Ezt minden kutyatartónak tudnia kell: zárlat alá veszik a magyar erdőket

Az őszi idő a legalkalmasabb a kirándulásra és a túrázásra, a természet ebben az évszakban csodálatosan színes, és jó kikapcsolódást nyújt nem csak nekünk, de kutyánknak is, azonban érdemes jól előkészíteni a közös kirándulást, hiszen az erdőben sokféle veszély leselkedhet ebünkre!

Készüljünk fel az útra okosan!

Ha kutyával megyünk kirándulni mindig ajánlott néhány plusz dolgot magunkkal vinnünk. Ősszel általában igen csapadékos az időjárás, de ha nem is esik, az erdei utakon nagy sárral és hatalmas pocsolyákkal kell számolnunk, ezért mindig jó, ha van nálunk 1-2 törölköző, vagy pléd, hogy megszáríthassuk kutyánkat, ha hűvösebbre fordul az idő, vagy ha végeztünk a túrával, és nem akarjuk, hogy összesározza az autónkat.

Bár ősszel már nem fenyegeti ebünket a kiszáradás, jó, ha a kocsiba itató tálkát is bekészítünk, hogy kedvencünk a szomját olthassa. A kutyákat nem ajánlott autóút előtt megetetni, sok eb ugyanis túlságosan izgatottá válhat az utazástól, és ha tele van a pocakja ez hányáshoz, vagy székletürítéshez vezethet, ami nem túl szerencsés az autóban.

Mindig legyen nálunk póráz, akkor is, ha enélkül szoktuk sétáltatni kedvencünket, ugyanis a kirándulás során sokféle váratlan helyzet adódhat, amikor jobb megkötni a kutyát. Nagyon fontos, hogy legyen kedvencünkön nyakörv, amin megtalálhatóak elérhetőségeink, mert hiába van chip a kutyában, ha kóbor állatnak nézik. A telefonszámmal ellátott nyakörv előnye, hogy az, aki megtalálta elcsatangolt kedvencünket, azonnal értesíteni tud minket, így elkerülhetjük, hogy feleslegesen keressük órák hosszat az ebet az erdőben. Mindig legyen nálunk kedvencünk oltási kiskönyve, hogy ha bármilyen baj adódna, akkor a dokumentum az állatorvosok segítségére lehessen.

Fontos, hogy jól mérjük fel kutyánk erőnlétét és képességeit, különben a kirándulás könnyen szenvedésbe fulladhat. Amennyiben kutyánk nincs jó kondiban, öreg, túl fiatal, vagy kifejezetten rövidek a lábai, lehet, hogy nem fogja bírni a túrát. Épp ezért mindenképp ajánlott először felmérni, hogy mekkora távot képes megtenni ebünk, mielőtt kirándulni visszük. Igazítsuk a távot kedvencünk állóképességéhez, így elkerülhetjük, hogy túlságosan kimerüljön. Nézzünk utána a terep nehézségeinek, a rövidebb lábú kutyáknak ugyanis nagy kihívást jelentenek a meredek emelkedők és a sziklás hegyoldalak.

Védekezzünk a kullancsok ellen!

Az erdőknek van néhány kellemetlen velejárója, ilyen például a kullancs. Ezekkel a vérszívókkal a telet leszámítva minden évszakban számolnunk kell. A kullancsok ősszel is veszélyt jelent ránk, és ebünkre, mivel már nem tűz erősen a nap, ez az évszak pedig csapadékban gazdag, ami kedvez a vérszívóknak – írja a Kutyabarát.hu.

Manapság már többféleképp is védekezhetünk a vérszívók ellen, jó megoldás a kullancs elleni spray, kutyánk esetében pedig ajánlott speciális nyakörvet, cseppet, vagy tablettát használnunk, a lényeg az, hogy ebünk ne maradjon védelem nélkül a kullancsok ellen.

A kullancsot nem szabad félvállról vennünk, ugyanis nem csak az emberre, de a kutyákra is veszélyes betegségeket terjeszthet. A egyik legveszélyesebb betegség, amit a kutya elkaphat a kullancstól a Babesia Canis, melyet sokan csak „kullancsfertőzésnek” hívnak. Ez a betegség azért veszélyes, mert magas lázzal jár, és kedvencünk akár napok alatt belehalhat a fertőzésbe, ha nem kezeli időben állatorvos. A másik betegség a közismertebb Lyme-kór, mely az emberre is veszélyt jelenthet, ez ellen azonban embernek és kutyának is beadható védőoltás.

A séta végeztével épp ezért mindenképp ajánlott tüzetesen átvizsgálnunk ebünk bundáját, hogy megleljük az esetleges vérszívókat. Ezzel nem csak kedvencünket, de magunkat is védjük, hiszen a kullancs később kutyánk bundájából kiesve akár minket is megtámadhat.

Amennyiben kullancsot találtunk kedvencünkben, azt minél előbb el kell távolítanunk. Felejtsük el azonban az élősködő bekenését olajjal, zsírral, vagy bármi egyébbel, ugyanis ilyen esetben a kullancs bár tényleg megfullad, de közben beleköpi a fertőző anyagokat az állat sebébe. Az egyetlen járható út, ha csipesszel, vagy az állatpatikákban beszerezhető egyszer használatos kullancskanállal kihúzzuk a vérszívót. Ne ijedjünk meg, ha a kullancs feje beleszakad a sebbe, ez nem jelent veszélyt, ugyanis az állat szervezete kisebb gyulladással reagál, majd kilöki a vérszívó maradványait a testből.

Ebzárlat és vadászidény

Bár az ősz a legjobb évszak kirándulás szempontjából, sok veszély leselkedik ilyenkor kutyánkra az erdőkben, ugyanis országszerte ekkor van a legtöbb vadászidény, sőt a szarvasbőgés időszaka is szeptemberben kezdődik, így sok helyen kell számolnunk erdőlátogatási korlátozásra és ebzárlatra. Általában az erdészetek honlapjukon közzéteszik az aktuális információkat, legyen szó ebzárlatról, vagy vadászidényről egyaránt.

Mivel az ördög sosem alszik, jobb, ha mindent megteszünk kedvencünk védelmének érdekében. Erre a legjobb megoldás az, ha láthatósági mellénybe öltöztetjük kutyánkat, vagy speciális, színes, jól látható kutyaruhát vásárolunk neki, ugyanis így a vadászok kisebb eséllyel fogják összetéveszteni kedvencünket a vadállatokkal.

A kirándulás megtervezésénél mindenképp nézzünk utána, hogy célállomásunkon milyen szabályozások vannak érvényben, ezzel saját, és kedvencünk testi épségét is megóvhatjuk! Az eddig bejelentett szabályozások listája itt tekinthető meg.

Az erdészetek általában egységesen, októbertől szokták elrendelni az ebzárlatot területeiken, ennek a rókák veszettség elleni vakcinázása az oka.

Pórázon, vagy szabadon?

Amennyiben ősszel, erdőben kirándulunk, ajánlott inkább pórázon sétáltatni kutyánkat. Bár oktatással és törődéssel engedelmességre bírhatjuk kedvencünket, egy erdőben annyi új nesz és szag van, hogy kutyánk – vérmérsékletétől függően – akár el is szökhet tőlünk, a helyzetet pedig még nehezebb kezelnünk, ha meglát egy vadállatot, mivel ilyenkor sok esetben az ebek nem tudnak felülkerekedni ösztönükön, és üldözőbe veszik az állatot. Ősszel a vadászidény miatt is jobb, ha közel tartjuk magunkhoz kedvencünket, az ő védelmében.

Amennyiben mégis inkább szabadon sétáltatnánk kutyánkat, fontos, hogy néhány alap parancsszót megértsen és engedelmeskedjen is neki. A legfontosabb, hogy mindenképp képesnek kell lennünk visszahívni kutyánkat, nehogy elcsatangoljon, ezt általában a „hozzám” vezényszóval szokták megtanítani az állatnak. A „pfúj” vezényszó is igen fontos lehet, ha kedvencünk elhullott állatot talál, ugyanis a legtöbb esetben mire odaérnénk hozzá, már meg is ette, amit talált.

Így szabaduljunk meg a bogáncstól!

Az erdő növényzete igen sok bosszúságot okozhat nekünk, hiszen van néhány olyan fajta, mely annyira bele tud ragadni kutyánk bundájába, hogy szinte lehetetlen megszabadulni tőle. Ilyen például a bojtorjános koldustetű, és a bogáncs. Ne engedjük azonban, hogy a kirándulást elrontsa ez a kis kellemetlenség, ráérünk törődni a problémával akkor, ha már hazaértünk.

A bogáncs, és az egyéb ragadós növények nem jelentenek veszélyt kedvencünkre, csupán esztétikailag kellemetlen a jelenlétük. Ha kedvencünknek hosszú a szőre, készüljünk fel a hosszas tisztítgatásra, mivel a dús bundából nagyon nehéz eltávolítani a beleragadt növénydarabkákat. A kirándulás után, ha hazaértünk, sokat segíthet a tisztításban, ha samponos, vagy balzsamos vízzel átmossuk kedvencünk bundáját. Ezután töröljük meg, és kézzel, vagy fésűvel kezdjük el kiszedni a szőrbe ragadt növényeket.