Vasszörnyek mérik össze erejüket a Hajdúságban: ezt a programot nem érdemes kihagyni

Tomboló lóerők

Még az a szerencse, hogy az agrárfórumot péntekre tették a rutinos szervezők, a traktorhúzó "flúgos" futamokat pedig szombat-vasárnap bonyolítják, ellenkező esetben ugyanis a tanácskozásra egybegyűlt agrárszakemberek aligha hallották volna egymás hangját a vasszörnyek harsány tombolásától. Az Amerikából indult Tractor Pulling Európa több országában nagy sikert arat ma is, főleg Hollandiában, Dániában, Németországban, Ausztriában és Olaszországban. Magyarországon immár huszonhárom éve Hajdúböszörmény képviseli az Európai Traktorhúzó Szövetségben hazánkat. Az Olaszországból érkező súlypadot a 100 méteres versenypályán a legerősebb traktor tudja csak végighúzni és a második húzásban a 25 tonnára terhelt súlypad pályán történő végighúzása különösen nehéz feladat. Ez a verseny a lóerőkről, a motorok teljesítményéről, a traktorosok ügyességéről, mindemellett pedig a traktorok látványáról, szépségéről, nagyságáról és hangerejéről szól. Több kategóriában versenyeznek a külföldi traktorok, Heavy Modified, Light Modified, Superstock és Mini Modified kategóriákban. Mindemellett a magyar amatőr traktorhúzó versenytraktorok is részt vesznek a Nemzeti Amatőr Traktorhúzó Bajnokság futamain. A verseny lényege: az győz, aki a súlypadot a leghosszabban tudja végighúzni a pályán.

Bátorított a miniszter

De a látványról ideje visszakanyarodni a tartalomra, hiszen az agrárium szereplőinek az idei esztendő is kínál megvitatni való témát bőven. Nagy István agrárminiszter például arról beszélt a fórumon, hogy ha a következő generáció belátja azt, hogy úgy, ahogy apáink csinálták, nem lehet, akkor máris tett a fiatal egy nagy lépést a jövőbe vezető úton.

Ha nyitottá válunk arra, hogy az új kihívásokra új válaszokat adjunk, akkor máris előrébb leszünk. Ha belegondolunk abba, hogy a COVID járvány milyen új élethelyzetet teremtett, hogy az évszázad aszálya milyen kihívások elé állított minket, vagy itt van a szomszédunkban dúló háború generálta energiaválság, ezek mind mind új fajta válaszokat kívánnak meg tőlünk. Mert lehet, hogy a féláron mért ukrán búza, kukorica vagy méz nem közvetlenül hozzánk érkezik, viszont kiszorít minket a hagyományos piacainkról. Ilyen körülmények között hogyan tudjuk megvédeni Európa belső piacait? Ne feledjük, hogy békeidőben az ukrán gabona és méz hagyományosan nem az európai belső piacon talált vevőre. Az EU-nak abban kellene segíteni, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a hagyományos piacaikra tudjanak eljutni. Lehetőség szerint minél messzebb az európai uniós piacoktól. Legyen mód az északi és/vagy a déli tengeri kikötőkhöz eljuttatni ezeket az árukat, hogy azután Észak-Afrikában vagy az Arab félszigeten megtalálják a hagyományos vevőiket

– fogalmazott a miniszter, majd pedig a hazai és az európai uniós források felhasználásának a mikéntjét taglalta. Kiemelte: a Magyar Kormány az uniós forrásokhoz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít. Így háromszor annyi forrás jut mezőgazdasági beruházásokra, mint a megelőző hét évben.

Csökkenő árak

Az állattenyésztés helyzetét taglaló kerekasztal beszélgetésen Szabó Miklós, a víziszárnyas ágazatban piacvezető Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója azzal kezdte, hogy a baromfinál az önköltség szerkezete három fő tételből (takarmány, energia, munkabér) tevődik össze.

Jelenleg csökkenő ártendencia van a baromfinál, a vevők a kereskedelmi láncokon keresztül nagy nyomást helyeznek ránk. Ezért sem lehet előre megmondani, hogy az ágazat jövedelmezősége idén jobb lesz-e, mint a tavalyi volt. Szeretnénk, ha ez kiszámíthatóbb lenne; a 130 ezer forintos terményár ugyanis hosszabb távon senkinek sem jó. A 100 ezer forintos takarmányárral mindenki jobban járna…

- jelentette ki, hozzátéve, hogy júniustól valamennyi baromfifajnál áresés figyelhető meg, ami náluk elsősorban a kereskedelmi láncokon keresztül csapódik le. "Meggyőződésem, hogy ha nem alakulnak ki nagy integrációk, akkor nem leszünk képesek versenyképes termékeket előállítani…"

Kamarai tükör

A Hajdúság iparának bemutatására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozott. A szervezet csupa olyan kamarai tagot ültetett le a kerekasztal-beszélgetéshez, akiknek a vállalkozása magyar tulajdonban van, és valamennyien több száz embernek adnak munkát. A cégvezetők egyetértettek abban, hogy hiba volt évtizedeken keresztül az alacsony hozzáadott értékre és az alacsony munkabérre alapozni Magyarország gazdaságpolitikáját. A HAJDU Cégcsoportnál, az ITK Holdingnál, a NAGÉV Kft.-nél és a Keviép Kft.-nél rendkívül büszkék arra, hogy hosszú időn keresztül képesek megtartani a dolgozóikat, akiknek a pótlása (például nyugdíjazás esetén) azonban sok szakmában komoly kihívást jelent a menedzsmentnek. Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke számokkal támasztotta alá azon állítását, hogy a magyar gazdaságnak bizony van hová fejlődni, legyen szó akár versenyképességről vagy munkamorálról. - Miközben a magyar lakosság az EU polgárainak 2,5 százalékát teszi ki, GDP-ben ez 1(!) százalék. A humán tőke és a termőföld hazánk két olyan erőforrása, amikre építhet. Ha ezekből nem hozzuk ki a maximumot, akkor végleg leszakadunk a fejlett országoktól. A világban hatalmas méretű újrafelosztás indult el, teljesen új irányelvek mentén. Ebben a robotika, a digitális technológia, a mesterséges intelligencia jelenti a hajtóerőt, mely területeken mi igencsak le vagyunk maradva.

Címlapkép: Getty Images