Bakancslista: 7+1 káprázatos dunántúli botanikus kert, amit kár kihagyni tavasszal

Magyarország vidékein összesen 34, szebbnél szebb arborétumot találni. A hazai botanikus kertek növényállománya jellemzően nem homogén: akár kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Jellemzően többféle céllal alakítják ki ezeket a különleges kerteket: ritka, máshol honos fajok bemutatására, veszélyeztetett fajok megmentésére, tudományos vizsgálatok és oktatás céljára. De a hazai arborétumok remek túracélpontok is, hiszen pláne ilyenkor tavasszal, egy-egy napsütéses hétvégén keresve se találunk üdítőbb programot, mint virágzó liliomfák között sétálni. Most 10 káprázatos dunántúli oázist mutatunk be, ahová tavasszal is érdemes kilátogatni:

Tulipánmánia a Vácrátóti Arborétumban

A gondozott parkot a Sződ-Rákos-patak szeli ketté, tavacskák láncolata húzódik számos romantikus zuggal, hidacskával, szigettel, műromokkal. A kertet ösvények hálózzák be, és az egzotikus növények bemutatását szolgáló trópusi pálmaház és a kaktuszház sem hiányozhat.

Az ország egyik leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjét Vigyázó Sándor gróf alapította, aki maga is értett a növényekhez. A 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. A 27 hektáros kert hatalmas területén 13 ezer fajta növény él: 3100 fa árnyában hűsölhetünk, a sziklakertben pedig az alpesi virágok pompás kavalkádjában gyönyörködhetünk.

Nyitva tartás:

• Szabadtéri gyűjtemények:
• március 1. – november 1. minden nap: 8:00 – 18:00
• november 2. – február 28. minden nap: 8:00 – 16:00

Pazar virágözön a Gerecse kapujában- az Agostyáni Arborétum

Budapesttől alig egy órára, Tatától mindössze hét kilométerre, a Bocsájtó-völgyben található a Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében ez a 30,5 hektáros arborétum. Több százféle fafaj él itt, amelyek legidősebbjeit (szlavóntölgy, vörösfenyő) még az Eszterházy család telepítette 1912-ben. A páratlan kertet az év bármely szakaszában érdemes körbe sétálni, ugyanis különleges növényvilága minden évszakban tartogat meglepetéseket. Megközelítése gyalogosan, kerékpárral, autóval és tömegközlekedéssel is lehetséges, családdal, barátokkal és kutyával is látogatható, a nemrégiben felújított kulcsosházban pedig meg is aludhatunk.

Nyitva tartás:

• Csütörtökön és pénteken: 9.00 – 16.00
• Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon: 10.00 – 17.00
• Hétfőn, kedden és szerdán: ZÁRVA
• Kutyabarát hely vagyunk, a szabályok betartásával (póráz, szájkosár, gyűjtőzacskó)!

Virágszőnyeg a Zirci Ciszterci Arborétumban

A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület, amely egykor III. Béla vadaskertje volt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is.

A 20 hektáros terület Magyarország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét rejti; öt kontinensről mintegy 600 fa- és cserjefaj él itt. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor található, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették. Itt található az ország egyik legöregebb tölgyfája is, egy 400 éves kocsányos tölgy.

Tavasszal is érdemes ellátogatni ide, hiszen ilyenkor igazán szép a parkon keresztülfutó Cuha-patak két oldalán látható, védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa sem utolsó.

• Nyitva tartás: hétfőn zárva, kedd-vasárnap 9:00 – 17:00 óráig.

Nagy öregje egy 170 éves libanoni cédrus – az Alcsúti arborétum

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyen megközelíthető a 811-es főútról. Az angolparkot József nádor építette a Váli-völgy szépséges szívében. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott. Az itt álló nádori klasszicista kastélyra, ami Pollach Mihály tervei alapján épült, ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet.

Az egykori kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. A közeli Csaplári erdőben található Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de érdemes megnézni az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsort is.

Áprilisban a természet feléled és kivirágzik, a vándormadarak is megérkeznek. Az arborétumban a kirándulók találkozhatnak tőkés récékkel, bütykös hattyúkkal, melyek áprilistól- júniusig hazánkban költenek. Áprilisi hónapban virágoznak nyírfélék, platánfák, török mogyorók, nárciszok, gyöngyikék. Az Alcsúti Arborétumban a nárciszok és tulipánok sokasága április végéig várja a látogatókat. Az arborétumi séta közben különféle virágcsoportok sokszínűségében gyönyörködhetünk, többek között az alábbi fajok láthatóak az Arborétumban: Bogláros szellőrózsa, Odvas keltike, Pettyegetett tüdőfű, Szártalan kankalin, Salátaboglárka, Hunyor, Ibolya, Májvirág.

Nyitva tartás:

• MÁRCIUS 1 – SZEPTEMBER 30.
• Minden nap
• 10:00 – 18:00
• OKTÓBER 1 – FEBRUÁR 28.
• Csütörtöktől vasárnapig
• 10:00 – 16:00
• (hétfő, kedd, szerda zárva)

Tavaszi virágszőnyeg a város határában - a Kámoni Arborétum

A szombathelyi füvészkert, merthogy régen így hívták az arborétumokat, első fáit még Sághy Mihály ültette 1860-ban, az ő munkáját vitte tovább a fia, aki tőle örökölte a növények iránti érdeklődését. A háború során a kámoni kert 2/3 része elpusztult, ezután az Erdészettudományi Egyetem vette át az arborétum gondozását. Ez idő alatt gyarapodott 4 hektárról 20 hektárra a hatalmas kert területe, majd 2010 és 2011 között zajlott az arborétum teljes rekonstrukciója. Ekkor bővült az itt található növényállomány 21 ezer új egyeddel, így elérve mai, színpompás külsejét. Tavasszal rengeteg hóvirág és tőzike várja a látogatókat, míg a felújított ösvények sétára, a kihelyezett padok pedig pihenésre és gyönyörködésre hívogatnak. Különösen látványos a növényzet a tavaszvégi hónapokban. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye az év minden időszakában látogatható.

Nyitva tartás:

• Április 16 - szeptember 30. 09.00 - 19.00
• Október 1 - április 15. 09.00 - sötétedésig

A zalai zölderdőben – a Csácsbozsoki Arborétum

Zalaegerszeg keleti határában, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható, ez a Csácsbozsoki Arborétum. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.

Egykor a zalavári apátság birtoka volt, melyet már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelyeként tartottak számon. Később, 1945-ben állami tulajdonba került, a zalaegerszegi erdészet kezelésébe. A második világháború alatt a lucfenyves nagy részét hadicélra kitermelték, helyére lucfenyőt, továbbá 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. Itt hoztak aztán létre egy 16 jegenyefenyő fajból álló kísérleti területet, ahol az egyes fajok ültetési hálózatának és növekedésének összefüggéseit vizsgálták. A 42 hektár bekerített kertet 750 hektárnyi erdő veszi körül.

Az arborétumban a védett növényfajok közül megtalálható egyebek mellett a szálkás pajzsika, a szártalan kankalin, a turbánliliom, a farkasboroszlán, a ciklámen, a pirítógyökér, a kétlevelű sarkvirág, a tavaszi tőzike, továbbá számos madársisak és nőszőfű faj.

Nyitva tartás:

• Április 1-jétől szeptember 30-ig szombaton és vasárnap, továbbá ünnepnapokon 9-19 óra között
• Október 1-jétől november 15-ig szombaton és vasárnap, továbbá ünnepnapokon 9-16 óra között.

Igazi varázskert, lombkoronaösvénnyel - a Jeli arborétum

Az ország egyik legcsodálatosabb arborétuma Vas megyében, Kám település mellett található. Európa egyik legszebb botanikus kertjének alapjait gróf Ambrózy-Migazzi István tette le 1922-ben. Az arborétum azóta folyamatosan bővül, jelenleg több mint 100 hektáron terül el. A parkban található a fenyő-, a nyír-, a csarab- és a híres Rhododendron-gyűjtemény, a maradék terület erdei fenyvesre és tájövezetkre különül.

A Jeli Varázskertben már lombkoronasétány is vár, de a leghíresebb attrakciója mégis az áprilisi-májusi rododendron-virágzás. Ilyenkor hetekre virágba borul az egész arborétum: a teljes park területén több mint 300 rododendron-változat található, több ezer példányban.

Az idei évben a csúcsvirágzás május 10-20 között várható, amikor a korábban nyíló lombhullató fajok együtt virágoznak az örökzöld, nagyvirágú havasszépékkel, azaz Rhododendronokkal.

Nyitva tartás az elkövetkezendő időszakban:

• Április 1.–április 30.
• Hétköznap 8–15 óráig
• Hétvégén 8–17 óráig
• Húsvét, április 2–5.: 8–17 óráig
• Május 1.–május 30.
• Mindennap 8–17 óráig

Pécsi oázis: Pintér-kert Arborétum,

A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben találjuk. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta. A pécsi Tettye városrész nem véletlenül vált a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelyévé. Gyönyörű kilátás nyílik ugyanis innen az ország egyik legszebb városára. A látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva járhatják körbe az arborétumot, ahol a kerti tó és a különböző kőszobrok mellett több mint 30 féle védett növényfaj található, melyek között még olyan különleges mediterrán fajokat is megtalálhatunk, mint az arizoniai ciprus és a gránátalmafa. Az arborétum közepén álló, korábban Pintér-villa jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának központjának ad otthont.

Nyitva tartás:

Március 16 - október 31.:

• Hétfőtől csütörtökig: 8.00-16.00
• Péntek: 8.00-13.30
• Szombat, vasárnap és ünnepnapokon: 10.00-18.00

November 1 - március 15.:

• Hétfőtől csütörtökig: 8.00-16.00
• Péntek: 8.00-13.30

Címlapkép: Getty Images