116 szó az ország nyugati feléből, amit máshol nem értenek: te hányat ismersz?

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
116 szó az ország nyugati feléből, amit máshol nem értenek: te hányat ismersz?

Vannak olyan népnyelvi és regionális szavaink, amelyek az ország egyik sarkában ismertek, míg ha egy másik területről érkező meghallja őket, olyan érzése van, mintha nem is magyarul szóltak volna hozzá. Mivel a nyelv folyamatosan mozgásban van, változik, így régebbi és modern tájszavakat vagy tájjelegű szavakat is ismer mindenki a saját vidékéről, amit máshol nemhogy nem használnak az országban, de rá is kérdeznek a jelentésére. Most a Nyugat-Dunántúl, főleg Vas és Zala megye "érthetetlen" szavait, kifejezéseit és nyelvjárási sajátosságait szedtük össze.

A tájszó a nyelv olyan szava, amely nem található meg az írott és beszélt köznyelvben, csak egy vagy több nyelvjárásban, így fő jellemzője a területi kötöttsége. A nyugat-dunántúli, korábban nyugatinak nevezett nyelvjárás legszínesebb alcsoportjai az őrségi, hetési, göcseji, Mura vidéki, illetve a szigethelyzetű felsőőri.

A korábban nyugatinak nevezett, ma nyugat-dunántúli nyelvjárás néhány sajátossága:

  • Kiejtésében az erős fokú az l-ezés, vagyis az a jelenség, amikor "ly=ely" helyett „l”-et ejtenek (például milyen >> millän), gólya >> góla
  • A köznyelvi (írott) „l” szó végén, illetve hosszú magánhangzó után gyakran kiesik (például körülbelül >> körü(l)bälü, szállni >> szányi).
  • A köznyelvi „ú”, „ű”, „í” helyett elég általánosan rövid „u”, „ü”, „i” hangzik, (pl.: tűz >> tüz, víz >> viz, hűtő >>hüttö).
  • Magánhangzók között gyakran kettős mássalhangzó áll: tanittani, esső. A mássalhangzó a szó végén is megkettőződhet, ha a szóvégi szótag köznyelvi hosszú magánhangzót tartalmaz: tanít >> tanitt.
  • Általános még a palatalizáció, vagyis a kemény hangokat lágyan ejtik (írni >> irnyi, kalapja >> kalaptya, jön >> gyün, ahol a „gy” kissé „dzs”-be hajló, Burgenlandban a „gy” egészen „dzs”-vé válik (például gyerek >> dzsärëk); a "ty" "cs"-vé válik (pl. atya >> acsa). Nagyon jellemző rá a zárt ë hang.
  • Szókincs: Igen helyett gyakran a németből eredő ja szót használják. Jellemző a "semmittelen" értéktelen, sivár értelemben, a "faragó" a (ceruza) hegyező helyett. "Cellux" helyett a "tixó", "elszakít" helyett az "elszab" szavakat használják.
  • Kifejezések: nem becsukja az ajtót, hanem "beteszi az ajtót"
  • tűzhöz-tüszho
  • A v hang a köznyelvtől eltérően hasonul
  • Szótagzáró/szóvégi l kiesik és rövid marad az előtte lévő mássalhangzó: tanulta-tanuta, elteszem-eteszem reggel-regge, buszról-buszro/buszru
  • húsvét-huzsvét, gyorsvonat-gyorzsvonat, Vasvár-Vazsvár

A magán- és mássalhangzók hosszának elmozdulása is jellemző ezen a vidéken, például a "Takarittónő okossan kitörüli a hüttőt, de nem a fehérret, hanem a pirossat." Idősek használják még az úgynevezett diftongust is, amikor "jól" helyett "juól"-t vagy "szép" helyett "sziép"-et mondanak.

És hogy mely szavak és kifejezések érthetetlenek azoknak, akik az ország más vidékéről ékeznek ide? Íme egy lista ízelítőül:

  1. Ágyruha = ágynemű
  2. Baca = ostoba, hülye
  3. Banga = hülye, ostoba
  4. Barac = barack
  5. Báttya = nagybácsi
  6. Bejár = beáll (autóval)
  7. Benn = benne
  8. Betesz = becsuk (ajtót)
  9. Bólint / bólogat = szunyókál
  10. Bolondján van = rossz a hangulata
  11. Bosztohó = durva
  12. Büdösmargit = poloska
  13. Csekmet = bozótos, rendetlen
  14. Csepőtés = bozótos
  15. Csingál = lóg (korlátról)
  16. Csingavas = bicikli támasztó vas
  17. Csiszál = dörzsölve simogat
  18. Csösszen = súrlódik valaminek a felületén
  19. Döglik = lustálkodik
  20. Döher = kövér
  21. Döndörej = kövér
  22. Egyes gyerek = egyke
  23. Egyszerre = rögtön, azonnal
  24. Elmehetsz vele = meg fogod bánni
  25. Épül = építkezik
  26. Észér = pénzsóvár, kapzsi
  27. Faragó = hegyező
  28. Fekvőbirtok = lusta
  29. Felbont (ágyat) = megágyaz
  30. Férfigyerek = fiú
  31. Fókodik = szárad, de még nedves (ruha)
  32. Fosztorgat = szorongat, ruhájától megfoszt
  33. Fönek = felfelé
  34. Fölfújhatod = meg fogod bánni
  35. Gabna = gabona
  36. Gaborgyás = rossz a hangulata
  37. Gavics = kavics
  38. Gebula = betegség, megfázás
  39. Geggyül vkit = gondoskodik vkiről (főleg gyerekről)
  40. Görög = ivarzik (főleg disznó)
  41. Grábla = gereblye
  42. Granatér = krumplistészta
  43. Gyoha = pocak
  44. Gyömbül = begyömöszöl
  45. Győtény = szulák, hasonló gyomnövény
  46. Hángedli = előke (kisgyereken evés közben)
  47. Hébér = lopó(tök)
  48. Hömbölödik = legurul
  49. Iperedik = felnő
  50. Ízvíz eszű = buta
  51. Kágyilló = meztelen csiga (van, ahol kágyula vagy gágyu)
  52. Kakashinta = mérleghinta
  53. Kehe = betegség, megfázás
  54. Keta = nyomi
  55. Kicsinyesként = apránként, fokozatosan
  56. Kifütt = felfűt (házat)
  57. Kiimporít = kizavar, kiparancsol
  58. Kiszab = kitép
  59. Köped = hámlik
  60. Köpeszt = hámlaszt
  61. Köszönt neki = köszön neki
  62. Kukorékol = korán ébren van
  63. Kulló = négykerekű háztartási szekér
  64. Kutymorog = emésztő hangot ad ki
  65. Külömbgyebb = különb
  66. Lánygyerek = lány
  67. Leginnye = barátja, fiúja
  68. Lenek = lefelé
  69. Leppül = legyez, integet, mutogat (főleg függőlegesen)
  70. Majorság = baromfi
  71. Majrévas = kapaszkodó (autóban)
  72. Málna = szörp
  73. Maradatlan = izgő-mozgó
  74. Megcsiccsen = megsavanyodik (bor)
  75. Megfejbekül = fejbe vág
  76. Meggyalogol = kiengesztel, bocsánatot kér
  77. Meg van mekkenve = elbambult
  78. Mindenegyi = mindegyik
  79. Napos napja = pontos évfordulója, ünnepe
  80. Ne légy fa = ne légy érzéketlen
  81. Nem érte benn az írás = évvesztes
  82. Nődögél = lassan nő
  83. Nyénnye = nagynéni
  84. Ökörborgyu = nagyon hülye
  85. Ölömbül = tombol, ordítozik
  86. Öregje = vminek a nagyobb példányai (pl. krumpli)
  87. Palánt = palánta
  88. Palántol = palántát ültet
  89. Passog = pislog
  90. Pazul = pazarol
  91. Pekedli = ételtartó
  92. Pelyvakutyó = szénáskamra, pajta
  93. Pencizik = lefekszik
  94. Pisztergál = piszkál
  95. Porozinkó = császármorzsa
  96. Préshurka = disznósajt
  97. Prezbors = disznósajt
  98. Rajt = rajta
  99. Rempül = szid
  100. Srácca = barátja, fiúja
  101. Szárogat = szárít
  102. Szárogató = szárító
  103. Szegényem = szegénykém
  104. Szétposszan = kipukkan, szétfröccsen
  105. Tartatlan = nem kitartó
  106. Telázsi, stelázsi = polc (spájzban, konyhában)
  107. Tele van a valoga = nagyon részeg
  108. Tergyeget = legyez, integet, mutogat (főleg vízszintesen)
  109. Tészta = sütemény
  110. Tixó = cellux
  111. Topa = nyomi
  112. Vicsorog = vigyorog
  113. Villanyáram = villany, áram
  114. Vindő = zsíros bödön
  115. Viribül = későn ébren van
  116. Zsindő, sindő = cserép, zsindely

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

tájszavak

nyugat-magyarország

nyugat-dunántúli nyelvjárás

nyelvjárás

zala megye

vas megye