Mobiltörténelem: Szegeden nyílt kiállítás a telefonok fejlődéséről

A tárlat szervezői négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki az elmúlt huszonöt évben piacra dobott legérdekesebb készülékeket, amelyek között a látogatók saját egykori mobiltelefonjaikat is jó eséllyel viszontláthatják.

A népszerű modellek mellett számos ritka, egzotikus mobil, prototípus is helyet kapott a tárlaton, ahol egyebek mellett az alábbi mobilokat lehet megtekinteni:

• Motorola MCR 4800XL: egy ilyen táskányi méretű, még analóg technológiát használó készülékről indította az első magyarországi mobilhívást Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én.
• Nokia 3310: ez a 2000-ben bemutatott telefon olyan jól bírja a strapát, hogy tíz évvel később az elpusztíthatatlanság példaképeként internetes mémmé vált.
• Siemens Xelibri X8: ezt a telefont igazán szűk piacra tervezték, ám különleges designja már a használhatóság kárára ment. A telefonon mindössze négy gomb (fel-le, YES-NO) található, és nyakláncra fűzve akár medálként is lehetett viselni. 2004 eleji megjelenésekor 61 ezer forintba került, miközben a minimálbér akkoriban 53.000 forint volt.
• Samsung Serenata: ezt a készüléket a Bang&Olufsen hificéggel karöltve tervezte a Samsung. A kijelzője fölötti tárcsával kis tanulás után könnyedén kezelhető a telefon. Félrecsúsztatása után pedig elénk tárul egy nagy méretű hangszóró, ami egy kisebb szobát is képes megtölteni kellemes zenével. 2007-es megjelenésekor még jelentősnek számított a beépített 4GB memóriája, amire leginkább csak zenét lehetett másolni, hiszen kamerája és hagyományos billentyűzete sincs a telefonnak.
• Nokia N90 prototípus: a finn gyártó egyik első okostelefonjának fejlesztői változata 2005-ből. A festetlen műanyag burkolat funkciója mindössze annyi, hogy egyben tartsa a telefont, így sem SIM kártyát behelyezni, sem összecsukni nem lehet. Az oldalán kilógó áramköri lapon a programozáshoz szükséges csatlakozók találhatók. A készülék a kiállítás társrendezője, Csernák Márton magángyűjteményének féltett kincse.

A tárlatot 2019. április 15-én dr. Beck György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke nyitotta meg, aki topmenedzserként már négy évtizede aktív a hazai infokommunikációs iparban, melyből tizenkét éve kifejezetten a mobiltávközlési szektorban tevékenykedett.

A mobil távközlés az elmúlt évtizedben a számítástechnikánál is látványosabb átalakuláson ment át: a számítógépek gyakorlatilag beköltöztek a zsebeinkbe. Tizenkét évvel ezelőtt még a billentyűk dominálták a telefonok külsejét, mostanra pedig már a kijelzők uralják azt. A tárlaton kiállított készülékek rendkívül érzékletesen szemléltetik, hogyan változott a mobiltelefonok formaterve a készülékek használati módjának megváltozásával párhuzamosan, vagyis a szimplán beszélgetésre használt eszköz hogyan változott tartalomfogyasztást-, és előállítást is szolgáló interaktív eszközzé

– mondta el Beck György. 2019 április 8. és 12. között az NJSZT Informatika Történeti Kiállítása is csatlakozott az országszerte zajló Digitális Témahéthez, amelynek során több mint ezer diák nyerhetett betekintést az informatika történetébe és ismerhette meg az ICT-szektor jelenlegi szakterületeit.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítása a világ legjelentősebb informatikatörténeti tárlatai közé tartozik, melyen a számítógépek hőskorának nyugatról származó ereklyéi és a korai kelet-európai komputerek egyaránt helyet kapnak. Az állandó kiállításon Neumann János eredeti, személyes tárgyait és korabeli dokumentumait is meg lehet tekinteni. A „GSM – Generációk Saját Mobiljai” a szegedi Informatika Történeti Kiállítás nyitvatartási idejében látogatható 2019 szeptember elejéig. Az itt kiállított eszközökről részletesen a tárlat honlapjáról lehet tájékozódni.