oxidálódik, korrodálódik, emiatt lecsökken az érintkezési felületet és nő az átmeneti ellenállás.

Szép lassan melegszik a kötés, egészen addig, amíg meg nem gyullad a szigetelés. Ne csatlakoztassunk egymáshoz réz és alumínium vezetékeket. Ha tudjuk, hogy ilyen kötések vannak otthon, azonnal hívjunk szakembert és cseréltessük

- tették hozzá. A témában azt is fontosnak tartották megemlíteni, hogy a boltok polcain rövidesen megjelennek a karácsonyi dekorációk, fényfüzérek, de ilyeneket csak megbízható helyről vásároljunk. Ha régivel díszítjük fel az otthonunkat, nézzük meg, hogy nem sérült-e. Ha a vezeték megtört, eldeformálódott, megolvadt, ne használjuk.

De elektromos gépet csak megbízható forrásból vásároljunk. Ismerjük fel, ha valamelyik gép rendellenesen működik: szikrázik, megolvadt, eldeformálódott, megfeketedett, lecsapja a biztosítékot, vagy égett szaga van. Ha ilyet tapasztalunk, ne használjuk. Az elektromos gépeket használat után ki kell kapcsolni. Ez nem vonatkozik azokra a készülékekre, amelyek folyamatosan üzemelésre lettek megtervezve, mint például a hűtőszekrény

- hívta fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

Így kell eloltani

Egy égő elektromos eszközt, amíg feszültség alatt van, tilos vízzel oltani. Mivel a legtöbb tűzoltó készülék alkalmas elektromos tüzek oltására is, ha feszültség alatt van, tűzoltó készülékkel érdemes megkezdeni az oltást.

A tűzoltó készülékeken fel van tüntetve, hogy használható-e elektromos tüzekhez. Otthonra a legjobb megoldás egy hat kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készülék, ezzel szinte minden ház körüli tűz biztonsággal oltható. Ha gyermekek, vagy idősek is laknak az épületben, érdemes lehet egy két kilogrammos tűzoltó készüléket is vásárolni, amelyet ők is elbírnak. Egy tűzoltó készülékkel a kezdődő tüzeket kiválóan el lehet oltani, megelőzve egy nagyobb tüzet, komolyabb károkat és a személyi sérülést

- tanácsolta az OKF, de bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan terjedhet, így ha látunk esélyt a tűz sérülés nélküli eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor menekülés közben az első dolgunk a tűzoltók értesítése a 112-es segélyhívószámon.

A káresetek jelentős része elektromos tűz

A katasztrófavédők mellett megkérdeztük a legnagyobb hazai biztosítókat is, hogy ők milyen számokat látnak a kárrendezések során. Megkeresésünkre Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője azt közölte: az elektromos hálózat – elektromos eszközök miatti tűzesetek teszik ki a tűz biztosítási eseményre rendezett károk 60-70 százalékát.

Ez a magas arány összefüggésben lehet azzal a trenddel, hogy a háztartások egyre több készüléket működtetnek villamos energiával, de azzal is, hogy a villamos berendezések elöregednek, és karbantartásuknak, felújításuknak a lakosság sokszor kevesebb figyelmet szentel, mint amennyire üzembiztonsági szempontból szükség lenne. Az elektromos tűzeseteknél az átlagos kárkifizetéseink összege meghaladja a 1,5 millió forintot

- részletezte. Mint kifejtette, ők úgy látják: a kialakuló elektromos tűzesetek egyik legsűrűbben előforduló oka az épületek elavult vagy nem szabványos villamos hálózata - ilyen lehet például a vezetékeken kialakított szabálytalan toldás vagy kötés. De okozhat tüzet a kábelek és vezetékek túlterhelése is.

Gyakori probléma ugyanis, hogy a fogyasztók nagyszámú készüléket csatlakoztatnak egyetlen fali csatlakozó aljzatra („konnektorra”), elosztók, „hosszabbítók” közbeiktatásával. Ez mind az elosztók, mind pedig a falba épített vezetékrendszer túlterheléséhez, végeredményében pedig akár tűzhöz vezethet. Tovább súlyosbítja a helyzetet, ha ráadásul régi vezetékekre kapcsolják rá az egyre nagyobb mennyiségű és teljesítményű eszközöket, például a légkondicionáló berendezést. Emellett, a rendszeren kialakuló rövidzárlat vagy a nagy átmeneti ellenállás ugyancsak okai lehetnek tüzek kialakulásának a lakásban

- mondta Borbély Krisztián. Tapasztalataik szerint a tűzesetek mellett nagyobb gyakorisággal fordulnak elő indukciós villámcsapáskárok – elsősorban a tavaszi – nyári viharos időszakban.

Erről akkor beszélünk, amikor a villám becsapódásának környezetében – mivel megváltozik a mágneses térerősség – ún. indukciós túlfeszültség keletkezik, ami károsodást okoz az elektromos készülékekben. A legteljesebb védelmet nyújtó lakásbiztosítási csomagunk fedezetet biztosít az ilyen jellegű károkra is. Gyakori a rövidzárlat okozta biztosítási esemény, amikor a biztosított épület elektromos hálózatán véletlenül, váratlanul, hirtelen bekövetkező áramerősség okozza a kárt, ami nem okoz tüzet

- sorolta. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen esetekben mire kell figyelni, mikor nem téríti meg az ügyfél kárát a biztosító, a szakember azt mondta, az Allianz Hungária szolgáltatásának van számos feltétele, amelyeket a szerződési feltételeink részletesen tartalmaznak. Az alábbiakat emelte ki:

• Tartsuk be a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségeket: ellenőriztessük és tartsuk karban az elektromos hálózatot, illetve igazítsuk azt a változó teljesítményhez.
• Ne hagyjuk felügyelet nélkül a bekapcsolt elektromos radiátorokat, melegítőket, hősugárzókat.
• Amennyiben tűz keletkezik, haladéktalanul értesítsük a tűzoltóságot/katasztrófavédelmet. A hatósági igazolás benyújtása feltétele a biztosító szolgáltatásának.

A biztosító a károkat, amennyiben azok biztosítási eseménynek minősülnek, a szerződési feltételekben rögzített előírások szerint téríti meg. A feltételek között megfogalmazták a kizárásokat is, ezekkel érdemes tisztában lennünk. Azaz, rövidzárlat esetén például nem térülnek

• az elektromos gépjárművek, rollerek, kerékpárok töltése során keletkező túlfeszültségi károk,
• illetve ugyancsak nem térül az áramkimaradást követő feszültségingadozás miatt az áramszolgáltató által okozott kár.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egy megfelelően megkötött lakásbiztosítási szerződés a legfontosabb kárenyhítési lehetőségünk, a biztosító szolgáltatása ugyanis minimalizálhatja kár esetén a veszteségeinket, és segítséget jelenthet a helyreállításban – ez azért különösen fontos, mert egy tűzeset sajnos eleve sok kellemetlenséggel, ügyintézéssel jár, ami hosszú ideig is eltarthat. Emiatt is fontos, hogy lehetőségeink szerint mindent megtegyünk egy tűzeset megelőzése, mérséklése érdekében, és a megelőzés mellett fordítsunk figyelmet a megfelelő biztosítási védelemre is

- tette hozzá Borbély Krisztián.

A K&H Biztosító a Pénzcentrum megkeresésére azt közölte, a 2023-as évben közel 170 esetben térített kifejezetten az elektromossághoz köthető károkra, az érintett ügyfeleknek kifizetett kártérítés összege pedig mintegy 127 millió forint volt.

Tapasztalataink szerint mind a kifejezetten elektromos tűzeseteknél, de feltételezhetően a sima tűzesetek többségénél is jellemzően egy meghibásodott műszaki berendezés okozza a tüzet, azaz nem a ház elektromos hálózatának meghibásodása.Tűzesetek, így az elektromos tűzeseteknél is minden esetben térítünk, azonban fontos tudni, hogy a biztosító mentesül minden kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben a káresemény például súlyos gondatlanság vagy szándékosság eredményeként következik be. A K&H lakásbiztosítás szerződési feltételei részletesen tartalmazzák a kizárások, illetve a biztosító mentesülésének eseteit

- ismertették. Mint a társasák közölte, tapasztalataik szerint a „sima” tűzesetek többségénél is jellemzően egy meghibásodott műszaki berendezés okozza a tüzet, azaz nem a ház elektromos hálózatának meghibásodása.

A tavalyi évben az elektromossághoz köthető károk 23 százalékát a sima tűzesetek, 25 százalékát a rövidzárlat okozta károk, míg 40 százalékát a túlfeszültség okozta káresetek tették ki. Gyakoriság tekintetében a tűzesetekhez köthető károk összesen a lakásbiztosítási káresetek 0,5 százalékát teszik ki

- részletezték. A keletkezett kárt, amennyiben a káreset körülményei megfelelnek a szerződési feltételekben foglaltaknak, a feltételek szerint térítik.

Kérdésükre a Groupama Biztosító arról tájékoztatott, hogy hozzájuk az elmúlt egy évben lakásbiztosítások esetében közel 750 tűzesettel kapcsolatos bejelentés érkezett. A tűzesetek jellemzően (90 százalékban) elektromos zárlat miatt következnek be, erre vonatkozóan azonban nem rendelkeznek pontos adattal.

Az elmúlt egy évben közel 850 millió forintot fizettünk ki a tűzesetekre lakásbiztosítások esetében. A tűz az egyik legveszélyesebb káresemény, ami az ingatlannal történhet. Az is előfordul, hogy szinte teljesen megsemmisítheti az ingatlant, igen nagy összegű károkat tud okozni. Mi is több esetben fizettünk 30-40 millió forint összegű kártérítést. Ilyen súlyos esetben egyébként mi gyakran több milliós előleget is fizetünk ügyfelünknek azért, hogy megkezdhesse a helyreállítást, és fedezni tudja átmeneti lakhatási, albérleti költségeit

- részletezte a Groupama Biztosító, akik szintén azt emelték ki, hogy az elektromos tűzesetek leginkább a villamos hálózatok elöregedésére vezethető vissza. A régi technológiával készült vezetékhálózat sok esetben túlhevül a mai, jelentős áramfelvétellel működő készülékek használata alkalmával, ami tűzesethez vezet. Kiemelték, hogy ilyen esetekben

a biztosítók az épületet használók közrehatását, az építési szabályok betartását vizsgálják, vizsgáltatják szakértőkkel. Amennyiben valamilyen mulasztás vagy közrehatás állapítható meg, akkor elutasítást vagy részleges levonást alkalmaznak.

Ha pedig a villámcsapás károkat is az elektromos energia kategóriájába soroljuk, akkor elmondható, hogy ezek a károk is jelentős darabszámot tesznek ki a Groupamánál: az elmúlt egy évben több, mint 5000 ilyen kárügyet kezeltek, kicsivel 600 millió forint feletti kifizetéssel. Ilyenkor leginkább azt szokták vizsgálni a bírálatkor, hogy a HungaroMet adatai szerint valóban volt-e villámtevékenység az adott időszakban az adott területen.

Címlapkép: Getty Images