Itt a hétvégi programajánló: mutatjuk, hova érdemes ellátogatni

Hagyományőrző várostrom Gyulán

Mintegy kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát Magyarország egyik leglátványosabb hadijátéka keretében július utolsó hétvégéjén a Gyulai Végvári Napokon.

A szervezők közleménye szerint péntektől ismét megelevenedik a török kori Gyula. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében idén is mintegy kétszáz hagyományőrző és több ezer érdeklődő tiszteleg majd az 1566-os ostrom hősei előtt. Mint felidézik, a 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője 1566-ban 63 napon át tartotta a gyulai várat a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben.

A már hagyományos Végvári Napokon a látogatók megismerhetik a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül a kor harci szellemét, a vár és környéke történetét, a hősies védők legendáit, valamint az ostromlók életét is. Az érdeklődők benézhetnek a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből láthatják, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.

A rendezvény ebben az évben is a résztvevő hagyományőrzők felvonulásával indul, akik a Kossuth téren és a Vízügyi Igazgatóság előtt díszsortűzzel is tisztelegnek majd a 16. századi várvédők előtt.

A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része idén is a hadijáték, amely az 1566. július 2-án kezdődött ostromot eleveníti fel. Tizenöt hagyományőrző csoport játssza újra az ostromot, köztük három új közreműködő is lesz: a cseh Butlers Dragonerregiment, Az Egri Félhold Hagyományőrei és a Nánai Solymosi Vitézek.

Idén a szervezők újdonságokkal is várják a közönséget: lesz például korabeli szerszámkiállítás, Középkori Kaszinó reneszánsz játékokkal és Gyulai Boszorkányversen is, ahol szemmel verésben, átokmondásban, seprűn lovaglásban és bájitalkeverésben mérik össze "tudásukat" a résztvevők.

Lótusznapokon várják a látogatókat a szegedi egyetemi füvészkertben

Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya (Nelumbo nucifera) mellett a Távol-Keleten élő emberek szokásait, életfilozófiáját, gyógymódjait, e tájak íz-, illat- és dallamvilágát, természeti látványosságait bemutató programok várják a látogatókat a hétvégén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében.

A vendégek Ázsia növényvilágával a Lótusz túrán ismerkedhetnek meg. Ezúttal egy kerti sétával egybekötött előadás idejére Japán különleges növényvilága kap kitüntetett figyelmet.

Szombaton és vasárnap jóga- és harcművészeti bemutatókkal, masszázzsal, henna- és arcfestéssel, kézműves vásárral fogadják a látogatókat. A keleti kultúrához elválaszthatatlanul kapcsolódó, testi, lelki feszültségoldó módszerekről, technikákról tartanak előadásokat, az érdeklődők néhány módszert a helyszínen ki is próbálhatnak, szombat és vasárnap reggel pedig közös jógázásra invitálják az érkezőket.

Az immár 12. alkalommal megszervezett Lótusznapokon tartanak tradicionális indiai táncbemutatót, szitár- és tablakoncertet, ahogyan a hangfürdők, meditációs koncertek sem hiányozhatnak a programok közül.

Az indiai témájú programok mellett szombaton elsősorban Kína, vasárnap pedig Japán tradicionális értékei kerülnek középpontba. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kalligráfiával, kínai dallamokkal, a kínai konyhával és teázással, részesei lehetnek egy kínai úti beszámolónak és azt is megtudhatják, milyen sport a hapkido és a mediball.

Lesz japándobkoncert, dzsúdóbemutató, kóstolhatnak japán teákat és japán dalok is felcsendülnek. A programot távol-keleti zsonglőrbemutató színesíti.

Az indiai lótuszok a botanikus kert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A zöld levelek és a több száz, hatalmas rózsaszín virág szinte beborítják a vízfelületet. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány évvel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.

A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.