Budapest 0℃ (havazás)Középpontban a világhírű halasi csipke: megújult a kiskunhalasi Csipkemúzeum
Több mint hetven millió forintból, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a kiskunhalasi önkormányzat által elnyert európai uniós forrásból újult meg a helyi Csipkeház és Csipkemúzeum, mondta el Szécsiné Rédei Éva igazgató.
Az elmúlt év szeptemberében kezdődött felújítás során kicserélték a Csipkeház nyílászáróit, korszerűsítették a fűtést, szigetelték az épületet, egységes burkolatot kapott a fogadótér és két kiállítóterem, továbbá kialakítottak egy akadálymentes feljárót és mosdót is.
A Csipkemúzeumban a bemutatószekrényeket cserélték újakra, korszerűsítették a világítást és interaktív digitális eszközöket szereztek be. Ezek segítségével a korábbiaknál bővebb és érdekesebb információhoz juthatnak a látogatók: a virtuális csipkevarrás mellett lesz "csipkekvíz" és "csipkekirakó" is, a tájékozódást pedig a mobileszközre letölthető tárlatvezetés is segíti majd. A kiállítótermekben a korábbi, hagyományos fekete és fehér színeket a kék különféle árnyalatai váltják fel.
A kiskunhalasi Csipkeház és Csipkemúzeum műhelyében jelenleg tíz csipkevarró dolgozik. A gyűjteményben ugyanis amellett, hogy emléket állítanak és bemutatják a csipkevarrás folyamatát, készítik is a csipkét és a kézimunka ki is próbálható.
Maga a kész csipke és a készítés technikája is védett, amely csak Kiskunhalason tanulható, hangsúlyozta Szécsiné Rédei Éva. A hatvan különféle öltéssel "dolgozó" halasi csipke alapjainak elsajátításához legalább egy év, a nagyobb munkák készítéséhez azonban három-négy év tanulás és gyakorlás szükséges.
A kiskunhalasi Csipkeház a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára 1935-ben épült városi, megyei és országos összefogással az addig összegyűjtött csipkerajz-gyűjtemény és kivarrt csipkék tárolására, bemutatására, valamint a csipkevarrók munkahelyeként, hogy ne elszórtan, egymástól távol varrjanak. Az intézmény három év múlva, a szükséges bővítést követően nyerte el mai formáját. A múzeumot később, a háború után 1957-ben újították fel, majd a már meglévő épületegyütteshez 1997-ben egy konferenciatermet építettek.
A múzeumban a látogatók történeti áttekintetést kaphatnak a halasi csipke kialakulásáról és fejlődéséről, emellett a tematikus tárlók a csipkék felhasználhatóságát mutatják be. A kész csipkék száma nagyjából ezerre tehető, a több mint ötszáz darabot számláló mintarajz-gyűjtemény pedig folyamatosan bővül, hiszen jelenleg is készülnek csipketervek.
A megújult múzeummal egy időben a Csipkeház és a csipkevarrás történetét bemutató archív időszaki fotókiállítás is nyílik, valamint A múlt kincsei a jövő csodái címmel Hrivnák Tünde divattervező halasi csipkével díszített ruhakollekcióját felvonultató divatbemutatót is tartanak.
A halasi csipke rajzát Dékáni Árpád, a helyi református gimnázium rajztanára tervezte meg 1902-ben, mondta el az intézményvezető. A magyar varrott csipke újszerűen hatott, hiszen korábban főként a vert csipkét alkalmazták országszerte. A külföldön is hamar kedveltté vált, a hímzésből továbbfejlesztett technikát először a kiskunhalasi származású Markovits Mária alkalmazta, ő készítette el Dékáni Árpád tervei alapján az első halasi csipkéket 1902 decemberében. Az azóta világhírűvé vált halasi csipke első darabjait a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatták be.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
