Hatalmas bajban a legendás vidéki színházak: agyoncsapták őket a horror rezsiárak

Kezdjük egy pozitív példával, a Pécsi Nemzeti Színháznak ugyanis szerencsés módon az idei szezonban egy napra sem kellett bezárnia. Ahogy Lipics Zsolt igazgató a HelloVidéknek elmondta, a fűtést a hőerőműtől kapják, ahol nem gázt, hanem biomasszát égetnek. Így a pécsi színházban az energiaárak drasztikusan nem is nőttek. A villamos energia ára ugyan emelkedett, de így is 25 százalékot sikerült megtakarítaniuk - olyan intézkedésekkel például, hogy LED-es izzókra cserélték a hagyományos fényforrásokat.

Talán a legkülönlegesebb fejlesztésünk, amit nem tudom, hogy más színházak alkalmaznak-e, hogy napelemet szereltetünk fel a tetőre. Ez a közeljövőben a napközbeni fogyasztásunk 20-25 százalékát fogja fedezni. Óriási az intézményünk, 200 dolgozóval, és vannak délutáni előadásaink, csak ez az egy fejlesztés rendkívül sokat fog segíteni. Az energiafelhasználásunk tetemes részét a reflektorok teszik ki. Egyelőre sajnos a hagyományosból van több, ez is forrás kérdése, hogy mikor tudjuk lecserélni őket energiatakarékosra. A napelemet akkor is nagyon hasznosnak tartom, ha az áram ára netán visszaáll a drasztikus emelések előtti szintre. Június végére ez a beruházásunk megvalósul, és a következő évadban már jelentős mértékben be tud majd segíteni.

- tette hozzá Lipics Zsolt, aki azt is elárulta, hogy a takarékoskodásban segítette őket az is, hogy hétfőn szünnapot tartanak. Ezen az egy napon mindent le tudtak kapcsolni. Télen a fűtésen is sokat spóroltak, lejjebb tekerték pár fokkal, úgy, hogy a dolgozók ne fázzanak meg, de kevesebb előadást is tartottak. De így is bőven túlteljesítették a „normát”:

Nekünk nemzeti színházként 280 előadást kötelező tartanunk, és 80 ezer nézőt kell bevonzanunk. Mind a két számot így is tudtuk teljesíteni, összesen több mint 300 előadást tartunk/ tartottunk, és több mint 80 ezer néző látogatott el hozzánk.

95 százalék fölött van a látogatottság Pécsen

Ahogy a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a Hellovidéknek elmondta, a covid-járvány évei alatt ők sem nyithattak ki, ám amikor 2021 júniusában újra tarthattak előadásokat, már maszkban lehetett színházat látogatni, özönlöttek hozzájuk a nézők:

Minden elképzelésemet felülmúlta, nem gondoltam, hogy ekkora vágy és igény mutatkozik a színházi élményére. A következő évadunkat már úgy indítottuk, hogy ismét árultunk bérleteket. A régi bérlettulajdonosok szinte kivétel nélkül visszatértek hozzánk. Viszont a bérletesek számának emelkedése megtorpant, mert a bizonytalan időszakban sokan úgy döntöttek, hogy inkább egyesével vásárolnak jegyeket. Ennek ellenére a tavalyi és az idei évadunk is remekül sikerült. Noha ez egy kulturális intézmény, ahol élményt adunk az embereknek - a számok ezt nem mindig tükrözik. Talán a legbeszédesebb adatunk, hogy a pécsi színháznak 95 százalék fölött van a látogatottsága. Van is egy pletyka a városban, hogy ha nincs ismerősöd a színházban, akkor nem tudsz jegyet szerezni, ami remek érzés az egész társulatnak.

- közölte Lipics Zsolt, aki még hozzátette:

A takarékoskodáshoz az is hozzátartozik, hogy az operát most sajnos egy kicsit vissza kellett fognunk, mert ez a legköltségesebb műfaj. Nemzeti színházként kötelességünk a műfajt műsoron tartani. A kamaraszínházban bemutattunk egy meseoperát, elsősorban gyerekeknek, de a felnőttek is nagyon élvezik a Jancsi és Juliskát. Táncszínházi előadásaink is vannak, ezt minden alkalommal a Pécsi Balettel valósítjuk meg.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan és mennyire lehet vidéken egy színházat nyereségesre kihozni. Lipics Zsolt kérdésünkre elmondta:

A likviditásunkat így sikerült megőrizni. Ez egy nonprofit kft., nem is opció, hogy nyereséget termeljünk. Veszteségesek lettünk, de bízom benne, hogy ezt majd sikerül korrigálnunk. Pályázati forrásokra várunk, reménykedünk, hogy a segítségünkre lesz a minisztérium. A minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés is óriási terhet rótt ránk, de más intézményekre is, de igyekszünk olyan műsorpolitikával előrukkolni a következő évadban is, hogy a nézők változatlanul kíváncsiak legyenek ránk.

Kell-e elbocsátani dolgozókat? Milyenek a vidéki színházi fizetések?

Ahogy a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a HelloVidéknek elmondta, fluktuáció mindig van egy ekkora munkahelyen, most is lesz, de nem jelentős. Csatlakoznak újak is, lesz, aki elhagyja a társulatot, de ez is még kialakulóban van:

Azt érzem, hogy egyre többen becsülik meg azt, ami van, egyre többen ragaszkodnak a munkahelyükhöz. Az a legutolsó, hogy elbocsátásokban gondolkozzam, de sajnos ez sincs kizárva.

A fizetések kapcsán a pécsi színház igazgatója elárulta, hogy bár ez munkakörönként változik, nagyon sok dolgozójuk van minimálbéren:

Viszont az előadásaink sikerességének a fényében tudunk premizálni, szinte mindenkit. Minden erőmmel azon dolgozom, hogy előteremtsek plusz pénzeket. Arra törekszünk, hogy mindenkinek a fizetését a minimálbér fölé emeljük egy elvárható színvonalra, de ehhez sokkal több pénzre lenne szükségünk. Ez egy kényes terület, mert nagyon speciális szakmák vannak a színházban, amikkel máshol nem is tud valaki elhelyezkedni. Illetve nagyon nehéz új szakembert szerezni. Nagyon empatikusan kell kezelni ezt a területet. Amikor sok munkánk van, sok előadásunk, sikeresen működik a színház, nagyjából megnyugtató módon tudnak keresni az emberek, de összességében a kulturális területen alacsonyabbak a fizetések, mint az üzleti szférában.”

A pécsi nemzeti színház évadterve még nem publikus, mert nem tudják, hogy milyen pénzügyi tervvel tudnak nekivágni:

Sajnos nem tudunk úgy tervezni, mint békeidőben. Kénytelenek voltunk menet közben elhalasztani egy bemutatónkat, ezért óvatosabban tervezünk, mint bármikor. A tervek szerint június 10-én, az évadzáró napon fogom nyilvánosságra hozni az évadtervet, amikor ismét egy erkélykoncerttel kedveskedünk a nézőknek a Színház téren. Hangsúlyozom, hogy terv, mert csak bízhatunk abban, hogy meg is tudjuk valósítani. De fel vagyunk készülve, ismét betérdelünk a startgépbe, és ha látjuk, hogy elindulhatunk azokkal a tervekkel, amiket megálmodtunk, akkor el is indulunk. Kevesebb bemutatót fogunk tartani, hogy mennyivel, azt még nem tudom. Minden pénzfüggő. Az infláció nyilván a közönséget is érinti, ami most még olyan nagyon nem gyűrűzött be hozzánk, nem tapasztalom, hogy visszaesett volna az érdeklődés meg a látogatottság. Nagy örömömre a nézőknek csak a töredékét érdekli a jegyár. Nagyon kevesen nem vesznek jegyet azért, mert drágának tartják. De nem vagyunk egyforma anyagi körülmények között, nagyon bízom abban, hogy jövőre a nehéz időkben az élményekre ugyanúgy szükség lesz, mint eddig. A színház örök, soha nem fog megszűnni, nincs olyan erő, ami ezt el tudná tiporni. De ilyenfajta nehézségekkel talán még soha nem álltunk szemben. De ez elmondható a társadalomra és a gazdasági életre is. Addig örüljünk, amíg nálunk nincs háború, bízom benne, hogy egyszer minden újra fellendül, és ismét eljön a Kánaán.

Végezetül azt is megtudtuk, hogy Pécsen is rákényszerülnek valamilyen szintű áremelésre a jegyek és a bérletek tekintetében is. Ez minden évben így van, de ezen nem szokott múlni a látogatottság, a nézők ezt elfogadják.

Vidéken ezt nagyon óvatosan kell csinálni, mert vékonyabb az a réteg, amelyik meg tudja fizetni a magasabb jegyárakat. Budapesten egy 10-15 ezer forintos jegyet is megvásárolnak, ha olyan sztárok játszanak egy darabban, de vidéken nem lehet nagyon sok pénzt elkérni egy jegyért. Nálunk a Chicago című szuperprodukciónk legmagasabb jegyára 5900 forint. Sokak szerint ez egyáltalán nem sok. Úgy vagyok vele, hogy azt szeretném, ha minél több emberhez eljuthatnának az előadásaink, ezt még talán egy vékonyabb pénztárcájú ember is megengedheti magának. Ma már egy mozijegy is 2500 forint, és a kettőt nem lehet összehasonlítani. A Chicagóban több, mint 100 ember dolgozik összesen. Amit a következő évadban biztosan be fogunk mutatni, az Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettje, a kamaraszínházunkban pedig készülünk egy bájos családi musicalre, a Rozsda Lovag és a kísértet címmel.

- tette még hozzá Lipics Zsolt.

Volt idő, amikor nagykabátban próbáltak: szezon az Egri Gárdonyi Géza Színházban

A Pandémia-sújtotta időszak után épp’ hogy csak kezdtek magunkhoz térni az Egri Gárdonyi Géza Színházban is, az év végére sikerült teljesíteniük a bevételi előirányzatukat, amikor jött a rezsi-válság. Az egri önkormányzat határozata nyomán január 2-től március 15-ig színházépületük zárva tartott, költségvetési hiányunk mellett ez eredményezte, hogy műsorváltoztatásra kényszerültek.

Két, évadunkba beemelt produkció próbái tánctagozatunk próbatermében, nagykabátban zajlottak. „Petőfi-200 a „XXI. század költője” címmel irodalmi összeállítás készült, melyet főként iskolákba vittünk el. Bűvös virág – Madách 200 - c. előadásunkat a nyitás után, nagyszínpadunkon mutattuk be.

- közölte a HelloVidékkel az egri színházvezetés. Akik azt is belátták, hogy a jelenlegi rezsi-költségek mellett segítség nélkül nem megy a fennmaradás.

Csak reménykedni tudnak abban, hogy a következő fűtési szezonra rendeződik a rezsiárak kiugró emelkedését okozó helyzet.

Nagyon sokat ártott a színháznak a kényszerű bezárás

Az egri színházban a pandémia következményeként már morzsolódtak le nézők, de a kényszerű bezárás, a bizonytalanság, s a műsorváltoztatás is nagyon sokat ártott:

Esetünkben az is, hogy városunk polgármestere nyár végén bejelentette a sajtóban: októbertől bezárunk. Sok nézőnk mondta le ennek következtében az eltetetett bérletét. A közgyűlés döntése értelmében csak januártól zártunk ugyan be, de bérletes nézőket veszítve.

- tették hozzá Egerben.

Komoly a baj – ipari fogyasztók lettek a színészházakban élő művészek

Az egri színháznál is rákérdeztünk a bérekre, ahol elárulták, a pécsihez hasonlóan a társulat 80-90 %-ának munkabére a besorolása szerinti bérminimumon van, úgy művészeik, mint az egyéb munkatársak esetében.

Égető problémánk, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a színház telephelyeként működő színészházunk az energiaszolgáltatóknál az ipari fogyasztó kategóriába került, következésképp az ott lakók számlái sokszorosára növekedtek. Több esetben előfordult, hogy művészünk béréből nem is kerülhetett levonásra a teljes rezsiköltség, mivel a kötelező szociális bért ki kellett fizetni számára. Eleddig semmilyen lehetőséget nem találtunk a helyzet orvoslására. Tudomásunk szerint más, színészházzal rendelkező teátrum is ugyanilyen gondokkal küzd.

- közölték Egerben.

Heves nem a leggazdagabb megye, a jegy-és bérletárak kialakításánál ezt is figyelembe kell vennie a színháznak. 2017-óta nem emelkedtek áraik, most azonban rákényszerülnek arra, hogy mintegy 15%-os emelést hajtsanak végre.

Jövő évadban Egerben reményeik szerint újra a műfajok sokszínűségét kínálhatják nézőiknek, színpadra állítva azokat a közönség által nagyon várt produkciókat is, amelyek a kényszerű körülmények miatt elmaradtak.

Májusban az idei évi állami támogatás még nem érkezett meg: a szombathelyi WSSZ

Nem egyszerű évet zárt a szombathelyi színház sem, csak a távhő díja 12,5-szerese lett a tavalyinak (?!). Napi szinten a ház melegen tartása 500 ezer forintjukba fájt, úgy is, hogy jobbára csak temperálásra használták a fűtést. Nem volt melegük – hangzott el a Weöres Színház múlt heti évadzáró sajtótájékoztatóján. A decemberi-januári leállást nagyon megérezték. Bár az idei őszi és tavaszi évad legalább Covid-mentes volt, betegség miatt így is sok teltházas előadás maradt el.

Tóth András gazdasági igazgató a sajtótájékoztatón elmondta: a szombathelyi Weöres Sándor Színház történetében az első veszteségesre tervezett év 2023 – és ezt a tervet valószínűleg tartják. Csak a megnövekedett energiaárak 50 milliós pluszkiadással járnak. Ahogy fogalmazott, ez van, a rendkívüli helyzethez kellett igazítani a működést. A megoldás: „csináltunk egy olyan költség-megtakarítási tervet, ami a jövőt is befolyásolja, külső körülményeket is figyelembe veszi.”

Állami támogatásra várva…

A szombathelyi színház, sok más vidéki társulattal egyetemben közös fenntartásban működik: az állam és város közösen finanszírozza. A probléma azonban adott, május van, az idei évi állami támogatás azonban még nem érkezett meg. Szabó Tibor jelezte a sajtótájékoztatón: a szakminisztérium és az önkormányzat által megkötött hároméves szerződés decemberben lejárt, az új szerződés két évre, 2024 végéig szól, a korábbival megegyező – vagyis évente mintegy 300 millió forint – központi támogatással. Az új szerződés a miniszteri ellenjegyzésre vár – a remények szerint ez hamarosan megtörténik.

A szombathelyi megoldás

A szombathelyi művészeti tanács a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel tervezte meg a következő évadot, de a legfontosabb szempont, hogy a nézőben ne maradjon hiányérzet: olyan kiállítású, olyan minőségű előadások szülessenek, amelyeken nem látszik, hogy szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat.

1. Kevesebb bemutató: az állami és a városi támogatás összege egy fillérrel sem nő. Muszáj lesz a jövőben is meghúzni a színháznak a nadrágszíjat. Kevesebb be-mutatóra kerül sor: 6 premierjük lesz.

2. Kevesebb színész: a színészek létszáma 20 fő lesz, ami nem rendkívüli a színház történetében, hiszen a megalakuláskor is 19-20 fővel indultak. Négyen távoznak a társulattól: Avas Attila, Keller-Dénes Emőke, Major Erik és Róbert Gábor. Igyekeznek minden darabot saját erőből, saját színészekkel megoldani, két elő-adáshoz hívnak majd főiskolai hallgatókat.

Önálló stílus, méltányos jegyárak

Megújulás nélkül nem tud működni egy társulat. Szabó Tibor igazgató azt szeretné, ha a színház egy saját profilt tudna létrehozni, melyben kiemelt szerepet kap a testtudatosság és a zene. Továbbra is fontosnak tartja a színházlátogató és színházat értő fiatalok kinevelését.

A Covid-időszakot ők is megérezték, emellett megváltoztak a nézői szokások is. A világ-járvány előtti időszakban még ugyanolyan arányban keltek el a jegyek és a bérletek. A 2022-es évben a bizonytalan helyzetben sokan nem akartak elköteleződni. Ez azt eredményezte, hogy a tavalyi évben már két és félszer annyian váltottak jegyet, mint bérletet.

Egyértelműen látszik egy másik tendencia is, az elmúlt évben 30%-kal nőtt az online vásárlások száma. Örömteli változás, hogy egyre nagyobb számban jelenik meg a színház nézőközönségében a közép-korosztály (30-45 évesek), az ő létszámukban is erős növekedés van.

Bár az infláció a szombathelyi színházat sem kerüli el, kedvező jegyárakkal, bérletárakkal igyekeznek a színházba csalogatni a nézőket. A jegyárak a régiek maradnak, a bérletek még kedvezőbbé válnak, egy bérletes előadás leosztva 2600 Ft-ba kerül majd, ezen túl a bérleteseik kedvezményeket is kapnak a karneválra és a bérleten kívüli előadásokra. A diákjegy ára is marad.

Kísérletképpen dinamikus árazást vezetnek be a Pál utcai fiúknál: nem lesz rá fix ár, kereslet-kínálat alapján állapítják meg.

Emellett a kiemelt előadásokon magasabb jegyárakat kérnek majd. Elsősorban zenés nagyprodukcióknál, ami színész- és technika- igényes.

Rákérdeztünk arra is, hogyan alakultak a nézőszámok az elmúlt években:

• 2020-ban (Covid-19 miatti csonka évben): 21 ezer fizető nézőjük volt.
• 2021-ben (Covid-19 miatti csonka évben): 22 ezer nézőjük volt.
• 2022-en sikerült a színháznak megdupláznia a nézőszámot: 40 ezer nézőjük lett.

A nézőszám-változáshoz hozzátartozik, hogy a Covid előtti időszakban azért a Weöres Sándor Színház ennél is jobban teljesített, akkor a látogatói szám 50-60 ezer főre is fel-ment. Ugyanakkor, tette hozzá Szabó Tibor, az idei évadban 21 előadást kellett elhagyni betegség miatt, köztük 7 teltházasat, ez önmagában legalább 2000 nézőt jelentett.

A karácsony és újév közötti, valamint a januári energiaválság miatti kényszerszünet okán is sok látogatót vesztettek. A két ünnep a színházak életében csúcsszezon, másrészt sokan karácsonyra színházjegyeket ajándékoznak, amit jellemzően januárban váltanak be. Idén azonban a takarékoskodás jegyében ez kimaradt.

Jó hír viszont: ha minden jól megy, a jövőre nézve nem terveznek már a fűtés miatti leállást. A 2023-24-es szombathelyi színházi évadjuk teljes, részletes repertoárja IDE kattintva érhető el.

Folytatás következik…

Címlapkép: Getty Images